„Mi vagyunk a balekok, ők meg a hülyék” – Bábolnánál kilométereken át lezárták a fél pályát a dögkút ellen tiltakozó helyiek

Hajszálon múlt, hogy nem szabadultak el az indulatok, amikor az egyik, tehéntetemeket szállító teherautó elhaladt a bábolnai demonstrálók mellett szerda délután. Néhányan tojással kezdték el dobálni a járművet, a rohamrendőrök is felsorakoztak, de a többség végül higgadtságra intette a hangoskodókat. Kedd óta forrnak az indulatok a gazdaságáról híres, Komárom-Esztergom megyei kisvárosban. A helyiek akkor tudták meg, hogy újabb dögkutat nyitnak a közelükben és több ezer állatot visznek oda.

„Most nem kell szalagot átvágni, nincs is itt senki. Pedig felavathatnák ünnepélyesen a dögtemetőt!”

– utaltak a helyiek arra, hogy a politika nemcsak, hogy nem állt mögéjük, hanem a megkérdezésük nélkül döntött arról, hogy a korábbi 1700 kisbajcsi leölt marha után újabb 3500 tetemet temetnek el a közelükben. Ezeket az állatokat Dunakilitiről és Darnózseliről szállítják, a két Győr-Moson-Sopron megyei telepen ugyanis felütötte fejét a ragadós száj- és körömfájás betegség.

Most nem számít a távolság?

Egy megye és nyolcvan kilométer választja el Bábolnát az előbb említett két településtől, ezért sem értik a helyiek, hogy miért rájuk esett a választás. És mivel érdemi választ nem kaptak erre a kérdésükre (és még több másikra), ezért megpróbálják ugyanazt, amit hétfőn a jánossomorjaiak: demonstrációt, félpályás útlezárást hirdettek szerda délutánra, felhívva magukra a figyelmet.

A leölt szarvasmarhákat szállító teherautók azonban egy másik, közeli úton már jönnek-mennek az épülő katódgyár mellett kijelölt területen, így a bábolnaiak tudják, hogy lépéshátrányban vannak. „Azért azt talán meg tudjuk akadályozni, hogy minden leölt egyed ide kerüljön” – mondta az egyikük. Egy másik bábolnai férfinek sarkosabb véleménye van a kialakult helyzetről:

„Amikor először jelöltek ki minket a kisbajcsi telep miatt, akkor az volt a mondás, hogy azért Bábolna, hogy ne kelljen utaztatni a dögöket. Most meg nem számít, hogy harminc helyett nyolcvan kilométerre vagyunk”

– utal arra, hogy végül nem Jánossomorját jelölték ki a feladatra. „És mi az, hogy egy járványügyileg érintett területről viszik az állattetemeket oda, ahol viszont nincs még járvány?” – veti fel újabb bábolnai. Sokuknak van véleménye.

Autóikból, amelyekkel az út fél sávját elzártát, ekkor már kiszálltak. Volt, aki felvetette, hogy a szervezők miért ezt a szakaszt jelölték ki a lezárás helyszínéül, hiszen ezzel valódi akadályt nem is képeznek. A válasz később megszületett: elsősorban az összefogás nagyságát akarták demonstrálni.

Azt valóban lehetett a kígyózó kocsisorral, ugyanis körülbelül öt kilométerre volt tőlük Bábolna. A Wazzét nézve is igazolódott a helyszínen: a vörös vonal hossza valóban ennyi volt. „Ekkora összefogás még nem volt itt” – tették hozzá, de aztán azt is: „az a baj, hogy mindenki csak a maga ügyéért tüntet. "Aki a Pride miatt van most kint, azt nem érdekli a mi bajunk. Persze, az is igaz, hogy mi sem voltunk kint a tanárokért.

Pedig csak egyszer kellene szolidaritást vállalnunk egymásért, mindenkinek, de hát már azokat sem érdekli ez a sok marhatetem, akik innen harminc kilométerre élnek.”

A demonstráló bábolnaiak azt mondják, a katódgyárnak sem örültek, de ott legalább van némi kilátás munkahelyekre. A fiatalok többsége ugyanis elmegy a városból, „itt már diszkó sincs, ahová mehetnének”, mondta két asszony, akik a nevezett fiataloknak a szülei lehetnek. „Igen, mi gyerekekkel költöztünk anno ide, a falu szép volt, azt gondoltuk, egészséges környezetbe költözünk. De most ki hozná ide a gyerekét több mint ötezer leölt marha fölé?”

A bábolnaiak bíznak abban, hogy a demonstrációjuk majd „a Holdról is látszik” és csatlakoznak hozzájuk a környékbeli települések is. A képviselők úgy tudják, a helyi nagyvállalatok is fogalmazzák már az ellenvetésüket a történtekkel kapcsolatban. A folytatást a csütörtöki fejlemények határozzák meg, leginkább az, hogy a hivatalos szervtől milyen választ kap (ha kap) az önkormányzat.

A sajtóból tudták meg

A bábolnaiak kedden a sajtóhírekből tudták meg, hogy a 3500 leölt marha hozzájuk kerül Dunakilitiről és Darnózseliről. A helyi képviselő-testület aznap este rendkívüli ülést hívott össze, ahol határozatot fogadtak el arról, hogy nem akarnak egy újabb „állatihulla-lerakót”.

Másnap reggel tájékoztatták a lakosságot, hogy a Komárom-Esztergom Vármegyei Rendőr-főkapitányság zártkörű tájékoztatót kezdeményezett a bábolnai polgármesteri hivatalban, amin részt vesz a fertőzött állomány ártalmatlanításával foglalkozó ATEV Zrt. képviselője, a rendőrfőkapitány, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a vízügyi hatóság vezetője, valamint a környező (érintett) települések: Bábolna, Bana, Ács, Bőny, Bőnyrétalap, Nagyszentjános polgármestere és önkormányzati képviselői.

Amíg szerdán napközben az érintettek bent egyeztettek, a hivatal előtt egy tucatnyi ember verődött össze. Nekik olyan híreket szivárogtattak ki, miszerint a kérdéseikre egyáltalán nem kaptak érdemi válaszokat. Arra sem, hogy miért Bábolnára esett a választás és mennyi a maximum állatitetem-szám, amelyet el lehet itt ásni.

„Mi vagyunk a balekok. Ők meg a hülyék”

– szögezte le az egyik bábolnai lakos, és itt már elhangzott, hogy délután négy órakor le fogják zárni a bekötőút fél sávját.

Monitoring kutakat, ellenőrzést ígértek

Egy zárt Facebook-csoport felvételén négy és fél perces videót is közzétettek, ezen a vízügy és a rendőrség vezetői tartanak tájékoztatót. Az eseményre a Telex nem kapott meghívót, a felvételen azonban látni, hogy a vízügyi igazgató három monitoringkutat ígért, illetve bejelenti, hogy sem a talajvíz, sem pedig a termálkutak nincsenek veszélyben Bábolnán. A rendőri vezető pedig arról beszélt, hogy a honvédséggel együttműködve biztosítani fogják a területet, és ott légtérzárat is elrendelnek, hogy „illetéktelen repülő eszköz ne jusson be, ne tudja a járványt tovább vinni”. Havárialabort is felállítanak, ami ki tudja mutatni az esetleges szennyeződést, vírust.

Bábolnával rövid időn belül másodszor történik meg, hogy eldöntötték és beleszólásuk nem volt abba, hogy a ragadós száj- és körömfájás miatt leölt szarvasmarhákat a településük közelébe viszik elásni. Március 11-én a polgármester ugyanitt, a város hivatalos Facebook-oldalán beszélt erről a helyzetről. Akkor egy korábban működő dögkutat reaktiváltak mintegy két hektáron és Kisbajcsról szállítottak oda 1700 leölt marhát

A ragadós száj- és körömfájás rendkívül fertőző, vírusos betegség, amely főként a hasított körmű állatokat, például szarvasmarhákat, sertéseket, kecskéket és juhokat érinti. Fő tünetei a láz, az étvágytalanság, a nyálzás és a hólyagok megjelenése a szájban és a lábvégeken. A betegség emberekre nagyon ritkán terjed át. A járvány március elején Kisbajcson tört ki, majd Levélen, aztán Dunakilitin és Darnózselin mutatták ki a vírust.

Emiatt már több ezer állatot öltek le és temettek el Bábolnán, illetve a Hegyeshalom melletti Csemeztanyán. A Duna túloldalán, Szlovákiában is kimutatták a fertőzést több marhatartó telepen. A helyzet komoly, Gyuricza Csaba agrármérnök, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora szerint ez a járvány nemcsak a húsipart és tejipart érinti, hanem az egész magyar mezőgazdaságot. Súlyos kijelentése volt az is, hogy csak parancsuralmi rendszerrel lehet elejét venni egy ilyen problémának.