Karácsony Gergely főpolgármester június 16-án jelentette be, hogy nem demonstrációként, hanem fővárosi önkormányzati rendezvényként szervezi meg a Budapesti Büszkeség menetét (angol nevén: Budapest Pride). A főváros ezzel szeretné kikerülni a Pride betiltását célzó törvénymódosítást. A rendőrség azonban másképp értelmezi az eseményt, szerintük Karácsonyék egy korábban nem engedélyezett gyűlést szerveznek. Tuzson Bence igazságügyi miniszter azt írta a Facebookon, hogy Karácsony Gergely főpolgármester akár egy év börtönbüntetést is kaphat a Pride megszervezése miatt, az esemény résztvevői pedig szabálysértési eljárásra számíthatnak. Karácsony szerint a fenyegetés vicces, Tuzson pedig nincs tisztában a hatályos jogszabályokkal.
A legfontosabb tudnivaló azoknak, akik mérlegelik, hogy kimenjenek-e a Pride-ra, talán az, hogy gyakorlatilag nulla az esélye annak, hogy a rendőrség erőszakot alkalmazna egy békés esemény résztvevőivel szemben még akkor is, ha a rendőrök értelmezése szerint ez egy jogellenes esemény.
Mivel a rendőrség – Karácsony Gergely és a szervezők állásfoglalásával ellentétben – nem önkormányzati rendezvényként tekint a Budapest Pride-ra, ezért nem lehet kizárni, hogy szabálysértési eljárásokat indítanak a résztvevőkkel szemben. Az más kérdés, hogy ez mennyire lesz kivitelezhető és mennyire terheli majd le a rendőrséget utólag abban az esetben, ha a várakozásoknak megfelelően akár több tízezer ember az utcára vonul.
Fontos az is, hogy a jogvédők szerint a résztvevők szempontjából nincs jelentősége annak, hogy végül milyen módon valósul meg a felvonulás, rájuk ugyanazok a szabályok fognak vonatkozni. A legfontosabb ezek közül az, hogy a felvonulás résztvevői a békés gyülekezéshez való alapvető jogukat gyakorolják.
A Pride-felvonulás a Városháza park elől indul majd, 14 órától lesz a gyülekező. 15 órakor indul a menet, a résztvevők a Károly körúton, majd a Múzeum körúton keresztül a Szabadság hídon vonulnak át a Műegyetem rakpartra. Az útvonallal kapcsolatos cikkünket itt olvashatja el.
Biztosan vannak, akik mérlegelnek: kimenjenek a Pride-ra vagy sem? Mi bajuk lehet abból, ha kimennek? Ebben a cikkünkben ezzel kapcsolatban a legfontosabb kérdésekre adunk választ. Ehhez segítségül hívtuk a Magyar Helsinki Bizottság által készített részletes tájékoztatót. A tájékoztató alapján igyekeztünk azokra a kérdésekre fókuszálni, amelyek alapján mindenki felmérheti, milyen kockázattal járhat az, ha részt vesz az eseményen.
Mivel járhat egy szabálysértési eljárás a felvonulóra nézve?
Ha azért indul valaki ellen eljárás, mert részt vesz a Pride-on, akkor elképzelhető, hogy az illetőt még a helyszínen megbírságolják. Ha a helyszíni bírságról szóló nyomtatványt aláírja, akkor utána már nem élhet jogorvoslattal a bírság ellen. De mindenkinek jogában áll elutasítani a helyszíni bírságot. Ebben az esetben megindíthatják a szabálysértési eljárást, és utólag, levélben értesítik arról, hogy megbírságolták. Ilyenkor a megbírságolt kérheti azt, hogy személyesen hallgassa meg a rendőrség. Ha a rendőrök a meghallgatás után is fenntartják a bírságot, akkor az illető bírósághoz fordulhat.
A bíróság dönthet úgy, hogy eltörli vagy csökkenti a bírságot, illetve enyhébb szankciót, például figyelmeztetést alkalmaz az illetővel szemben. Az eljárás befejezésének nincs végső határideje, viszont a szabálysértés elkövetésétől számított két év után már senkit sem vonhatnak felelősségre. Jogvédők tapasztalata szerint normál esetben az eljárás lezajlik két-három hónap alatt, de ha tömegesen indulnak szabálysértési eljárások a Pride résztvevőivel szemben, az biztosan jelentős ügyterhet fog jelenteni a rendőrség és a bíróságok számára is.
Mennyi lehet a bírság összege?
A helyszínen kiszabott bírság 6500-65 000 forint között lehet, ha valaki nem először követ el szabálysértést, akkor 90 000 forintig terjedhet. Utólag, levélben 6500-200 000 forint közötti pénzbírságot szabhatnak ki. A pontos összeget a szabálysértés súlya, a megbírságolt személy által az elmúlt két évben esetlegesen elkövetett korábbi szabálysértés, valamint az anyagi, szociális helyzetének a figyelembevételével határozzák meg. Ezért is fontos a jogorvoslat, máskülönben a hatóság sem tudja, milyenek az életkörülményei annak, akit meg akarnak bírságolni.
A helyszíni bírság kivételével lehet kérni azt, hogy bíróság vizsgálja felül a bírságot. A bíróság csökkentheti vagy el is törölheti a bírságot. De jogvédők szerint a gyülekezési joggal visszaélés olyan csekély súlyú szabálysértésnek számít, ami miatt nem indokolt magas összegű bírságot kiszabni. 14-18 év közötti fiatalokra pedig enyhébb szabályok vonatkoznak, mint a felnőttekre. Például fiatalkorú esetén a pénzbírság maximális összege 65 000 forint lehet, míg felnőttek esetén 200 000 forint.
Mi van akkor, ha valaki nem fizeti ki a bírságot?
Ha valaki nem él jogorvoslattal határidőn belül, vagy kimeríti az összes jogorvoslati lehetőséget, a bírság jogerőssé válik. Külön pert nem tud indítani, de a jogerős szabálysértési bírság miatt – a helyszíni bírságot kivéve – az Alkotmánybírósághoz fordulhat alkotmányjogi panasszal az alapvető jogainak megsértése hivatkozva. De ennek a feltétele, hogy minden korábbi jogorvoslati lehetőséget (meghallgatás kérése, kifogás) igénybe vegyen. És a bírságot akkor is be kell fizetni, ha az illető amúgy az Alkotmánybírósághoz fordult. Ha valaki a megadott határidőben sem fizeti be a bírságot, akkor azt adók módjára fogják behajtani. Ennek során inkasszálhatják az illető bankszámláját vagy levonhatják a fizetéséből, és a végrehajtás körülbelül tízezer forintos költséggel jár.
De ha utólag bírságol a rendőrség és nem a helyszínen, akkor be kell bizonyítania azt is, hogy a megbírságolandó a Pride résztvevője volt?
Igen. A Pride-on való részvételért csak akkor bírságolhat meg valakit a rendőrség, ha a helyszínen tájékoztatja a résztvevőket arról, hogy tiltott gyűlésen vesznek részt. Ha valaki a tájékoztatás ellenére is a helyszínen marad, akkor megbírságolhatják. De a rendőrség köteles bizonyítani, hogy akit megbírságolt, az hallotta a figyelmeztetést, mégis a helyszínen maradt. Ha a rendőrség ezt nem tudja bizonyítani, akkor a jogvédők szerint elképzelhető, hogy a bíróságon sikeres lesz az erre hivatkozó jogorvoslat, ám korántsem biztos.
A rendőrök vallomásokkal, kamerafelvételekkel vagy például a nyilvánosságban megjelent fényképekkel, videókkal tudják bizonyítani az állításukat. Egyébként pedig ha csak kimegy valaki a rendezvényre, és helyben nem bírságolják meg, akkor is bevethetik ellene az arcfelismerő szoftvert azért, hogy megtalálják és utána küldjék a csekket.
A rendőrség milyen megfigyelő rendszereket alkalmazhat a Pride-on?
A rendőrség kép- és hangfelvételt készíthet, és a nagy létszámú tüntetéseken jellemzően szokott is készíteni, de felhasználhatja a köztéri kamerák felvételeit is. Sokat hallani mostanában az arcfelismerő rendszerekről, ezekről részletesen ebben a cikkben írtunk. A jogvédők nem tanácsolják, hogy bárki maszkkal próbálja magát felismerhetetlenné tenni. A TASZ, a Helsinki Bizottság és az Utcajogász közös tájékoztatója szerint ezzel megsértheti az esemény békés jellegét biztosító korlátozásokat, ráadásul ez vétségnek minősül, és büntetőeljárást vonhat maga után. A tájékoztató szerint a maszkviseléstől azért is érdemes tartózkodni, mert az az arcfelismerő rendszer használatát megakadályozhatja ugyan, de a személyes rendőri igazoltatást így sem lehet megúszni.
A jogvédő szervezetek szerint a szemüveg és a napszemüveg, a smink és az arcfestés, valamint a sapka, kalap, kapucni, illetve a jelmez viselése „csak nagyon kiterjesztő értelmezéssel férne bele” abba, amibe a maszkhasználat. Azt ugyanakkor nem lehet kizárni, hogy ilyen esetben is eljárást indítsanak valakivel szemben, de ekkor nagyobb eséllyel védekezhet sikeresen.
A szabálysértési eljárásnak a fentieken túl lehet-e bármilyen egyéb, negatív következménye, például az, hogy valakit csak ezért jogszerűen kirúghatnak az állásából?
Nem. A munkáltató főszabály szerint csak a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása, képessége vagy a munkáltató működésével összefüggő ok miatt mondhat fel. A szabálysértés nem jelenik meg az erkölcsi bizonyítványban, így továbbra sem lesz priusza annak, aki ellen ilyen eljárás indul.
Érhet-e retorzió bárkit azért, mert kiviszi a gyerekét a Pride-ra?
A jogvédők szerint a hazai törvények nem teszik azt lehetővé, hogy a szülőtől elvegyék a gyerekét azért, mert elment vele a Pride-ra, erre csak a jogszabályok szélsőséges értelmezése adna lehetőséget. Az Alaptörvény szerint ráadásul a szülő joga megválasztani a gyermekének adandó nevelést, amibe bele kell férnie annak, hogy elviszi-e a Pride-ra vagy sem. Ha bárki ellen emiatt gyámhivatali eljárás indulna, jogi segítséget kérhet a jogvédőktől.
Mennyi az esélye annak, hogy a rendőrség erőszakkal lép fel a vonulókkal szemben?
Rendkívül csekély a valószínűsége annak, hogy a rendőrség erőszakosan lépne fel azokkal szemben, akik részt vesznek a Budapest Pride-on. Ha a rendőrség nem önkormányzati rendezvényként tekint a Pride-ra, hanem egy olyan gyűlésként, amit a szervezők a tiltó határozat ellenére tartanak meg, akkor akár fel is oszlathatja azt. De ehhez láthatóan nincs meg a politikai akarat.
Orbán Viktor pénteken arról beszélt, hogy a rendőrség ugyan feloszlathatná az ilyen rendezvényeket, mert elvben van ehhez joga, de nem arra vannak a hatóságok, hogy elagyabugyálják a polgárt. Ha lesz is jogkövetkezménye annak, hogy a Pride-ot megtartják, az a következmény Orbán szerint sem érheti el a fizikai bántalmazás szintjét. De nem csak Orbán, hanem Lázár János is világossá tette, hogy a Pride-ot tiltó törvénynek nem szabad erőszakkal érvényt szerezni.
Ha mégis feloszlatná a rendőrség a Pride-ot, akkor az hogy történne? Hirtelen nekimennek a tömegnek a rendőrök?
Nem. A rendőrségnek az arányosság és fokozatosság elvét kell követnie. Az oszlatás előtt a rendőrség felhívja a résztvevők figyelmét arra, hogy a gyűlés szerinte jogellenes, és felszólítja a résztvevőket a távozásra. Ha a felszólítottak ennek nem tesznek eleget, akkor a rendőrség maga oszlatja fel a gyűlést. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a résztvevőknek a helyszínt el kell hagyniuk, és ha ezt nem teszik meg, akkor szabálysértést követnek el. A rendőrség ekkor igazoltathatja őket, és szélsőséges esetben akár erővel is feloszlathatja a tömeget. Ilyenkor akár kényszerítő eszközöket is alkalmazhat, testi kényszert, bilincset, sokkolót, gumibotot. De a kormányzati nyilatkozatokból következik, hogy szinte nulla az esélye annak, hogy a rendőrség így lépne fel a Pride-dal szemben.
Mi a legrosszabb, ami ilyenkor történhet?
Ha valaki nem tudja hitelt érdemlően igazolni magát, vagy ellenáll a rendőr felszólításának, akkor előállíthatják, azaz bevihetik a rendőrségre legfeljebb nyolc órára, igaz, ez további négy órával meghosszabbítható. Ha ellenáll, akkor testi kényszert, illetve egyéb kényszerítő eszközt is alkalmazhatnak vele szemben, és szabálysértésért is fel fogják jelenteni. Ha aktívan áll ellen, akkor az már bűncselekménynek is minősülhet. A gyűlés feloszlatása körében – ha a résztvevők felszólításra maguktól nem hagyják el a helyszínt – az igazoltatások és a testi kényszer után könnygázt, vízágyút is bevethet a rendőrség. De mint írtuk, ilyen valószínűleg nem lesz.
Ha nem is a rendőrség részéről, de történhet-e erőszak, balhé a Pride-on? Rátámadhatnak-e a békésen vonulókra?
Karácsony Gergely és a szervezők elmondása szerint az esemény résztvevőire biztonsági emberek is vigyázni fognak, a rendőrök feladata pedig a közrend biztosítása. Tehát ha a Pride békésen vonuló résztvevőire valaki erőszakkal támadna rá, akkor azt a rendőrség nem nézheti tétlenül, közbe kell avatkoznia, meg kell védenie a sértetteket. A rendőrségnek ugyanis a legfontosabb feladata a közrend biztosítása és a bűncselekmények megakadályozása. Ez akkor is így van, ha a Pride-ra nem önkormányzati rendezvényként, hanem jogellenes felvonulásként tekintenek a rendőrök. Viszont aki erőszakos, és egy békés rendezvény résztvevőire támad, súlyos bűncselekményt követ el.
Azt nem lehet előre megmondani, hogy lesz-e bármilyen atrocitás. Mindenesetre nem szerencsés, hogy a Mi Hazánkhoz hasonlóan a szélsőjobbos Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom is a főváros több helyszínére jelentett be gyűlést szombatra, a Pride idejére. Pénteki közleményük szerint a rendőrségtől meg is kapták az engedélyt a Városháza parkban délelőtt 11-től kezdődő rendezvényre is. Ugyanoda, ahol a Pride gyülekezője is lesz délután kettőtől.
De a balhékat, atrocitásokat valószínűleg azért is el szeretné kerülni a rendőrség, mert ha a békés felvonulókat bárki bántaná, az nem csak a rendőrségre, de a kormányzatra nézve is kínos lenne. A Budapest Pride-ot ugyanis komoly nemzetközi figyelem kíséri, bőven 500 fölött van például a külföldi résztvevők, köztük miniszterek, képviselők, főpolgármesterek száma.
