Az olcsó közlekedés csodafegyvere volt, most viszont sokan menekülnek az LPG-s autóátalakítástól

Az olcsó közlekedés csodafegyvere volt, most viszont sokan menekülnek az LPG-s autóátalakítástól
Fotó: Jávor Gábor

308

Ha a környezetvédelem valóban elsődleges szempont lenne a magyar autósoknak, akkor egészen másként alakulhatott volna az alternatív üzemanyagok, illetve az ezekkel hajtott típusok piaca az utóbbi években. A sűrítettföldgáz-üzemű (CNG-s) személyautók soha nem terjedtek el, a feltöltésük is csupán néhány helyen megoldható az országban. A bioetanol (E85) kiskereskedelmét villámgyorsan kinyírta az állam, amikor kiterjesztette rá a jövedéki adót, így mostanra az LPG-s, vagyis folyékony propán-bután gázkeverékkel működő autók maradtak forgalomban az elektromobilitást megelőző korszakból.

Az LPG-s autók nitrogén-oxid-kibocsátása 96 százalékkal kevesebb, mint belső égésű motorral szerelt társaiké. Hasonló a különbség a szállópor-kibocsátás esetében is, és bár a gázautók átlagfogyasztása 100 kilométerenként nagyjából 10 százalékkal magasabb a benzinesekénél, egy liter LPG jelenleg körülbelül 300 forintba kerül, szemben a benzin literenként 580 forint körüli árával, így egy gázüzemű autóval átlagosan 30-40 százalékkal olcsóbb lehet a közlekedés a benzinesekhez képest.

Ez a jelentős előny a benzin mellett LPG-vel is használható hibridek esetében is kecsegtető, mégis van néhány kockázat, amely miatt sokan irtóznak ettől a megoldástól. A vásárlás előtti használtautó-átvizsgálásokkal foglalkozó Jávor Gábor szerint egyesek tartanak a gázszivárgástól és a robbanásveszélytől, illetve attól, hogy az átalakított autók nem elég megbízhatóak. Autónyomozók-sorozatunk állandó szakértője több olyan példánnyal is találkozott már, amelyből az eladás előtt kiszerelték a gázszettet, de a beavatkozás nyomait nem sikerült teljesen eltüntetni.

Amikor tavasszal egy körülbelül 3,5 millió forintért kínált, 200 ezer kilométer körüli futásteljesítményű Toyota Auris kombi állapotfelmérésére kérték fel, a kereskedő nem jelezte, hogy az autó korábban szintén benzin-gáz-üzemű volt, így ezt a szakértő állapította meg néhány árulkodó jel alapján. A 2014-es évjáratú Toyota Olaszországból érkezett, ahol évtizedek óta rengetegen választják az LPG- vagy a CNG-hajtású autókat, ezért a gyártók jelentős része sokáig számos olyan típust forgalmazott, amelyek eleve mindkét fajta üzemanyaggal használhatók.

A Toyota Auris hibrid nem tartozott ezek közé. A benzinmotorból, villanymotorból illetve egyszerű bolygóműből álló hibrid hajtáslánc kifejlesztésekor sem gondoltak a gázüzemhez szükséges tartályra, a nyomásálló csőrendszerre, a vezérlőelektronikára, illetve a gáz benzinmotor szívócsövébe juttatásához szükséges adagolórendszerre sem. A szakértő szerint Olaszországban egészen más a használati és karbantartási kultúra, mint például Németországban. Az olasz importautókra jellemzőek a kis és közepes koccanásokból származó sérülések, a déli vidékekről származó példányok esetében viszont nem a korrózió, hanem a nap UV-sugárzása jelent gondot. A napsugárzás idővel megeszi a fényezést és a gumi- illetve műanyag alkatrészeket, ám ezen felül sokszor az autók utasterén is látszik, hogy soha nem ápolták vagy takarították őket. Mindez a 2014-es Auris esetében is így volt.

Fotó: Jávor GáborFotó: Jávor Gábor
Fotó: Jávor Gábor

A szemle előtt Jávor arra szokta kérni az eladókat, hogy ne indítsák be az autót az érkezése előtt, mert a hidegindítás nehézkessége is árulkodó jel lehet. Ezúttal a hibrid Auris kisakkumulátoráról derült ki a kereskedésben, hogy cserére szorul, hiszen 12 helyett mindössze 8 volt körüli feszültséget adott le, így az autót bikázni kellett a próbaút előtt, noha a kereskedő előzőleg beindította. Egy jó minőségű akkumulátor mindössze 45 ezer forintba kerül ehhez a típushoz, de Jávor úgy látja, sok eladó minden forintot szeretne megfogni az ügyleteken, ezért előfordul, hogy az autó átvizsgálásakor megfelelő állapotú akkumulátort az átadás előtt rosszabbra cserélik. Hasonló okból szoktak eltűnni a pótkerekek, a szerszámkészletek és más, egyenként nem értékes tartozékok is.

Az olaszországi Auris jobb hátsó sárvédőjén az eredetileg 100-150 mikronnál nem vastagabb festékréteg helyett 1291-2450 mikronos értékeket mutatott a műszer. Ez arra utal, hogy ez az elem korábban megsérült egy ütközéskor, és nem szakszerűen állították helyre. Az Autónyomozók korábbi epizódjában szereplő Audi A4 esetében több mint négyezer mikron rétegvastagságot mért a szakértő, és amikor ilyen jelentősek az eltérések a gyári értékekhez képest, okkal feltételezhető, hogy nem csupán újrafényezték az érintett elemet, de hegesztéses javításra is szükség volt a sérülés jellege és nagysága miatt. A szakszerű javításhoz a teljes elem cseréjére lenne szükség, de ez sokkal drágább és időigényesebb. Bár ezt a Toyotát is sérülésmentesként hirdette a kereskedés, a jelek szerint ez az állítás csupán az autó pillanatnyi állapotára utalt, nem az előéletére.

Fotó: Jávor Gábor
Fotó: Jávor Gábor

LPG-s autót Olaszországban is elsősorban azok vásárolnak, akik évente 15-20 ezer kilométert tesznek meg, hiszen csak így térül meg belátható időn belül az átalakítás költsége, illetve az LPG-képes autók újkori ártöbblete. Az Auris esetében sem a jellemzően a pótkerék helyére épített gáztartályt, sem a gázrendszer egyéb alkatrészeit nem találta meg Jávor Gábor, de néhány szerelési nyom miatt így is egyértelművé vált, hogy az autót korábban átalakították, majd az eladás előtt kiszerelték belőle a gázszettet.

Erre utalt, hogy a motortérben több vízcsövet is elvágtak, majd ezekbe rézcsöveket toldottak, amelyekkel a gázrendszerhez tartozó érzékelőket építették be. A motor belső burkolatának egy darabja is hiányzott, amelyet a szakértő szerint azért vágtak ki, hogy elférjenek a gázrendszernek a motor szívórendszeréhez kapcsolódó alkatrészei. Amikor Jávor ezt megemlítette a kereskedőnek, az illető magára hagyta az érdeklődővel.

A szakértő szerint azért jelent nagy kockázatot egy korábban LPG használatára átalakított, majd visszaalakított autó, mert egy egyszerű átvizsgálás során nehéz felmérni, hogy a gázszett megfelelően működött-e, illetve hogy tartozott-e hozzá a több gyártó által ajánlott kenőrendszer. Ez speciális folyadékkal helyettesíti a benzin hűtő- és kenőfunkcióját, amikor a motor gázzal üzemel, így védi a motort a károsodástól. A 11 éves Toyota Auris hibriddel kapcsolatos bizonytalanságot fokozta, hogy a motor olajbetöltő sapkáján, a szeletérben, illetve a nívópálcán elhasznált, megégett motorolaj nyomait találta a szakértő, ezért az őt felkérő érdeklődő végül nem vásárolta meg az Aurist a gödi kereskedésben.

Az LPG Doktor nevű szakszerviz munkatársa, Feke Károly szerint sokszor azért szerelik ki az importált használt autókból a gázszettet a magyarországi forgalomba helyezés előtt, mert azt eredetileg sem jegyezték be a forgalmi engedélybe, vagyis illegálisan használták. Feke állítja, hogy megfelelő óvintézkedések mellett nem jelent komoly biztonsági kockázatot a gázautózás, de aki LPG-vel autózik, annak az időszakos műszaki vizsga előtt egy alkalmanként 13 ezer forintos biztonsági vizsgálaton is részt kell vennie, amellyel igazolhatja, hogy a gázrendszer szivárgás- és sérülésmentes.

A motorburkolat kivágott része (fent), égett olaj nyomai az olajbetöltő nyílás környékén (lent) Fotó: Jávor GáborA motorburkolat kivágott része (fent), égett olaj nyomai az olajbetöltő nyílás környékén (lent) Fotó: Jávor Gábor
A motorburkolat kivágott része (fent), égett olaj nyomai az olajbetöltő nyílás környékén (lent) Fotó: Jávor Gábor

A magyar előírások szerint az LPG-tartályokat tíz év után ki kell cserélni, ami további több tízezer forint kiadást és némi utánajárást jelent. Az LPG Doktor hetente átlagosan két gázbeépítést végez, ami Feke Károly szerint jelentősen elmarad a tíz évvel ezelőtti mennyiséghez képest. Érdekes módon az ügyfelek közt számos hibrid Toyota tulajdonosa van, ők elsősorban taxisok. Autójukba jellemzően 42 literes tartályt szerelnek, így visszafogott vezetési stílusban, 6,5 liter/100 kilométeres LPG-fogyasztással számolva kevesebbet költenek üzemanyagra, mintha egy közepes méretű robogóval közlekednének.

LPG-töltőállomást 300-400 kilométerenként kell keresniük, de a megfelelően beállított kettős üzemű autó észrevétlenül átáll benzines üzemmódra, amint elfogy a gáz a tartályból. Az LPG-szerviz munkatársa szerint a műhely nem épít külön kenőrendszert a gázosított autók motorjába, de eddig nem érkezett panasz az átalakított autók gazdáitól. Azt viszont ő is elismerte, hogy a kintről hozott és ismeretlen minőségben visszaalakított autók többféle műszaki kockázatot jelentenek az ismert előéletű, gondosan karbantartott példányokhoz képest.

A Telex Autónyomozók-sorozatának korábbi epizódjaiban egy visszatekert kilométer-számlálóval árusított Infiniti Q50-ről, egy baleset után szakszerűtlenül helyreállított Toyota Yarisról, egy rozsdásodó és olajszivárgásoktól hemzsegő Ford Focusról, egy motorhibás Kia Cee’dről és egy roncsból helyreállított Audi A4 TDI-ről olvashattak.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!