Azonnali jogvédelmet kértek az akadémiai dolgozók az ELTE alapító okiratának módosítása miatt
„A Magyar Államkincstárral az Akadémiai Dolgozók Fóruma értesülései szerint jogellenesen kívánják bejegyeztetni az Eötvös Loránd Tudományegyetem alapító okiratának módosítását. A jogellenes módosítással a Magyar Tudományos Akadémiától elszakított kutatóhálózat négy központját olvasztanák be az egyetembe” – írja hétfő hajnali bejegyzésében az Akadémiai Dolgozók Fóruma a kutatóközpontok átvételéről.
A fentiek miatt a szervezet a Fővárosi Törvényszékhez fordult, és azonnali jogvédelmet kért. A további jogi lépések előkészítése folyamatban van, és az érintett szervekhez közérdekű adatigényléseket adtak be.
Úgy vélik, az alapító okirat változásának bejegyzése súlyos szakmai hiba volna a Magyar Államkincstár részéről. A bejegyzés szerintük többek között azért jogellenes, mert véleményük szerint mivel a kutatóközpont átadásáról szóló ülés után a HUN-REN Irányítóközpont Testületének három tagja is lemondott, ám sem az ülés határozatait, sem annak jegyzőkönyvét nem hozták nyilvánosságra, ezért nem tudható, hogy adott volt-e a határozatképesség, illetve hogyan kezelték a tudományos kérdésekben dönteni nem jogosult Jakab Roland szavazatát.
„Egy tag összeférhetetlenségével, három tag lemondásával, valamint Jakab Roland vezérigazgató politikai szerepvállalásával az első Digitális Polgári Körben (Orbán Viktor, Schmidt Mária és Lánczi András mellett) az Irányító Testület tagjainak száma a határozatképességhez szükséges öt fő alá csökkent, a HUN-REN Központ működésképtelenné vált. Nem világos tehát, hogy a kutatóhálózat feldarabolását ki és milyen felhatalmazással tárgyalta eddig, és tárgyalja jelenleg.”
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint az is problémás, hogy nem tudni, a források átadásához szükséges Költségvetési Megállapodást ki és milyen felhatalmazás alapján köti meg. Gondot jelent szerintük az is, hogy az ELTE szenátusának július 7-i, zárt üléséről szóló szó szerinti jegyzőkönyvet, sem a határozatokat nem hozták nyilvánosságra, „így az sem világos, hogy az ülés napján beterjesztett határozati javaslatot jogszerűen tűzték-e napirendre”.
Úgy vélik, hogy az átalakulás előfeltételévé tett módosítás, „amely a doktori eljárásra vonatkozó 387/2012. (XII. 19.) kormányrendeletet érinti, szintén jogellenes, mivel sérti az eljárás függetlenségét”. A szervezet szerint az átalakulás vagyoni keretei sem adottak, továbbá meglátásuk szerint a 387/2012. (XII. 19.) kormányrendelet 2025. július 24-én megjelent módosítása a doktori eljárásból több helyről is törli a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet.
A szervezet az újabb intézkedések mellett felszólította a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, hogy ne javasoljon új tagokat a HUN-REN Irányító Testületébe, és ne adja ingyenes használatba a vagyont, amíg helyre nem áll a kutatóhálózat egysége.
Pár hete került nyilvánosságra, hogy az ELTE átvenné a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat négy, humán- és társadalomtudományi kutatással foglalkozó egységét. A HUN-REN Irányító Testülete meg is szavazta az átalakítást, ám ennek nem minden kutató örült. Az 1200 érintett kutató közül 800-an nyilvánítottak véleményt az átalakításról, a dolgozók jelentős többsége, közel 90 százaléka elutasította az intézmények ELTE-hez csatolását. Az ELTE polgárai is ellenezték a dolgot, önkényesnek és átláthatatlannak nevezték a módszert.
Az akadémiai dolgozók korábban azt írták, Orbán Viktor hatalmi szóval elrendelte a HUN-REN kutatóhálózat felosztását. Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke egyébként az elcsatolásról szóló hivatalos bejelentés után azt mondta, alapos szakmai egyeztetés előzte meg a négy kutatóintézet elcsatolását, pedig erről egy hét alatt döntöttek. Az ELTE szenátusa végül július 7-én zárt ülésen, nagy többséggel szavazta meg a kutatóközpontok átvételét.
