Sikeres volt a fellövés, Kapu Tibor elindult a Nemzetközi Űrállomásra

Az élő közvetítésünket lezárjuk, legközelebb a Dragon dokkolását követhetik velünk végig a Telexen. Addig is jó utat kívánunk Kapu Tibornak a Nemzetközi Űrállomás felé.

Magyarország rendkívül jelentős versenyelőnyre tesz szert azzal, hogy majdnem fél évszázad után újra kutatóűrhajóst küld a világűrbe Kapu Tibor személyében ezen a történelmi jelentőségű napon – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Hágában.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető azt is mondta, hogy hazánk számára a mai nap történelmi jelentőségű, ugyanis 45 év után újra magyar kutatóűrhajós indult útnak a világűrbe, írja az MTI.

Aláhúzta, hogy Kapu Tibor két hét alatt számos magyar egyetem, kutatóműhely és vállalat tudományos kísérleteit fogja elvégezni a Nemzetközi Űrállomáson. Mindez pedig szavai szerint nagymértékben hozzá fog járulni a magyar kutatás-fejlesztés és innovációs szektor robbanásszerű fejlődéséhez, miután a mikrogravitáció és az űrben tapasztalható sugárzás adta körülmények közepette igen eredményes tudományos munkát lehet elvégezni ezen kísérletek során.

„A 21. század egyik legdinamikusabban fejlődő iparága maga az űripar. És azok az államok, amelyek az űriparban vezető szerepre tudnak szert tenni, mindenképpen a sikeres országok közé fognak tartozni” – mondta.

Szijjártó Péter megjegyezte, hogy szerinte Magyarország rendkívül komoly versenyelőnyre tesz szert azzal, hogy csaknem fél évszázad után újra kutatóűrhajóst küld a világűrbe. „Magyarország így a nemzetközi űripar élvonalába repült. Ezzel a magyar gazdaság előtt olyan páratlan lehetőségek nyílnak, amelyek nem lennének, lettek volna adottak emberes űrrepülés nélkül” – fejtette ki.

A miniszter végül tudatta, hogy a következő két hétben Kapu Tibor összesen 250-szer fogja megkerülni a Földet, körülbelül tízmillió kilométert tesz meg ezalatt, és elvégzi azokat a tudományos kísérleteket, amelyek „a magyar gazdaság, a magyar innováció és a magyar kutatás-fejlesztés számára fantasztikus fejlődési lehetőséget biztosítanak”.

„A négy főből álló nemzetközi legénység tagjaként Kapu Tiborra rendkívül büszkék vagyunk. És büszkék vagyunk arra, hogy 45 év után újra van magyar ember 15 millió magyar képviseletében a világűrben” – mondta.

„Újra magyar űrhajós a világűrben. Óriási büszkeség! Sok sikert Kapu Tibornak!” – írta a magyar miniszterelnök Facebookon. A szöveg után három zászlót is biggyesztett.

A SpaceX térképen követi, merre jár éppen a Crew Dragon kapszula, ezen a linken élőben lehet nézni.

A kapszula egyébként a Dragon-2 sorozat utolsó darabja, a Grace nevet kapta.

A SpaceX videót osztott meg arról, hogyan indult el az Ax-4 csapata a világűr felé:

Cserényi Gyula tartalékos űrhajós Facebookra posztolt a kilövés előtt Prasanth Balakrishnan Nair másik tartalékos űrhajóssal, aki az Indiai Légierő (IAF) pilótája és űrhajósa.

„Barátok. Társak. Tartalékosok. Lélekben az utazó legénységgel vagyunk és mindenben támogatjuk őket!” – írta.

Lélegzetelállító felvétel készült a Falcon-9 rakétáról, amint megkezdi visszatérését a Föld felé az Axiom-4 indítása után:

A SpaceX Dragon űrhajó jelenleg már Föld körüli pályán kering.

Kicsit több mint egy napba telik a Dragonnak, hogy dokkoljon a Nemzetközi Űrállomásra. Ez a 18. alkalom, hogy a SpaceX embereket juttatott Föld körüli pályára.

Az űrhajó önállóan fog dokkolni az állomás Harmony moduljának világűr felé néző csatlakozóportjához 2025. június 26-án, csütörtökön, magyar idő szerint körülbelül délután 1 órakor. A csapatot a NASA expedíciós személyzete fogja fogadni egy ünnepélyes köszöntő ceremónián. Ezzel hivatalosan is kezdetét fogja venni a misszió küldetése az űrállomás fedélzetén.

A NASA élő közvetítése a megközelítésről és a dokkolásról a NASA+ platformon és az Ax-4 misszió oldalán magyar idő szerint délelőtt 11 órakor kezdődik majd.

Kapu Tibor bejelentkezett a Dragonból: azt mondta, megköszönte a magyaroknak a támogatást, és hálás, hogy a hazáját képviselheti. Megköszönte a barátainak és a családjának is a támogatást.

„15 millió magyar emelt ma idáig, támogatásotok olyan, mint a szürke hamu alatt nyugvó parázs: belül csendben izzik, de ha fát dobnak rá, egyként lángol” – mondta.

„A világűr mindenkié, a Föld pedig egyetlen bolygó” – mondta, megjegyezve, hogy a bolygó négy különböző helyéről érkeztek, de barátokként ülnek most a kapszulában.

„Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen” – tette hozzá.

Ebben a szakaszban a rakéta már a felső légkörön kívül halad, a gyorsítást „szabadesés” követi, így a legénység először tapasztalja meg a mikrogravitációs környezetet.

Sikeresen landolt a SpaceX Falcon-9-ese a földön, a közvetítők szerint tökéletes landolást hajtott végre.

Minden a tervek szerint halad: az első fokozat levált a rakétáról. Az első fokozat (booster) tartalmazza a fő hajtóműveket és az indításhoz szükséges üzemanyagot.

Megkaptuk az első képet a Dragon Crew belsejéből is, mindenki nyugodtan ül a kapszulában. Kapu mosolyog és beszélget.

A Max Q az a pillanat egy rakéta repülése során, amikor a járműre a legnagyobb aerodinamikai terhelés hat. Ez általában a felszállás utáni első 60–90 másodpercben történik.

Ilyenkor a rakéta már nagy sebességgel halad, de még elég sűrű a légkör ahhoz, hogy nagy ellenállást fejtsen ki.

Beizzították a rakétákat, és a Falcon elindult a Nemzetközi Űrállomás felé.

Megerősítették azt is, hogy az RP-1 betöltése megtörtént. Az RP-1 finomított kerozin típusú rakéta-üzemanyag, amit a SpaceX Falcon 9 használ. Elkezdték visszahúzni a támkarokat is.

A SpaceX és az Axiom Space jelentése szerint egyelőre minden jól megy, a Dragonra vezető folyosót leválasztották, készülnek a felbocsátásra. Az űrhajósokat videóüzenetben biztatták a családtagok, barátok és a csapat.

Az Axiom Space 4-es missziójának űrhajósai 31 ország körülbelül hatvan kísérletét és kutatását végzik majd el. Kapu Tibor összesen 19 tudományos kísérlettel készül az űrállomásra, alapvetően hatféle kategóriába sorolható kísérleteket fog végezni, illetve magát az űrkutatást is népszerűsíteni fogja.

A tudományos kísérletek között van 3D-nyomtatással, űrruhákkal, ionhajtóművekkel, emberi DNS-sel, mikrobiommal és érzékeléssel kapcsolatos is, a teljes listát ide kattintva tudja megnézni.

Az Axiom Space természetesen élőben közvetíti a 4-es misszió indulását, itt tudja követni:

Sławosz Uznański-Wiśniewski lengyel űrhajós X-re töltötte fel a csapat által készített szelfiket. Az Ax-4 misszió űrhajósai azelőtt készítették a képeket, hogy beültek volna a Dragon kapszulába.

Az Axiom weboldala szerint június 26-án, délután 1 óra környékén dokkol majd a Dragon a Nemzetközi Űrállomáson. A csapat 14 napot fog eltölteni az ISS-en.

Akadt némi probléma a felkészülés közben: nem tudták feltölteni a széladatokat az űrhajóba, ezek nélkül a Dragon nem tudta volna, hogyan manőverezzen. A Dragon csapata fél órán keresztül próbálkozott, végül sikerült feltölteni az adatokat.

Magyarországnak hosszú listája van arról, milyen tudományos és mérnöki eredményekkel járult hozzá az űrkutatáshoz. Ahhoz képest, hogy milyen kicsi nemzet vagyunk, a magyar szürkeállomány eredményei eljutottak az űrállomásokra, a Holdra és a bolygóközi térbe is.

Az űr határát, a körülbelül száz kilométeres magasságot eleve egy magyarról nevezték el: a Kármán-vonal Kármán Tódor emlékét őrzi.

Az első magyarországi eredmény Bay Zoltán nevéhez fűződik, az ő kutatócsoportja olyan gépet konstruált, amivel sikeresen fogták a Holdra küldött és onnan visszaverődött rádiójelek visszhangját. Izsák Imre 1960-ban a NASA égi mechanikai osztályának igazgatója volt. Pavlics Ferenc, aki 1956-ban emigrált az Egyesült Államokba, a General Motorsnál volt mérnök és a cég Santa Barbara-i kutatóintézetében bekerült abba a csapatba, amelyik az Apollo-programban használt holdautó egyik fő tervezője lett. Bejczy Antal villamosmérnök az első marsjáró, a vörös bolygót 1997-ben elért Sojourner vezérlését és távirányítását tervezte meg. A marsjáró 360 fokos látást biztosító panoramikus gyűrűs lencséjét szintén magyar tervezte, Greguss Pál biofizikus.

Külön cikkben foglalkoztunk az űrtevékenység magyar vonulatával, az érdemek teljes listáját ide kattintva tudja elolvasni.

A mi tréningünk semmi ahhoz képest, ahogy Farkas Bercit kínozták – mondta a Telexnek adott interjújában korábban Kapu Tibor, rámutatva, hogy az első magyar űrhajós tréningje és az övék közti különbségek nagyon jól megmutatják azt, hogy mennyi minden történt azóta az űriparban és az emberes űrrepülésben. „Az egy teljesen más kor volt, de szükség is volt az ilyen tréningre, hiszen az akkori technológia nem tette lehetővé azt, hogy beszáll az ember egy Dragon kapszulába, kilövik, bámulja a plafont, és megy felfelé”.

Cserényi Gyula tartalékos űrhajós azt mondta, hogy az ő kiképzésük leginkább arra irányult, hogy tudományos kutatásokat végezzenek, és arra, hogy biztonságosan tudjanak létezni az űrállomáson, nem dolguk az esetleges hibák javítása vagy az űrséta. Ők nem missziós űrhajósok, hanem kutatóűrhajósok, ami teljesen más tevékenységet jelent. „Az ISS-en a tudományos munka jelentős részét ezek az asztronauták végzik el, nem a hat hónapos váltásokban ott levő állandó űrhajós személyzet, mert az ő feladatuk az űrállomás üzemeltetése” – mondta.

Azt is mondták, hogy a tartalékos űrhajós képzés és a repülő űrhajós képzés 80-90 százalékában azonos, párhuzamosan folyt. „A kutatásokat teljes mértékben meg fogom tanulni pont azért is, hogy tudjam támogatni a munkáját lentről, tehát ez teljes csapatmunka lesz részünkről” – tette hozzá Cserényi. Megjegyezték, hogy reménykednek benne: egy sikeres küldetés megteremti a lehetőséget arra, hogy más magyarok is eljussanak a világűrbe.

Kapu azt mondta, hogy a HUNOR projektnek „van egy gazdasági oldala, amit viszonylag könnyű megmagyarázni, hiszen az űripar elképesztő fellendülésben van világszerte. A HUNOR program egyik célja az, hogy ezen a vonaton, ami most indul el, most gyorsul fel, mi, magyarok is rajta legyünk.”

„A másik üzenet, amire én sokkal szívesebben gondolok, mert számomra sokkal megfoghatóbb, az az, hogy mi most kiválasztunk és kiképzünk egy magyar űrhajóst, és ezzel ezt a kompetenciát megszerezzük. A tudomány is ott van, arról beszélünk, hogy magyar intézetek, egyetemek, kutatócsoportok kísérleteit visszük fel az űrbe, megvan ennek a szinergiája” – tette hozzá.

Cserényi szerint „sok rétegben látszódik az, hogy ennek a programnak milyen haszna lesz. Az űrhajós van ennek a piramisnak a csúcsán, de ott van mögötte az a terület, az a támogatócsapat, akik a HUNOR-ban dolgoznak, a rengeteg tudós, az egyetemek, kutatóműhelyek, akik beadják a pályázatokat, akik utána inspirálnak, munkahelyeket adnak, lehetőségeket adnak egyetemistáknak és gimnazistáknak”.

A teljes interjút ide kattintva tudja elolvasni.

2021-ben jelentette be Szijjártó Péter, hogy magyar űrhajóst küldünk a világűrbe, nem sokkal később pedig magyar kormány elfogadott egy 99 millió dolláros (nagyjából 30 milliárd forintos) űripari fejlesztési programot. Ennek csak egy szelete a HUNOR projekt (Hungarian to Orbit), ami a a NASA egyik partnerével, az amerikai Axiom Space-szel együtt valósul meg.

Az, hogy Farkas Bertalan után 45 évvel újra lesz magyar űrhajós, a magyar űrprogramnak csak egy nagyon kicsi szelete, a fő fókusza inkább az, hogy Magyarország is részt vegyen a szakértők által űripar 2.0-nak nevezett ökoszisztémában. Ahogy ugyanis elkészültek az első olyan eszközök, amikkel arányaiban megfizethető áron lehet fellőni műholdakat és embereket a világűrbe, az ipar berobbant, és egyre többen akarnak belőle egy-egy szeletet. Így Magyarország is.

„Látszanak a célok, a világ milliárdosai szeretik a rakétákat. Kemény időszak áll előttünk, amiből nem szabad kimaradni, hanem az élére kell állni – mondta tavaly az I. Magyar Űrkongresszuson Fábián Gergely, aki akkor még a Nemzetgazdasági Minisztérium iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára volt.

Magyarország 2015 óta tagja az Európai Űrügynökségnek. Míg 2024-ben a magyar ESA-hozzájárulás 9 milliárd forint volt, a visszatérülési arány egyelőre elmarad, vagyis nem forgat vissza a beölt pénz annyit a gazdaságba, mint amennyi elvész belőle. A magyar űrstratégia egyik célja az, hogy ezen változtasson. Teszi ezt például azzal, hogy olyan projekteket nevel ki, mint a 4iG és a REMRED műholdgyár együttműködése.

Korábban bejelentették ugyanis, hogy HUSAT néven saját műholdprogram lesz Magyarországon: egy geostacionárius pályán keringő (HUGEO), valamint további nyolc, alacsony Föld körüli pályán keringő (HULEO) műholdat tervez 2032-ig felbocsátani, pályára állítani és üzemeltetni. Ez a legnagyobb, magánkezdeményezésben és -finanszírozásban megvalósuló műholdprogram Magyarországon és a kelet-közép-európai régióban is.

A magyar űriparról szóló cikkünket itt tudja elolvasni.

2024. május végén derült ki, hogy Kapu Tibor gépészmérnök lesz a következő magyar űrhajós. Kapu Vásárosnaményben született 1991-ben, eddig leginkább az autóiparban dolgozott, és főleg akkumulátorfejlesztéssel foglalkozott.

A küldetésre összesen 240-en jelentkeztek, közülük egy összetett folyamat során a szakértők végül kiválasztottak négy jelöltet, akik komoly kiképzésen estek át az űrdinamikától kezdve a könnyű repülőgépes pilótakiképzésen át a különböző fizikai tesztekig és tudományos munkákig.

Annak érdekében, hogy a misszió biztosan megvalósuljon, egy tartalékos űrhajóst is kijelöltek: Cserényi Gyulára esett a választás, aki ugyanazon a kiképzésen esett át, mint Kapu Tibor. Ő a misszió munkáját a földi támogató egység vezető munkatársaként fogja segíteni.

Kapu Tibor különböző kísérleteket, többek között orvostudományi, űrélettani, gyógyszerkutatási vagy a növénytermesztéshez, illetve táplálkozáshoz kapcsolódó vizsgálatokat fog végezni az ISS fedélzetén.

Kapu Tibor űrutazásának időpontját többször halasztották már: az eredeti tervek szerint még 2024-ben indult volna, amit aztán 2025 tavaszára, majd végül nyárra tolták át.

Az első kitűzött pontos időpont május 29-e volt, aztán júniusra halasztották a fellövést, hogy aztán június 9-én, vagyis hétfőn az erős szelek miatt megint eltolják azt. Aztán a SpaceX rakétáján fedeztek fel egy szivárgást.

A következő bukkanó az volt, hogy a Nemzetközi Űrállomás orosz Zvezda moduljában jelent meg gyanított szivárgás, ezt sikerült helyreállítani, de az Axiom szerint a NASA-nak idő kellett ahhoz, hogy megbizonyosodjon arról: a Föld körül keringő állomás képes-e négy másik asztronautát fogadni.

Kapu mellett Peggy Whitson, Amerika egyik legtapasztaltabb űrhajósa indul az ISS-re, ő volt a parancsnoka az Axiom Mission 2-nek (Ax-2), ami a második teljesen magánfinanszírozású űrhajós küldetés volt a Nemzetközi Űrállomásra. Rekordokat döntő NASA-pályafutása során három hosszú távú űrrepülésen vett részt, és összesen 665 napot töltött az űrben – az Ax-2 küldetés után már 675 napnál jár –, ezzel több időt töltött az űrben, mint bármely más amerikai űrhajós vagy női űrhajós a világon.

Az Ax-2 küldetés során Whitson lett az első női parancsnok egy magánűrmisszió élén, ezzel tovább gyarapítva korábbi eredményeit: ő volt az első női parancsnoka a Nemzetközi Űrállomásnak, az egyetlen nő, aki kétszer is betöltötte ezt a szerepet, valamint az első nő és első civil, aki a NASA Űrhajósképző Hivatalát vezette.

Shubhanshu Shukla az Indiai Légierő (IAF) pilótája, azon négy űrhajós egyike, akiket kiválasztottak az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) történelmi jelentőségű Gaganyaan küldetésére – ez lesz India első emberes űrrepülése. Moszkva mellett, az oroszországi Sztarij Gorodokban található Jurij Gagarin Űrhajóskiképző Központban vett részt egyéves, rendkívül kemény kiképzésen.

Sławosz Uznański-Wiśniewski lengyel tudós és mérnök, az Európai Űrügynökség (ESA) 2022-es Űrhajós Tartalékos Osztályának tagjaként több mint 22 500 jelentkező közül választották ki, így jogosulttá vált arra, hogy a jövőben részt vegyen küldetéseken a Nemzetközi Űrállomásra.