„Bábolnának volt egy jó híre. Most a mezőgazdaság dögtemetője lett. Sok idő lesz ezt újrapolírozni” – mondta Horváth Klára, Bábolna polgármestere szerda délután a településen tartott lakossági fórumon. A kisalföldi településen azért izzanak az indulatok, mert a száj- és körömfájásjárványban elhullott, amiatt leölt marhák tetemeit a településen kialakított dögkútban temették el a hatóságok. Kisbajcsról, Darnózseliről és Dunakilitiről összesen 5200 tetemet hoztak a településre. A lakosok hiába jelezték aggodalmaikat, sem ők, de mint most kiderült, a település önkormányzata sem kapott semmilyen visszajelzést.
Ezért aláírásgyűjtésbe kezdtek, hogy még egyszer, immár harmadszor ne hozzájuk kerüljenek a szarvasmarhák, ha újabb kitörés történik a ragadós száj- és körömfájás járvány során. Mi kicsik vagyunk önmagunkban, minket nem hallgatnak meg" – mondta a kisváros polgármestere, aki szerint ha sikerülne kivívni a többség szolidaritását, "ha tömeget produkálunk", akkor sikerülne válaszokat kapni. Hiányolta az állami elszámolást.
"Még csak nem is tájékoztatnak, így nem tudjuk felkészíteni a lakosságot egy ilyen helyzetre”
– mondta a jogász végzettségű polgármester, akit állítása szerint régi évfolyamtársai hívtak az egyetemről, hogy tudja-e, hogyan kell demonstrálni. Amikor nemmel felelt a kérdésükre, „elmondták nekem, hogyan robbanhat le például egy autó egy bizonyos helyen, akkor is, ha előtte még működött”. A helyiek vették a lapot, többen is közölték, hogy ha még egy szállítmány jön, a kamionok elé állnak, összebilincselik magukat. Nem engednek be újabb marhatetemeket Bábolnára.
A fórumon aggasztó pletyka terjedt, egy helyi lakos azt állította, hogy egy, a témában jól értesült ismerősének tudomása szerint Csemezpusztán az ivóvízben már kimutatták a vírust, így az eltemetett állatokat ki kell ásni, és Bábolnára hozni. Horváth Klára annyit tudott válaszolni, hogy „Bábolnát befogadóhelynek jelölték ki. Van száztíz hektáruk”.
Az egyik bábolnai képviselő ott volt Hegyeshalomban, ahol a hétvégén tüntettek Csemezpuszta miatt. Ott azt hallotta, hogy ha lesz is rekultiváció, akkor az két héten belül nem történik meg. „Ugyanúgy sajnáljuk őket, mert hasonló cipőben járnak” – mondta.
„Nem akartam katódgyárat, nem akartam dögöket. Mindkettő lett. A fejünk fölött döntenek mindenről”
– mondta a szomszédos Ácsról érkező lakó, mert a bábolnai fórumra a környékről is eljöttek. A helyiek féltik az ivóvizüket, az egészségüket és az ingatlanjaik értékét, ez nyilvánvalóvá vált a fórumon. Nem tudják, hogy a tetemeket szabályosan ássák-e el, és mivel nem állnak szóba velük, kombinálnak. „Tegyetek félre minden vallási, politikai nézetet, hitet, csak így tudtok eredményt elérni” – tanácsolta az egybegyűlteknek egy felszólaló.
Az első taps akkor hangzott el, amikor egy résztvevő a térség országgyűlési képviselőjét, Czunyiné Bertalan Juditot, pontosabban a politikus hiányát emlegette. A polgármester ekkor felelevenítette, hogy ő felhívta a képviselőt telefonon és „elmondtam, hogy szarrá tették a településünket”. Horváth Klára szerint a döbbent csend után azt mondták neki, hogy „te nem szoktál így beszélni”. „De most így érzek” – válaszolta a polgármester, aki „legalább egy együttérző posztot" elvárt volna az országgyűlési képviselőtől.
„Akkor mi lesz, ha mondjuk a monitoring kútból a minta pozitív lesz?” – tette fel a kérdést egy fiatal bábolnai férfi. A válaszból az derül ki, hogy fogalma sincs senkinek, csak annyit lehet tudni, hogy három monitoring kutat ígért az állam.
Megszólították Popovics Györgyöt (Fidesz-KDNP), a Komárom-Esztergom megyei közgyűlés elnökét is, aki jelen volt a fórumon. A politikus bocsánatot kért, hogy legutóbb nem volt itt, és azt mondta, „imádkozzunk, hogy még egyszer ne történjen kitörés, de ha így is lesz, akkor sem kerülhet ide több állat”.
„Mi azért választottuk meg a képviselőket, a polgármestert, hogy eljárjanak helyettünk, mert mi kicsik vagyunk. De azt látjuk, hogy mindig csak megyünk az események után,
olyan, mintha a leégett házhoz hívnánk a tűzoltókat.
Későn tüntettünk, bármit teszünk, ezek a dögök már itt maradnak velünk” – szólt kritikus hang egy bábolnai nőtől. A magyarázat szerint az érintett képviselők, akik a tüntetést szervezték a múlt héten, szintén nem tudtak semmit az állami tervekről.
Bábolnán nyolc napja csak a sajtóból értesültek, hogy március 11., a Kisbajcson leölt marhák elföldelése után ismét a megkérdezésük nélkül döntöttek az illetékesek a Darnózselin és Dunakilitin leölt mintegy 3500 szarvasmarha itteni elföldeléséről. A hírről értesülve a helyi képviselő-testület április 8-án este rendkívüli ülést hívott össze, ahol határozatot fogadtak el arról, hogy nem akarnak egy újabb „állatihulla-lerakót”.
Másnap délelőtt az állami szervek zártkörű tanácskozásra hívták nemcsak Bábolna, hanem Bana, Ács, Bőny, Bőnyrétalap, Nagyszentjános polgármesterét és képviselőit, de főként a bábolnaiak érezték úgy, hogy nem kaptak megnyugtató válaszokat. Ezért múlt szerdán félpályás útzárral tiltakoztak a helyi lakosok és a képviselő-testület tagjai. Közben azonban már teherautók hordták a leölt marhákat az épülő katódgyár mellett kijelölt helyre. Nem sokra rá a terjengő bűz miatt panaszkodtak a helyiek, és valóban,
aki az M1-es autópályán Bábolna magasságában (90-95-ös kilométernél) elhalad, érzi is a penetráns szagot.
A ragadós száj- és körömfájás rendkívül fertőző, vírusos betegség, amely főként a hasított körmű állatokat, például szarvasmarhákat, sertéseket, kecskéket és juhokat érinti. Fő tünetei a láz, az étvágytalanság, a nyálzás és a hólyagok megjelenése a szájban és a lábvégeken. A betegség emberekre nagyon ritkán terjed át. A járvány március elején Kisbajcson tört ki, majd Levélen, aztán Dunakilitin és Darnózselin mutatták ki a vírust.
A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.
