Június közepén kezdődött és most vasárnap ér véget az Önkéntes vízadás program, amit a Fővárosi Önkormányzat a Főkert szakmai irányításával, a 10 millió Fa Alapítvány és a beeco ökoapplikáció részvételével idén először rendeztek meg annak érdekében, hogy a rendkívül forró és aszályos nyár alatt minél több városi fiatal fát sikerüljön életben tartani a civilek segítségével. Utánajártunk, hogy milyen eredménnyel zárult az akció.
Az Önkéntes vízadás programot azért indították el június közepén, mert az elmúlt években egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a klímaváltozás „ránk rúgta az ajtót”, a fővárosi természetvédelmi szakemberek pedig ráébredtek, hogy a harchoz érdemes lehet segítségül hívni a civileket – ahogy azt már számos város meglépte Nyugat-Európában.
Az akcióban résztvevők egyénileg is „örökbe fogadhattak” egy-egy fát, illetve közösségben is locsolhattak a hétről hétre a város más-más parkjaiban megrendezett Locsolakomákon (erről itt olvashat riportot), a meglocsolt fákat és a locsolásra felhasznált víz mennyiségét pedig a beeco nevű ökoapplikációban vezethették. Mivel a két program záróeseménye most vasárnap délután lesz a Szent István parkban, utánajártunk, hogy milyen eredménnyel járt az akció.
17 ezer felhasználó, 1500 aktív locsoló
Hegedűs Kristóf, a beeco alapítója a Telexnek elmondta, hogy az elmúlt több mint három hónapban megnégyszereződött az applikáció felhasználóinak a száma: míg a locsolási akció előtt négyezer volt, most 17 ezer felhasználójuk van. Bár ez nagyon jól hangzik, nem jelenti azt, hogy ennyi önkéntes locsoló volt az elmúlt hetekben – vagy legalábbis az applikációban ennek a töredéke, mindössze 1500 ember vezette, ha meglocsolt egy-egy fát.
Az igazság valahol a két szám között lehet, de ennek ellenére a felhasználók által feltöltött adatok így is nagyon impozánsak.
A kampány során összesen az applikációba feltöltött 9300 fából 7 ezer kapott legalább egyszer inni, és a felhasználók által feltöltött adatok szerint az emberek 400 ezer liter víz kilocsolásával segítették, hogy életben maradjanak a fiatal ültetésű fák.
Az applikáció adatai szerint a III., VII., VIII., IX., XI., XII. és XIII. kerületben élő civilek voltak a legaktívabbak Budapesten, vidéken pedig Gödöllőn és Szolnokon volt a leglelkesebb a lakosság.
Hegedűs Kristóf nagyon eredményesnek tartja a programot, mint mondta, „sok embert megmozgattunk, közösségek szerveződtek a locsolásra. Sokat tanultunk a klímaváltozással kapcsolatban a város és az emberek felkészültségéről”.
Hasonlóan elégedett Cserna Hajnalka, a Főkert civil kapcsolatokért felelős munkatársa, a Locsolakomák rendszeres szervezője és vezetője is, aki azt mondta a Telexnek, hogy
„titokban reménykedtünk, hogy az Önkéntes Vízadás sikeres lesz, de ami történt, minden várakozásunkat felülmúlta. De ez nem kizárólag az öntözésről szólt. A társadalmi felelősségvállalás Európa számos országában már sokkal komolyabb méreteket ölt, nálunk még most ismerkednek sokan ezzel a lehetőséggel, örülünk, hogy ez a kampány lendített egyet ezen a jó ügyön.”
Rábízhatjuk a fákat a civilekre
Cserna Hajnalka szerint a fiatalabb korosztály kétségtelenül nyitottabb volt az ökoalkalmazás használatára, de nagyon örültek, hogy a Locsolakomákra családok érkeztek különböző korú gyerekekkel, és az idősebb korosztály is képviseltette magát. Mint mondta, „a Locsolakomák során sikerült a lakókkal, a közterület valódi használóival sokkal közvetlenebb kapcsolatot kialakítani, ezért ezek az alkalmak mini lakossági fórumként is működtek. A kampány ugyanakkor rávilágított arra is, hogy sokkal több érzékenyítésre lenne igény a fákkal és általában a természettel kapcsolatban, ezért terveink szerint jövőre újra meghirdetjük a programot”.
A Főkert a csemetefákat a kapacitásaitól függően párhuzamosan öntözte a civilekkel, de jó tapasztalatokat szereztek a próbaévben.
„Volt terület, ahol nagyon nagy segítség volt, hogy a civilek besegítettek, a Gellért-hegyi locsolóközösséghez például tudtunk alkalmazkodni. Jövőre ebben is szeretnénk fejlődni, hiszen úgy látjuk, több területen rábízhatjuk a fákat a civilekre, természetesen szakmai irányítással és kapcsolattartással” – mondta Cserna Hajnalka.
Erre Hegedűs Kristófék is készülnek, mint mondta, jövőre szeretnék az applikációba felvinni a Főkert saját szervezésű locsolásait éppúgy, mint a leesett csapadékot is. De azzal is foglalkozni szeretnének, hogy a városi vízvételi lehetőségeket pontosítsák és bővítsék, ahol csak lehetséges. Azt is szeretnék majd feltüntetni az appban, hogy egy-egy közterületi fának ki a tulajdonosa, vagy a fenntartója (a Főkert vagy az adott kerület), mert így könnyebb közbelépni, ha egy-egy locsoló jelzi, hogy rosszul néz ki vagy beteg egy fa.
Valóban sok önkéntes panaszkodott arról a Facebook-csoportban, hogy az örökbe fogadott fái a locsolások ellenére a hamis ősz jelenségét mutatták már júliusban, és nem tudták, hogy kihez forduljanak. Cserna Hajnalka azt mondta, hogy emiatt nem kell kétségbe esni, „az ültetési sokk időszakában a kis csemetefáknál előfordul, hogy hamarabb elfáradnak, és az idei nyár sem volt kíméletes velük. A fák ilyenkor úgy védekeznek, hogy a levélfelületüket és ezzel a párologtatásukat csökkentik, hogy több tápanyagot tudjon tárolni a gyökérzet, ami az életben maradásukat segíti. Bizonyos fajtáknál jellemzőbb, hogy nehezebben alkalmazkodnak az első időkben, de ezek a fák minden bizonnyal ki fognak hajtani tavasszal újra”.
Azt a Főkert nem tudta megmondani, hogy tavalyhoz képest több vagy kevesebb fiatal fa károsodott vagy pusztult el, mert két évet csak nagyjából azonos környezeti feltételek mellett lehet összehasonlítani, idén viszont jóval kevesebb csapadék volt, mint tavaly.
Láthatóan érzékennyé vált a lakosság egy része
Az utolsó Locsolakoma helyszíne azért lesz ismét a Szent István park, mert az összes alkalom közül a legtöbben azon vettek részt, mondta Hervai Franciska, a 10 millió Fa Alapítvány főkoordinátora. Szerinte mindegyik Locsolakoma vidám volt és hatékony, összesen körülbelül 5-600 ember fordult meg ezeken az eseményeken, de az Önkéntes Vízadás kampányban
„a legnagyobb sikernek azt tartjuk, hogy más locsolóközösségek is kialakultak ennek hatására. Mi kilenc ilyen közösségről tudunk, ez lehet, hogy nem tűnik soknak, de tavalyig szinte ismeretlen volt a lakosság számára ez a probléma, szóval mi nagyon örülünk, hogy láthatóan érzékennyé vált a lakosság egy része”.
Hervai Franciska értékelése szerint „a feladatot sikerült a reményeinken felül megugrani. Kezdettől tudatosítottuk magunkban és kommunikáltuk is, hogy ez egy próba év, egy új, hirtelen súlyossá váló problémára kerestünk új válaszokat egy egyedülálló együttműködésben. Kommunikáltuk, de valószínűleg még erősebben kell, hogy komoly kihívás heti 50 liter vizet adni egy-egy fának, elszántság kell hozzá, de a klímaváltozás ilyen komoly kihívások elé állít bennünket, és ez a négy szervezet megmutatta, hogy belőlünk az elszántság nem hiányzik, ez pedig hatott az emberekre”.
Azt nagyon sajnálatosnak tartja, hogy cégek nem nagyon csatlakoztak az Önkéntes vízadáshoz, és így a finanszírozásból sem vették ki a részüket. „Egy cég a Gellért-hegyen locsolt egyszer, és most úgy tűnik, hogy ősszel tudunk majd még egy-két céges Locsolakomát szervezni”, de ez jóval kevesebb, mint amire számítottak. Miközben a civilek közösségi gyűjtéséből 1,6 millió forint, céges hozzájárulásból mindössze 200 ezer forint gyűlt össze – ehhez képest azonban a két program költsége nagyjából 11 millió forintba került. „Éppen ezért már most, a következő szezon előtt el kell érnünk a potenciális céges partnereket, mert veszteségesen nem lesz fenntartható ez az amúgy nagyon értékes és fontos program”, mondta Hervai Franciska.
Továbbra is várják a lelkes civileket
A locsolási szezonnak ugyan vége van, de ősztől nyár elejéig is van mit tenniük az önkénteseknek. A Főkertnél élőhelykezelési munkálatokban lehet részt venni a természetvédelmi osztály irányításával, de lehet menni gyomlálni és ültetni is. A 10 millió Fa Alapítványnál pedig most kezdődik majd a faültetési szezon, Beremenden például az ősz végén egy 2800 facsemetéből álló erdőt telepítenek az Ördögkatlan fesztivál szervezőivel, de terveznek erdőtelepítéseket a Zala vármegyei Pölöskefőn és Zalagyömörőn is. Március 1-én pedig megtartják a 2. Nemzeti faültetés napját, amin szeretnék meghaladni majd az idei közel 100 ezer fa elültetését.
