Növekvő kereskedelmi és pénzügyi kellemetlenséget okoznak Oroszországnak és Kínának az Egyesült Államok legújabb pénzügyi fogásai, amelyeket újabb szankciók követhetnek.

A magyar külpolitika által megcélzott nyugat-balkáni országok évtizedek óta alig közelednek Európához, ami kérdéseket vet fel a megtérüléssel kapcsolatban.

Ismét egyre több a támadás a Vörös-tengeren, ám a húsziktól kevésbé tartó orosz szellemflotta és a kínai kereskedők mégis növelik a forgalmat.

Magasabb életszínvonalhoz nagyobb termelékenység kell, de az olasz példa azt mutatja, hogy ezt nehéz elérni a mikro- és kisvállalkozások túlsúlyával.

Izrael és Lengyelország példája azt mutatja, hogy az illiberális politika növeli a gazdasági kockázatokat – de Magyarország e téren egyedi helyzetben van.

A kormány támogatásával hazánkban beruházó cégek egymás piaci részesedésére pályáznak, és nem biztos, hogy mindegyikük talpon marad.

A kormányfő keveset mond a jövő világrendjének alkotóelemeiről, míg külföldön abban sincs egyetértés, hogy mi a rend lényege és hogyan lehet megteremteni.

Már nem a magas energiaárak, hanem a gyorsan romló demográfia, alacsony beruházási szint és politikai patthelyzet húzza vissza a német gazdaságot.

Rosszabb kondíciók, de lazább (gazdaság)politikai feltételek jellemzik az eddig főként fejlődő országok által felvett mentőcsomagokat.