Száj- és körömfájás – az osztrákok úgy védekeznek, mintha már oda is betört volna a járvány

Ötven év után először bukkant fel Magyarországon néhány hete a többféle állatra is rendkívül veszélyes ragadós száj- és körömfájás. Kezdetben egy érintett telepről tudtak, de a betegség később még három másik helyszínen is megjelent, majd Szlovákiába is átterjedt. A kormány igyekszik megállítani a járványt, szerintük újabb kitörések nincsenek, ám egyre több kritika éri a Nagy István agrárminiszter által vezetett védekezést. Magyar Péter után már a szlovákok is a magyar kormányra mutogatnak. De hogy védekezik a szintén érintett Szlovákia, és milyen drasztikus lépéseket hoztak már a megelőzés érdekében az osztrákok?

Kedden a szlovák kormány kritizálta a magyarok intézkedéseit, miután az osztrákok után keddtől ők is egy sor kisebb határátkelőt zártak le egy hónapra. Tomáš Taraba környezetvédelmi miniszter a lépést azzal indokolta, hogy a magyarországi intézkedéseket nem tartják biztonságosnak. Konkrétabb bírálatot nem fogalmazott meg, azonban szerinte a szlovák erdőháti tenyészetbe valószínűleg a magyarországi Levélről került a járvány, mert az egyik alkalmazott járt a magyar farmon, ő lehetett a közvetítő. Gulyás Gergely miniszter két hete viszont éppen arról beszélt, hogy a fertőzés a szlovákoktól érkezhetett.

Magyar Péter országjárásai állomásain újra és újra hangoztatja, hogy a kormány nem veszi elég komolyan a teljes magyar mezőgazdaságot veszélyeztető járványt. Balatonfüreden Bohár Dánielt, a Megafon propagandistáját kérdezte arról, miért nem inkább ezzel törődnek ők is. A Tisza Párt elnöke szerint a betegséggel kapcsolatban Nagy István agrárminiszter nem tesz semmit, eközben Ausztriában hetek óta mindenhol fertőtlenítőkapuk és -szőnyegek vannak, lezárták a határokat, és elterelik a forgalmat is. Magyar állítja, hogy az állattartók semmilyen segítséget nem kapnak, és az M1-es autópályán sehol nincs fertőtlenítőkapu. „Ha átjön majd a betegség az M1-es autópályán, akkor nem lehet megállítani, és nem bír ki egy ilyen betegséget a magyar mezőgazdaság” – mondta.

Magyar és a Tisza egy hete konkrét intézkedéseket is követelt a járvány megfékezésének érdekében: fertőtlenítőkapuk mellett többek közt a fegyveres szervezeteket is bevetnék a fertőzött területek biztosításához, de egyes gyorsforgalmi utak forgalmának korlátozását, és egyeztetést is sürgettek az osztrák hatóságokkal. Magyar Péter múlt pénteken nyílt levelet is írt az agrárminiszternek, az ígért fertőtlenítőpontokat és a forgalomelterelést kérte számon, de a rendvédelmi erők jelenlétéről is érdeklődött.

A helyzet egyébként valóban rendkívüli. A fertőző, vírusos betegség, ami főként a párosujjú patás állatokat, például szarvasmarhákat, sertéseket, kecskéket és juhokat érinti, március elején Kisbajcson tört ki, majd Levélen, aztán Dunakilitin és Darnózseliben mutatták ki a vírust. Emiatt már több ezer állatot öltek le és temettek el Bábolnán, illetve a Hegyeshalom melletti Csemeztanyán. A Duna túloldalán, Szlovákiában is kimutatták a fertőzést több marhatartó telepen. Eközben Jánossomorján hétfőn tüntetést is tartottak, mert nem szeretnék, hogy a leölésre ítélt, mintegy 3500 szarvasmarhát a településük melletti telepre vigyék. Ezzel a helyiek célt is értek: kedden Nagy István bejelentette, hogy a többi tetemet is Bábolnán temetik el.

Az agrárminiszter szerint újabb kitörés nincs, az eddig érintett négy telepből kettőben pedig be is fejezték a mentesítési munkát. Nagy István a hétfői sajtótájékoztatón beszámolt az eddigi intézkedésekről. A terjedés megakadályozásáról elmondta, hogy az érintett telepeket zár alá vonták, védőzónákat jelöltek ki, a gépjárművek csak fertőtlenítés után tudnak be- és kihajtani, a határátkelőkön Hegyeshalomtól Esztergomig fertőtlenítés zajlik, az autópálya-felhajtókon csak fertőtlenítés után lehet átmenni, ahogy az érintett településeken is.

A telepek köré a vadállatok távoltartása érdekében villanypásztort telepítettek, a kistermelőknek pedig ingyen adják a fertőtlenítéshez szükséges szereket. A miniszter és a rendőrség is kéri, hogy a hatóságok által lezárt területekre ne menjen be senki, mert az jelentősen fokozza a fertőzésveszélyt, ezeken a helyeken a rendőrség is ott van, ők az eljárásrend betartását ellenőrzik.

A szlovákok már azelőtt ellenőrzésbe kezdtek a határátkelőkön, és elrendelték az állatállomány összeírását a Magyarországhoz közeli járásokban, hogy az országban megjelent volna a járvány. Miután oda is betört a száj- és körömfájás, Robert Fico néhány napon belül rendkívüli helyzetet hirdetett az egész országban. Hasonló utoljára 2022-ben, az orosz–ukrán háború miatt érkező menekültáradat miatt történt. Az intézkedések része, hogy minden érzékeny és még nem fertőzött területre szigorú higiéniai előírásokat vezettek be. A fertőzött részen megtiltották az erdők és a vadászterületek, illetve a Duna-töltések látogatását is. A járvány miatt még rendkívüli kormányülést is összehívtak, az államfő is megszólalt.

Fico bejelentette, hogy nemcsak a leölt állatok miatt keletkezett kárt szeretné pótolni a kormány, hanem a tenyészetek megújítására is adnának pénzt. Az állatok elszállításába a hadsereget és a tűzoltóságot is bevonták. A szlovákok aktiválták az EU polgári védelmi tevékenységét összehangoló mechanizmust is, így kaphattak segítséget az osztrákoktól és a csehektől, akik 52 katonát és 18 járművet biztosítottak, Ausztria leginkább a rajkai határátkelőnél szállt be a fertőtlenítésbe.

A szlovákok április elején azt is bejelentették, hogy a hadsereget és a rendőrséget bevonva országos ellenőrzéseket kezdenek, hivatásos katonák ellenőrzik a közrendet a határon és őrzik a kijelölt épületeket. Emellett 10 millió eurót különítettek el a száj- és körömfájás miatt eszközvásárlásra és az intézkedések végrehajtására. A farmokon közvetlenül felügyelik a fertőtlenítést és azt is, hogy illetéktelenek ne léphessenek be, illetve ne szállítsanak titokban párosujjú patásokat. Ennek felügyeletére még drónokat is bevetettek a szlovák hatóságok.

Csehországban azután szigorítottak, hogy a velük szomszédos Szlovákiába is bejutott a járvány. A cseh–szlovák határon a hadsereg és a rendőrség közösen végez ellenőrzéseket, fertőtlenítik a Szlovákiából és Ausztriából érkező járműveket. A tanácstalan állattenyésztőknek információs telefonvonalat is létrehoztak. A dél-morvaországi farmokon pedig vizsgálják a tejet, mert abban mutatható ki legkorábban a fertőzés.

A csehek behozatali tilalmat rendeltek el a Magyarországról származó szarvasmarhákra, sertésekre, juhokra, kecskékre és más, a betegségre fogékony állatokra. Jana Černochová cseh védelmi miniszter bejelentette, hogy javaslatára a kormány szerdai ülésén határozatot fogad el a katonák nagyobb mértékű bekapcsolódására a száj- és körömfájás behozatala elleni védekezésbe.

A helyzet súlyát egyébként jól mutatja, hogy a szomszédos Ausztria milyen komolyan veszi a Magyarországon kirobbant járványt.

Jelenleg olyan intézkedéseket hoznak, mintha már hozzájuk is bejutott volna a száj- és körömfájás. Itthonról a leglátványosabb intézkedés, hogy a kis határátkelőket ők is lezárták, a nagyobbaknál pedig fertőtlenítőpontokat és -szőnyegeket telepítettek – emiatt egyébként hatalmas dugók alakultak ki a határokon. Az osztrák egészségügyi minisztérium válságstábot állított fel, szombaton Burgenland kormányzóhelyettese azt mondta, hogy bár a határellenőrzés nem állítja meg a járványt, de minimalizálja a behurcolás kockázatát. Kijelöltek megfigyelési körzeteket is, több gazdaság állatait megvizsgálták, ezt egészen május végéig hetente ismétlik. A vadászokat külön megkérték, hogy figyeljék a vadon élő állatokon található elváltozásokat, például a véres sebeket a szájnál és a patáknál.

Ausztriában megtiltották, hogy a fertőzött országokból friss húst és tejet vigyenek be az országba. Itt is szigorú fertőtlenítést rendeltek el, nyilvántartást kell vezetni az állattartó farmokon a külsős látogatókról, a tilalmi zónából pedig tilos állatokat kivinni. Időközben igyekeznek felkészülni arra az esetre is, ha az országban is megjelenne a járvány, de a határon már megerősítve dolgozik a rendőrség és a vámhatóság.

A szövetségi hadsereget is készek bevonni, jelenleg különleges csapatokat készítenek fel.

A szomszédos országban a Magyarországon eltemetett állatok miatt az ivóvíz minőségét is folyton monitorozzák. Bár az országban még nincs jelen a fertőzés, a Schönbrunni Állatkert már bezárta az állatsimogatóit, több állatot pedig áthelyeztek. De nemcsak Alsó-Ausztriában monitorozzák a helyzetet, hanem az ország többi részében is.

A szlovákoktól és az ellenzéktől érkező kritikák után kedd délután a magyar agrárminiszter az állategészségügyi operatív törzs ülése után újabb szigorításokat jelentett be. Nagy István elmondta, hogy a két megmaradt telep mentesítését is elkezdik, a tetemeket ezúttal Bábolnára szállítják. Nagy szerint politikai szereplők akarnak erre a témára felülni, hisztériát keltve, lebecsülve a szakemberek munkáját. Jelezte, hamarosan ajánlást fogalmaznak meg, hogy legyen minden telep számára járványügyi terv előkészítve.

A miniszter arról is beszámolt, hogy 749 telepen 60 ezer vérvizsgálatot végeztek, mind negatív eredménnyel. Járványügyi nyomozás jelenleg is zajlik, a kitörés okát keresik. Nagy szerint a védekezés hatékony, kedden azt is bejelentette, hogy az állam átvállalja az érintett telepek dolgozóinak fizetését, így szeretnék megőrizni a munkahelyeket. Az viszont a következő hetek kérdése, hogy ezek az intézkedések hosszabb távon is elegendők-e a járvány megfékezéséhez.

Garamszegi László, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója a Telexnek azt mondta: a Magyarországon újra megjelenő száj- és körömfájásjárvány is intő jel arra, hogy sokkal jobban kell figyelni az inváziós jelenségekre. A genetikai vizsgálatok azt mutatják, hogy egy 2017–2018-ban Pakisztánban izolált vírustörzzsel rokon a most felbukkanó törzs.