Öt másodperc alatt omlott össze a spanyol–portugál áramellátás, de még mindig csak találgatják, miért

Közel hatvanmillió ember életét borította fel hétfőn az az áramszünet, amely fél napra megbénította Spanyolország és Portugália áramellátását: leállt a tömegközlekedés, repülőjáratok maradtak ki, hosszú sorokban vesztegeltek az utcákon az autók a kikapcsolódó közlekedési lámpák miatt, nem lehetett telefonálni, internetezni, készpénzt felvenni, bankkártyával fizetni, és sok háztartásban nemcsak a világítás, de szivattyúk leállása miatt az ivóvíz is elérhetetlenné vált.

Ritkán látni ilyen súlyos áramkimaradást, ezért érthetően mindenki tűkön ülve várja, hogy kiderüljön, mi és hogyan okozta, és mit lehet tenni, hogy többé ilyen ne forduljon elő. A politikusok és a hatóságok ígéretet is tettek a történtek gyors kivizsgálására, de az okok felderítése akár hónapokig is eltarthat, addig pedig leginkább csak találgatni lehet, hogy mi történt pontosan. A találgatások, sőt az álhírterjesztés pedig már javában folyik. Ezért érdemes már most tisztázni, mi az, amit tudunk, és mi az, amit még nem, illetve az eddig felmerült lehetséges okok közül melyiknek mekkora a valószínűsége.

Az elsők között emlegettek például egy ritka légköri jelenséget, de mostanra nagyon úgy tűnik, hogy ennek semmi köze a történtekhez, már csak azért sem, mert valójában meg sem történt – viszont a klímaváltozás gondoskodik arról, hogy ilyesmi a jövőben valóban okozhasson hasonló kimaradást. Rögtön előkerült a kibertámadás lehetősége is, ami nem csoda a kiberhadviselésben új korszakot hozó orosz–ukrán háború idején, de egyelőre ez sem valószínű. Több jel utal arra, hogy a napenergia-termelésben történhetett olyan anomália, amely hozzájárult az üzemzavarhoz, de biztosat még erről sem lehet mondani.

Öt másodperc alatt bedőlt a hálózat

Ami biztos, hogy helyi idő szerint hétfőn 12:33-kor a spanyol áramszolgáltató, a Red Eléctrica de España (REE) erős ingadozást észlelt a villamosenergia-hálózaton, miután hirtelen esés következett be az áramtermelésben: 15 gigawatt teljesítmény tűnt el egyik pillanatról a másikra, és öt másodpercen át hiányzott a rendszerből, ami destabilizálta a hálózatot.

„Az áramkimaradás mértéke meghaladta azt, aminek a kezelésére az európai rendszereket tervezték. Ez a spanyol és a francia hálózat szétkapcsolódását okozta, ami pedig a spanyol elektromos rendszer összeomlásához vezetett” – mondta egy sajtótájékoztatón Eduardo Prieto, az REE üzemeltetési igazgatója. Mivel Spanyolország a francia kapcsolaton keresztül csatlakozik az európai hálózatra, Portugália pedig a spanyolon keresztül, a szétkapcsolódás a teljes Ibériai-félszigetet elszigetelte.

Csak hogy ez a 15 gigawattos bezuhanást legyen mihez viszonyítani: Spanyolország öt atomerőművének együttes teljesítménye 7,4 gigawatt. A hálózatról hirtelen elpárolgott áram az akkor épp teljes Spanyolországban fogyasztott mennyiség 60 százalékát tette ki. A bezuhanás jól látható az REE hétfői adataiban is:

Spanyolország országos veszélyhelyzetet hirdetett, és mindkét országban egymást érték a válságtanácskozások, a szolgáltatók pedig folyamatosan dolgoztak a hiba elhárításán. Végül kedd délelőttre nagyrészt helyreállt a spanyol és a portugál áramszolgáltatás is, bár a teljes javítás még hosszabb időt vehet igénybe. Az üzemzavarban Franciaország is érintett volt, de csak a Spanyolországgal szomszédos déli részén, és ott is viszonylag rövid ideig. Marc Ferracci francia ipari miniszter szerint az ő országuk felkészültebb az ilyen jellegű áramkimaradásokkal szemben, ezért náluk a hatás minimális volt.

A történtek után a portugálok gyorsan jelezték, hogy nem náluk, hanem a spanyoloknál történhetett valami probléma. Ennél több csak kedd délelőtt derült ki, amikor a spanyol szolgáltató részéről Eduardo Prieto ismertette, eddig mire jutottak:

• Hétfőn 12:32-kor két egymást követő esemény történt a hálózaton, az elsőt még átvészelte a rendszer, de a másfél másodperccel később érkező másodikat már nem bírta el, ekkor állt be a szétkapcsolódást eredményező üzemzavar.
• Maga a hiba nem a francia határnál, hanem az ország délnyugati részén történt.

Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök közben bejelentette, hogy az áramkimaradás okát még nem azonosították, ezért semmit nem zárnak ki, és minden lehetőséget megvizsgálnak. Sánchez arra kért mindenkit, hogy mindenki legyen óvatos a történtekkel kapcsolatban terjedő álhírekkel és téves információkkal kapcsolatban.

Nem volt ritka légköri jelenség – de akár még lehet is

Hétfőn úgy tűnt, hogy meg is van, mi okozta a ritkán látott kiterjedtségű áramszünetet. Körbejárt a médiában a hír, hogy a portugál áramszolgáltató, a Rede Eletrica Nacional (REN) szerint a Spanyolország belsejében tapasztalható extrém hőmérséklet-változás feszültségingadozást okozott a nagyon nagy feszültségű (400 kilovoltos) vezetékekben, és ez az indukált légköri vibráció nevű jelenség okozhatott szinkronizációs hibákat az elektromos hálózatok között, ami végül az összeomláshoz vezetett.

A spanyol País már kedd reggel is arról írt, hogy a REN-nél dolgozó források tagadják, hogy a szolgáltató ilyesmit állított volna. Később a spanyol meteorológiai intézet (AEMET) is cáfolta, hogy az időjárásnak bármi köze lett volna a történtekhez: „Április 28-án nem észleltünk Spanyolországban szokatlan meteorológiai vagy légköri jelenségeket, és a meteorológiaiállomás-hálózatunkban sem tapasztaltunk hirtelen hőmérséklet-ingadozást” – írta közösségi oldalán az AEMET. Végül maga a REN is jelezte, hogy nem tőlük származik az a közlemény, amely a közösségi médiában a nevük alatt terjedt.

Ezzel együtt érdemes megjegyezni, hogy egyébként elvileg valóban okozhat problémát a villamoshálózaton a nagy hőmérséklet-ingadozás. „A gyors hőmérséklet-ingadozások erősen veszélyeztetik az olyan kritikus infrastruktúrák működését, mint a nagyfeszültségű elektromos hálózatok. […] Egyre több napon belüli nagy hőmérsékleti ingadozást és ezzel az energetikai rendszerek zavarait és többlethalálozást hozhat a klímaváltozás” – írta a Másfélfokon megjelent elemzésében az ELTE Meteorológiai Tanszékének két kutatója, Szabó Péter éghajlatkutató és Pongrácz Rita meteorológus, hidrológus.

Cikkük szerint a napon belüli gyors hőingadozások erősebben növelik a halálozás mértékét, mint maguk a szélsőséges hőmérsékleti értékek: „Egy vizsgálat szerint az éghajlati szempontból hozzánk közel álló országokban az elmúlt évtizedekben 4-6%-kal nőtt a halálozási kockázat a növekvő napon belüli változékonyság miatt. Ez magasabb érték, mint amit az extrém alacsony vagy magas hőmérsékletek okoznak, ami indokolja a napon belüli hőmérsékleti folyamatok vizsgálatát.” Az ilyen extrém ingadozások emellett megterhelik a mezőgazdaságot, ronthatják az életminőséget, illetve az energiarendszert is megterhelhetik.

Márpedig egy épp áprilisban megjelent tanulmány szerint a klímaváltozásnak köszönhetően egyre gyakoribbak és egyre intenzívebbek a gyors és extrém hőmérséklet-változások a vizsgált régiók hatvan százalékában, így Nyugat-Európában is. „Ez az ingadozás túlterhelheti az infrastruktúrát, amelyet kiszámítható éghajlati paraméterek közötti működésre terveztek, és meghibásodásra hajlamossá teheti a rendszereket” – mondta Xavier Rodó, a Barcelonai Globális Egészségügyi Intézet klímakutatója.

Felélénkült a megújulók körüli vita

A mostani esetben mindenesetre kizárhatónak tűnik az extrém hőmérséklet-ingadozás mint kiváltó ok. Ami viszont nem zárható még ki, az a spanyolországi megújulóenergia-termelés szerepe abban az anomáliában, amely a rendszer összeomlásához vezetett.

Spanyolország Európa egyik legnagyobb megújulóenergia-termelője. Tavaly a felhasznált áram 56 százalékát megújuló forrásból állították elő, 2030-ra pedig a tervek szerint már 81 százalékra emelkedhet ez az arány. Az REE adatai szerint a hétfői üzemzavar előtt a napenergia épp az áram közel 59 százalékát adta, míg a szélenergia közel 12 százalékát. Az áramkimaradás után azonban felélénkültek az átállás módjával kapcsolatos viták, kritikusai szerint ugyanis a kormány nem költ eleget a megújulók üzembiztos felhasználásához szükséges infrastrukturális fejlesztésekre.

Erről írt a történtek után megjelent véleménycikkében Jordi Sevilla, az REE volt elnöke is. Sevilla szerint Spanyolországban az elmúlt évtizedben valóságos forradalom zajlott le az áramtermelésben, ennek köszönhetően ma már a megújuló energiák, elsősorban a nap- és a szélenergia teszi ki az energiamix nagyobb részét. Ez pozitív hatással van a károsanyag-kibocsátásra, az energiaárakra és az ország autonómiájára is. Ugyanakkor technológiai kihívást is jelent, hogy a nap- és a szélenergia nincs szinkronban a jelenlegi technológiákkal, ezért tartalék energiaforrásra és a rendszer folyamatos menedzselésére van szükség, hogy a hálózat akkor is üzemképes legyen, ha épp nincs elég napsütés vagy szél, illetve épp túltermelés van megújulókból.

Sevilla szerint ha hirtelen túl sok megújuló energia termelődik, az nagy feszültségingadozást okozhat a hálózaton, ami a bizonyos feszültségtartományokra tervezett generátorok lekapcsolásához, így végső soron áramkimaradáshoz vezethet. Emiatt szerinte elkerülhetetlen, hogy pénzt öljenek az áramhálózat fejlesztésébe, hogy az „alkalmazkodni tudjon az új energiamix technológiai realitásaihoz”. Sevilla szerint az energiaszektor és a szolgáltató is régóta kéri ezt, de a kormány mostanáig nem volt erre fogékony.

„A hálózat szükséges technológiai változtatásainak végrehajtása és az atomenergia szinkron tartalékként való fenntartása segítene megelőzni az ilyen áramkimaradások megismétlődését”

– tette hozzá.

Azt egyelőre nem tudni, hogy pontosan mekkora szerepe lehetett mindennek a hétfőn történtekben, de az REE üzemeltetési igazgatója, Eduardo Prieto, a keddi sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre azt mondta, „nagyon is lehetséges”, hogy a meghibásodott generátor napenergiát termelt, bár biztosat egyelőre ő sem tudott mondani. Ehhez érdemes még hozzátenni, hogy a meghibásodás forrásaként azonosított délnyugati régióban termelik a spanyol napenergia nagy részét.

Pedro Sánchez miniszterelnök elutasította, hogy az áramkimaradás az atomenergia hiánya miatt következett volna be, és szerinte aki ezt állítja, hazudik vagy tudatlan. Szerinte ha nagyobb lett volna az ország atomenergia-függősége, az áramszünet utáni helyreállítás is lassabb lett volna. Mindenesetre bejelentette, hogy független vizsgálat lefolytatására kérte fel az Európai Uniót.

„A régióban a világon az egyik legmagasabb a megújuló szél- és a napenergia aránya, így az áramszünet esettanulmány lesz arról, hogy a megújuló generátorok hogyan hatnak a megbízhatóságra, illetve a széles körű meghibásodás utáni újraindításra” – mondta a Reutersnek John Kemp energiaipari elemző.

Cikkünk megjelenése előtt kérdéseket küldtünk az MVM-nek. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a magyarországi villamoshálózat mennyire van felkészülve az extrém hőingadozás jelentette kockázatnak; illetve hogy a hazai hálózat esetében felmerülhet-e a spanyolországihoz hasonló kockázat a megújuló energiákkal kapcsolatban. Ha válaszolnak, beszámolunk róla.

Logikus lenne a kibertámadás, de semmi nem utal rá

A történtek után rögtön felmerült az a lehetőség is, hogy Spanyolország kibertámadás áldozata lett. Ez annyiban nem is lenne váratlan, hogy Izrael gázai tevékenységének kritikusaként és Ukrajna támogatójaként az ország népszerű célpont a kibertérben.

Azt, hogy nem teljesen elrugaszkodott elképzelés egy ilyen, az áramhálózat elleni szabotázst célzó kibertámadás, épp Ukrajna példája mutatja, ahol legalább kétszer történt már ilyen. 2015 végén orosz hekkerek a BlackEnergy nevű kártevővel több ukrán áramszolgáltató működését is megzavarták. Több mint 230 ezren maradtak áram nélkül, egyes területeken akár hat órán át. Ez volt az első ismert eset, hogy hekkereknek sikerült lelőniük az elektromos infrastruktúrát, egyben ez volt a világ első kibertámadás okozta áramszünete. 2016 végén még tovább mentek az oroszok: már nem manuálisan kapcsolták le a villanyt, hanem az Industroyer/CrashOverride nevű programjuk automatizálta az áramszünet előidézését. Ebben a támadásban az ország áramellátásának ötöde esett ki egy órára.

Az áramkimaradás mögötti kibertámadás hipotézisét erősítette, hogy hétfőn Andalúzia elnöke, Juan Manuel Moreno Bonilla azt nyilatkozta, hogy a regionális kiberbiztonsági központ által rendelkezésére bocsátott információk alapján „minden jel arra mutat, hogy egy ilyen mértékű áramszünet csakis kibertámadás következménye lehet”.

Ezt azonban nem sokkal később gyakorlatilag minden illetékes cáfolta. Így tett többek között Luís Montenegro portugál miniszterelnök, a REN portugál áramszolgáltató, és Teresa Ribera európai bizottsági alelnök is. Végül az REE részéről Eduardo Prieto azt mondta, előzetes vizsgálataik alapján kizárható, hogy kibertámadás érte volna a spanyol áramszolgáltatót, semmilyen jel nem utal arra, hogy bármiféle illetéktelen behatolás történt volna a rendszereikbe. Azt is hozzátette egyébként, hogy egyelőre emberi hibára utaló jeleket sem azonosítottak.

„Az áramhálózatok elleni kibertámadások elméletben és gyakorlatban is lehetségesek, mivel az energia-infrastruktúrák nagyon összetett, sebezhetőségekkel teli rendszerek. Egy támadás például irányulhat transzformátorok vagy alállomások ellen, kárt okozva a hardverben, amíg az meg nem hibásodik. De egy ekkora méretű és szinkronizált támadás koordinálása rendkívül nehéz lenne – mondta Lukasz Olejnik, a King's College London szakértője. – El lehet képzelni más forgatókönyveket is, de most nincs sok értelme spekulálni: egyszerűen nincs elég adatunk. Nincs olyan egyértelmű tünet, amely alapján biztosan kijelenthetnénk, hogy egy ilyen áramkimaradás kibertámadás következménye. Minden, amit eddig láttunk, normális, nem rosszindulatú okokkal is magyarázható. Ezért fontos, hogy kivizsgáljuk a dolgot, és elkerüljük, hogy pletykálásba vagy téves információk terjesztésében keveredjünk.”

A vizsgálatok pedig meg is indultak: a védelmi minisztérium alá tartozó kibervédelmi parancsnokság, a hírszerzés részeként működő Nemzeti Kriptológiai Központ és a legfelsőbb bíróság is jelezte, hogy kivizsgálja, történhetett-e mégis kibertámadás.

Időbe telik, mire biztosat tudhatunk

„Az eredmények a lehető leghamarabb rendelkezésre fognak állni, mert ez mindannyiunk érdeke, de a határidőre ezen túlmenően nem tudunk kötelezettséget vállalni” – mondta Eduardo Prieto, hozzátéve, hogy időbe fog telni, amíg részletesen feltárják, mit történt, és most a további hasonló esetek megelőzésén van a hangsúly. „Ezer ok lehet, korai lenne még értékelni” – mondta portugál részről João Conceição, a REN elnökségi tagja is.

Farkas Csaba, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Villamos Energetika Tanszékének adjunktusa a Telexnek azt mondta, a kiváltó okokat kell megtalálni, de erről még nagyon korai beszélni, adatok híján semmi biztosat nem lehet mondani, és még legalább néhány nap vagy hét, amíg tisztábban fogunk látni, a részletes jelentés pedig még akár hónapok múlva várható.

De hogyan is néz ki egy ilyen vizsgálat, amellyel felderíthetik az okokat. Farkas Csaba szerint a vizsgálat jellemzően adatelemzésből, modellezésekből és ha szükséges, helyszíni vizsgálatból áll. „Megnézik az adatokat, azokból nagyjából ki lehet deríteni, honnan ered a probléma, mi volt a forrása. Le lehet modellezni a hálózatot, és azon megnézni a különféle szcenáriókat. Ha az a gyanú merül fel, hogy például egy vezeték leszakadt, akkor pedig ki kell menni a helyszínre” – foglalta össze nagy vonalakban.

Felidézte például azt a tavalyi esetet, amikor a Balkán több országában történt áramkimaradás. „Az júniusban történt, és januárra készült el a teljes jelentés. Nagyjából már ősszel megvoltak az okok, de hosszú folyamat, amíg teljesen felderítik. Általában van egy kiinduló ok, ami valami nagyon banális is lehet, a Balkánon például az volt, hogy nem gallyaztak eléggé a vezeték alatt, és zárlat keletkezett. De önmagában egy ilyen miatt még nem biztos, hogy összeomlana a rendszer, további tényezőkkel együtt vezethet odáig, és amíg ezt a láncreakciót az ember felderíti, az tart sok ideig” – mondta.

Cikkünk megjelenése után a Másfélfok helyesbítette az általunk is idézett írásuk címét, ennek megfelelően mi is frissítettük cikkünkben az erre hivatkozó részt.