Több mint hetven kutató írt nyílt levelet Orbánnak a HUN-REN intézetek ELTE-hez csatolása ellen
Orbán Viktor miniszterelnöknek írtak nyílt levelet a Lendület- és ERC-kutatócsoport-vezetői, amit a Telexnek is elküldtek vasárnap, és cikkünk reggeli írásakor 68 kutató írta alá – de számuk folyamatosan bővül. Arról írnak, a Lendület program lehetővé tette sokuk számára, hogy „külföldről hazatérve, vagy itthon maradva nemzetközileg versenyképes kutatási programokat indítsunk, munkatársainknak pedig itthon biztosítsunk tudományos életpályát”. Ez a program szerintük nemzetközileg is rangossá vált, ezért is emelnek szót a bölcsészeti és társadalomtudományi kutatóintézetek múlt héten lezajlott Eötvös Loránd Tudományegyetemhez (ELTE) csatolásával.
Szerintük több vita és lemondás is jelzi, hogy az átalakítás „komoly ellenállásba ütközik”, mivel szakmai előkészítést sem észleltek, és szerintük a nyilvános hatástanulmányok is elmaradtak a döntés meghozatala során. A lépés az ELTE önállóságát és a hazai tudományos élet szabadságát is sértené a levél alapján. Ráadásul az ELTE és a kutatóintézetek is forráshiányosak, így a lépés nem oldja meg, sőt elmélyíti az anyagi gondokat – írják. Az aláírók követelik a HUN-REN kutatóhálózatának egyben tartását, és szerintük össze kell hívni a HUN-REN Tudományos Tanácsát, ami az szmsz szerint véleményezi az Irányító Testület stratégiai előterjesztéseit.
„A kutatóhálózat mindezek ellenére történő szétszakítása végzetes hitelességi és bizalmi válságot idéz elő, amely hosszú távon veszélyezteti a HUN-REN jövőjét” – fogalmaznak a nyílt levélben. Ezt fokozza, hogy semmi érdemi indoklás nem került még nyilvánosságra, ami a döntést alátámasztaná, „különösen annak sürgető jellegét és a kutatókkal való egyeztetés teljes hiányát, míg a döntés elleni érvek sokasága látott már napvilágot”.
Az oktatók is tiltakoznak
Hétfőn az Oktatói Hálózat is csatlakozott a maga nyílt levelével a tiltakozáshoz. Keményen fogalmazva indít levelük: „Az Orbán-kormány értelmiségellenes politikája másfél évtizede rombolja a magyar tudomány és felsőoktatás intézmény-rendszerét”, a mostani lépés pedig ennek „az illiberális hatalomgyakorlásnak legújabb megnyilvánulása”. Szerintük a döntés tömeges elbocsátásokat okozhat az ELTE több karán. Így fogalmaz a Hálózat levele:
„Egyetértünk a munkatársakat képviselő Akadémiai Dolgozók Fóruma és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete állásfoglalásaival abban is, hogy a kutatóhálózat autonóm működése és fejlődése csak
addig volt biztosított, amíg az az MTA-hoz tartozott.”
Szerintük az átszervezések kudarcot vallottak, a HUN-REN vezetése pedig „százmilliókat pazarolt el »szinergiák keresésére«, presztízsrendezvényekre, valamint milliárdokat a székháza felújítására, az érintettek szerint teljesen feleslegesen”. Szerintük mindezért Gulyás Balázs elnöknek és Jakab Roland vezérigazgatónak,
valamint a tudománypolitikáért felelős miniszternek, Hankó Balázsnak le kéne mondaniuk, bár erre nem számítanak. Az Oktatói Hálózat levelében arról ír, a kormány „szűk látókörű” politikája leértékeli a bölcsészet- és társadalomtudományokat, azokat autonómiájuk szűkítésével, „kiéheztetéssel”, lojális párhuzamos szervezetek létrehozásával sújtja. Erre jön az alapkutatásokat finanszírozó rendszer átalakítása, az ipari-technológiai irányba tolt kutatások erőltetése, ami szerintük kárt okoz.
Az Oktatói Hálózat szerint az ELTE az egyetem presztízsének emelkedését látja a HUN-REN intézetek bekebelezésében nemzetközi szinten, és nem ejtenek szót a kockázatokról. Az egész mögött kormányzati nyomásgyakorlást lát a hálózat a folyamatban, ami megkerülte a választott testületeket, kihagyta az előkészítést. Remélik, hogy az ELTE szenátusa nem fogja támogatni az előterjesztést. Végül a hálózat felszólítja a kormányt, állítsák le a kormánybarát média tudományellenes támadásait, a választásokig semmilyen szervezeti átalakítást ne hajtsanak végre a kutatási és felsőoktatási szférában, és biztosítsák a megfelelő forrásokat az egyetemek és kutatóintézetek finanszírozására.
Egy hirtelen átszervezés históriája
Péntek délután szavazta meg a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Irányító Testülete, hogy a Bölcsészettudományi, a Nyelvtudományi, a Társadalomtudományi, valamint a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontok az ELTE alá kerüljenek. Akkor így fogalmaztak: „Az Irányító Testület megerősítette, hogy a kutatóközpontok egységes szerkezetben, teljes intézeti struktúrával és munkatársi állománnyal kerülnek át az ELTE szervezetébe. A HUN-REN Irányítótestületi ülésén Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke leszögezte, hogy a döntés nem indíthat meg olyan folyamatot, hogy egyes természettudományos központok és intézetek átvételére az egyetemek vérszemet kapva bejelentkezzenek” – írták.
Az egyetem korábban azt írta, hogy az átvételt az ELTE kezdeményezte. Néhány nappal korábban a HUN-REN közleményben számolt be arról, hogy az ELTE rektora és kancellárja stratégiai kezdeményezéssel kereste meg a HUN-REN vezetését. Azt is írták, a kutatóközpontok főigazgatóival történő egyeztetést követően a HUN-REN Központ Irányító Testülete a soron következő ülésen tárgyalni fogja a kérdést. A változtatást a kutatók maguk kis százalékban támogatták csupán, egy június 19-i belső szavazáson közel 90 százalék mondott nemet rá.
Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke másnap azt mondta, minden nagyobb döntést alapos szakmai egyeztetés, akár viták előznek meg, így volt ez most is – ennek némileg ellentmond, hogy az alapos szakmai egyeztetésre mindössze egy hete volt a hálózatnak, hiszen az ELTE megkeresése a múlt hét pénteken érkezett be a HUN-REN-hez.
Azt mondta, hogy miután tájékoztatják a munkatársakat a helyzetről, elkezdik a munkát a jogi és fenntartói keretek jogi részleteinek előkészítéséről. „A kutatási támogatások és pályázati pénzek átviteléről külön protokoll készül. Egy külön munkacsoport is létrejön, amely azért lesz felelős, hogy monitorozza és biztosítsa a gördülékeny átmenetet” – tette hozzá, megemlítve, hogy a központok legkorábban augusztus 1-vel olvadhatnak be az ELTE-be.
A Telexnek az átalakításról kutatók azt mondták: nehéz úgy dolgozni, hogy az elmúlt hat évben az intézetek folyamatos átszervezés alatt állnak. Nem tudják, hogyan lehet a beolvadást menedzselni. Gerő Márton szerint a mostani információk alapján ez a kutatóközpontok végét jelenti majd. A TDDSZ és a dolgozói fórum, amit szerveztek, azt szeretné, hogy „az összes kísérletezést hagyják abba végre, és hagyjanak minket nyugodtan dolgozni. Legyen finanszírozás, maradjunk állami intézmény, állítsák helyre a kutatói autonóm struktúrát, és hagyjanak bennünket tenni a dolgunkat.” A történetről bővebben nagyobb cikkünkben olvashat.
