Június végén lépett hatályba az a nagy vitát kiváltó törvény, amely alapján felfüggesztheti a kormány az ország közrendjére, köz- vagy nemzetbiztonságára veszélyt jelentő kettős állampolgárok magyar állampolgárságát. Az elmúlt négy hónapban nem érkezett arról hír, hogy bevetették volna az új jogi eszközt. Az Igazságügyi Minisztérium a Telex közérdekűadat-igénylése után pénteken azt közölte, hogy október végéig
„nem került sor magyar állampolgárság felfüggesztésére”.
Az új törvény kizárólag azokra vonatkozik, akik a magyar állampolgárság mellett valamely nem EGT-állam (ide vették az uniós tagjelölt országokat is) állampolgárságával is rendelkeznek. Az állampolgárság felfüggesztését az igazságügyi miniszter legfeljebb tíz évre rendelheti el olyan esetekben, ha a kettős állampolgár például egy harmadik állam (nem EGT-állam) hadseregében szolgál; a közrendet, közbiztonságot vagy az alkotmányos rendet veszélyeztető bűncselekmény miatt jogerősen elítélték; olyan szervezettel tart fenn kapcsolatot, amely a nemzetközi jog szerint terrorszervezetnek minősül; vagy sérti az ország szuverenitását, alkotmányos rendjét, nemzetbiztonságát.
A törvénymódosítást áprilisban az Alaptörvényben készítették elő, amikor bekerült a gránitszilárdságú dokumentumba, hogy „a más állam állampolgárságával is rendelkező magyar állampolgár állampolgársága sarkalatos törvényben meghatározottak szerint határozott időre felfüggeszthető”. Ez egy teljesen új fogalom volt a magyar jogrendben, de még nemzetközi viszonylatban sincs példa hasonló megoldásra. A jogszerűen szerzett állampolgárságtól való megfosztásra legutóbb a Kádár-korszakban volt gyakorlat.
A módosítás ellen magyarországi nemzetközi jogászok állásfoglalásban tiltakoztak, amit Sulyok Tamás köztársasági elnök lánya és veje is aláírt. Szerintük ez a módosítás könnyen visszaélésekre adhat lehetőséget, és ellentétes a Magyarországra kötelező érvényű emberi jogi egyezményekkel.
