Már a látszatra sem adnak: a CÖF szóvivője és megafonosok is felkerültek a Fidesz országos listájára

Hivatalosan is összeért a kormányzati üzeneteket propagáló Megafon, a Békemeneteket szervező Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Fidesz. A kormánypártok múlt csütörtökön bejelentett országos listájára több olyan elemző, influenszer és propagandista is felkerült, akik eddig formálisan nem kötődtek a Fideszhez.

Ifj. Lomnici Zoltán vagy Hortay Olivér megszólalásait a következő hetekben úgy kell értelmezni, hogy azt a Fidesz országgyűlési képviselőjelöltjeként teszik.

Ennek már csak azért is van jelentősége, mert az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a 2022-es kampányt vizsgálva arra jutott, hogy a kormánypártok és a kormánypárti kampányüzeneteket milliárdokból hirdető CÖF, valamint Megafon között „személyi összefonódás, összehangolt kampánytevékenység, egységes kampányeszköz-használat, valamint kampányköltség átvállalás nem volt beazonosítható”. Ezért nem büntették meg a Fideszt tiltott kampányfinanszírozás miatt. Ezzel szemben a Márki-Zay Péter mögött álló hat pártra a miniszterelnök-jelölt civil szervezetéhez, a Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz juttatott külföldi támogatás miatt összesen 520 millió forint bírságot szabtak ki.

Az áprilisi választás előtt már egyértelműen kimutatható a személyi összefonódás: a Fidesz országgyűlési képviselőjelöltje a CÖF szóvivője és elnöki főtanácsadója, ifj. Lomnici Zoltán, valamint a Megafon két propagandistája, Szűcs Gábor és Hortay Olivér. Eddig legalább a látszatra figyeltek, és papíron szigorúan függetlenek voltak a Fidesztől, miközben a munkahelyeik több milliárd forintos állami támogatást kaptak közvetett vagy közvetlen módon. A mostani választás előtt a parlament eltörölte a törvényben meghatározott kampánylimitet, így már nincs szükség arra sem, hogy olyan szigorúan leválasszák ezeket a szervezeteket a Fideszről.

„Egy szót, ami fontos, és kértek, hogy mondjuk el. Hogy az őrök védték… tehát védték… jó?” – javította ki a közmédia riportere ifj. Lomnici Zoltánt a 444-en kiszivárgott 2019-es videóban, amikor a kormányt 24 milliárd forintért tanácsokkal ellátó Századvég Alapítvány elemzőjeként a DK-s Varju László az MTVA épületét védő biztonsági őrök dulakodását szakértette meg. Az adásba került riportban már felmondta az elvárt panelt Lomnici, és később állította: nem az történt, hogy a közmédia szerkesztője megmondta, miről beszéljen, hanem csak az ő korábbi saját gondolataira emlékeztette.

Ez csak egy emlékezetes pillanat a Szellemi Honvédő díjjal kitüntetett ifj. Lomnici karrierjéből, aki a közmédia és a fideszes média különböző felületein napi szinten értelmezi a politikai történéseket a Fidesz számára kedvező módon. Most a függetlenség maradék álcáját is levetette azzal, hogy a Fidesz országgyűlési képviselőjelöltje lett, még ha az országos lista 191. helyéről nincs is reális esélye a bejutásra.

Megkérdeztük, hogy nem tartja-e összeférhetetlennek az elemzői munkáját és a képviselő-jelöltséget, illetve jelezni fogja-e mostantól a nyilvános szerepléseinél, hogy a Fidesz jelöltje. „Lehet, hogy ez egyesek számára szokatlan, de emlékeztetni kívánom őket arra, hogy például az Egyesült Államokban rendszeresen jelennek meg az országos médiumokban olyan szakértők, akik formálisan nem csupán pártokhoz, de tanácsadóként vezető politikusokhoz is kötődnek, hazánkban pedig az sem ritka, hogy korábbi kormánytagok később (független) elemzőként, szakértőként vállalnak közszereplést a nyilvánosságban” – válaszolta ifj. Lomnici, és nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy a Fidesz–KDNP országos listájának 191. helyén szerepelhet. Azt írta, hogy amíg

az elöljárói számítanak a munkájára elemzőként, folytatni fogja az értékrendjének és a meggyőződésének megfelelően „ezt a típusú közéleti tevékenységet”.

Ifj. Lomnici annak a CÖF-nek a szóvivője, amely a most vasárnapi Békemenetet szervezi, és rendszeresen plakátkampányokkal segít be a Fidesz kampányába. Ez az, amiben nem talált kivetnivalót az ÁSZ négy éve. Az átláthatóságért küzdő civil szervezetek elemzése szerint a CÖF a 2022-es választás előtti néhány hétben listaáron számítva 632 millió forint értékben plakátolta tele az országot „100 % Gyurcsány”, „Stop Gyurcsány, Stop Márki-Zay” és hasonló üzenetekkel. A legutóbbi pénzügyi beszámolójuk szerint 2024-ben 1,26 milliárd forintot kaptak meg nem nevezett magánemberektől és vállalkozóktól, de rendszeresen támogatja őket az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt. is.

„Pontosan tudjuk azt, hogy Volodimir Zelenszkij Magyar Péter érdekében avatkozik be a magyar választásokba” – mondta a Nemzeti Ellenállás Mozgalom (NEM) múlt pénteki, ukránok elleni tüntetésén Szűcs Gábor, a mozgalom alapítója. Facebook-oldala szerint több titulusa is van: a Megafon és a Patrióta véleményvezére, valamint az Alapjogokért Központ elemzője. Mostantól a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselőjelöltje is, a lista 218. helyét kapta meg.

A Magyar Péter elleni kampányokat lebonyolító, a Tisza-adós plakátokat finanszírozó és képregényt kiadó Nemzeti Ellenállás Mozgalmat (Ellenállás Mozgalom Kft.) 3 millió forint alaptőkével alapította tavaly a megafonos Apáti Bence, majd három hónap alatt 643 millió forintért futtattak a kormányt támogató, és a Tisza Párt elnökét lejárató posztokat. A mozgalom legaktívabb beszélő feje Szűcs Gábor, aki a médiában gyakran egy másik szerepben, az Alapjogokért Központ elemzőjeként szólal meg. Szűcs fideszes jelölése azért is érdekes, mert az Alapjogokért Központ anyacége, a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. rendszeresen jut közvetett módon tetemes állami támogatáshoz. A kormányzati forrásokkal kitömött Batthyány Lajos Alapítvány (BLA) az elmúlt években több mint 18 milliárd forinttal járult hozzá Szánthó Miklós elemző központjának működéséhez.

A 2024-ben 5,8 milliárd forintból és rejtélyes magánadományokból gazdálkodó Megafon egy másik „influenszere”, az energiapolitikai témákra specializálódott Hortay Olivér is felkerült a Fidesz listájára, a 222. helyen szerepel. Ő hivatalosan a Századvég Energia- és Klímapolitika Üzletágának és a Gazdasági folyamatok Kutatóintézetének igazgatója, ezzel a titulussal jár szakérteni a különböző stúdiókba. Megkérdeztük Hortayt is, hogy nem tartja-e összeférhetetlennek az elemzői munkát és a képviselő-jelöltséget, valamint feltünteti-e mostantól az elemzői megszólalásainál a politikai titulusát. Cikkünk megjelenéséig nem reagált.

Hortay 2014-ben gyakornokként kezdett az állami megrendelésekből működő Századvégnél, és hét éve van ott vezető pozícióban. Mostanra az egyik legaktívabb fideszes influenszer lett, a márciusi Lájkbajnokságunkban a politikaközeli megmondóemberek, influenszerek és propagandisták körében az előkelő 5. helyet érte el a reakciók számában. Még a megafonosok közül is kiemelkedik azzal, hogy naponta átlagosan 31 posztot tesz közzé a Facebook-oldalán. Lehet, hogy pont erre gondolt Orbán Viktor, amikor azt várta a fideszes képviselőjelöltektől, hogy vegyék fel a harcot a digitális térben.

„A Fidesz–KDNP pártszövetség kereszténydemokrata közösségétől érkezett a megtisztelő felkérés, melynek azért is tettem eleget, mert olyan kritikus időket élünk, amelyben kötelességemnek érzem, hogy kiálljak a keresztény értékek társadalmi képviseletéért” – írta megkeresésünkre Máthé Zsuzsa, az önmagukat kereszténydemokrata kutatóintézetként definiáló Szent István Intézet igazgatója. Ő a digitális polgári körök közösségi koordinátora, és Fidesz–KDNP országos listájának 84. helyét kapta meg.

Máthé ugyancsak rendszeres vendég a kormánypárti médiában, főként a kereszténységről és a családról beszél a Szent István Intézetet igazgatójaként. A kutatóintézetet 2021-ben alapította az Európa Szívében Alapítvány, amelynek kuratóriumi elnöke Hollik István, a KDNP országgyűlési képviselője, és a kuratórium tagja többek között Simicskó István és Harrach Péter, a KDNP másik két országgyűlési képviselője.

Az alapítványhoz tavaly és tavalyelőtt is 80 millió forint támogatás jutott a központi költségvetésből, pénzügyi beszámolójuk szerint ezt a pénzt a Máthé Zsuzsa vezette Szent István Intézet működtetésére költötték. Az intézet ezen kívül 72,6 milliót kapott 2024-ben a cikkünkben már korábban említett BLA-tól, 5 millió forintot a Miniszterelnöki Kabinetirodától és 4,9 millió forintot a Fidesz pártalapítványától, a Szövetség a Polgári Magyar Alapítványtól. A fideszes jelöltként induló Máthé munkásságát tehát eddig is bőkezűen támogatta a kormány.

„Az összeférhetetlenség legfeljebb akkor jöhetne szóba, ha a parlamenti bejutásom realitásként felmerülne. Jelenleg semmiféle politikai munkám nincs, még csak párttag sem vagyok. A lista 84. helyén egyébként a kérdése – finoman szólva – nem is tűnik életszerűnek” – válaszolta Máthé a lapunknak. A listán szerepelnek előtte egyéniben induló jelöltek is, a Fidesz győzelme esetén ezért nem lehet kizárni, hogy a 84. hely mandátumot érjen a listáról.

Kérdésünkre Máthé azt írta, hogy „ha valamilyen okból erre szükség volna”, beülne a parlamentbe képviselőnek. „De számomra a kérdés sokadlagos, semmi patetizmust ne érezzen benne, de én ennek a rengeteget szenvedett magyar nemzetnek és közös otthonunknak, Európának a megmaradásáért, lelki-szellemi megújulásáért és békéjéért érzek felelősséget a magam csekélyke hatókörében.”

Megkérdeztük a Szent István Intézet igazgatóját, hogy mostantól a nyilvános szerepléseinél feltünteti-e azt, hogy a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselőjelöltje.

„Örömmel teszem, ha kérdezik, semmi titkolnivaló nincs benne és a jelöltségem szemernyit sem változtat azon, amit ma és eddig is vallottam a világról, beleértve a magyar közéletet is.”

A kormánypártok országos listájának 199. helyén szerepel Halkó Petra, a Fidesztől eddig papíron független XXI. Század Intézet vezető elemzője. A XXI. Század Intézet főigazgatója Schmidt Mária, Orbán Viktor tanácsadója, és itt dolgozik Halkó mellett G. Fodor Gábor és a sokat látott megafonos szakértő, Deák Dániel is.

Ez ugyancsak egy olyan kutatóintézet, amely a gyakorlatban a Fidesz kampányait segíti tetemes állami pénzekből. Az intézetet fenntartó Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKETTK) 2024-ben 6,48 milliárd forint állami támogatást kapott. 2020-ban az állam nagylelkűen az alapítványnak ajándékozott két értékes ingatlant a XII. kerületben, és az Átlátszó cikke szerint további 2,2 milliárd forinttal járultak hozzá az épületek felújításához.

Felkerült a Fidesz országos listájára a korábbi megafonos Ibolya Csenge (65.), aki 2024 óta a Fidesz parlamenti frakciójának szóvivője. Ott van továbbá a választókerületi jelöltként is elinduló Németh Balázs (47.) és Bende Balázs (207.), akik a közmédiában dolgoztak, és ma már szintén a Fidesz-frakció fizetett alkalmazottai.

Izgalmas kérdés, hogy a Fidesz vezetése miért érezte fontosnak, hogy a cikkünkben bemutatott elemzők és propagandisták felkerüljenek a pártlistára, és ezzel hivatalosan is közösséget vállaljanak például a Megafonnal. Arra számítanak Orbánék, hogy pluszszavazatokat hoznak? Létezik vajon olyan választó, aki ifj. Lomnici vagy Szűcs miatt szavazna a Fideszre? Az egész koncepció azért is érthetetlen, mert olyan helyeket kaptak a listán, ahonnan Németh Balázs kivételével nincs esélyük áprilisban bejutni a parlamentbe.

Technikailag egyébként nem kizárt, hogy a következő négy évben valamelyikükből képviselő lesz. Ha ugyanis a Fidesz–KDNP valamelyik listás képviselője lemond a mandátumáról vagy más okból megüresedik a helye, akkor a listán szereplők közül bárkivel pótolhatják ciklus közben.