Dokumentumfilmmel és szavazóköri őrszemekkel próbálná megakadályozni a szavazatvásárlásos visszaéléseket egy újonnan alakult civil szervezet, a De! Akcióközösség. A szervezet sejtelmes kommunikációval harangozta be A szavazat ára című filmet, amiben szavazatvásárlós akciókban korábban résztvevő civilek, mélyszegénységben élő ellenzéki szavazók, polgármesterek és rendőrök számoltak be a vidéki kistelepüléseken mindennapossá váló fenyegetésekről és kiszolgáltatottságról.
Az alkotók 10 megyében több mint 60 interjút készítettek, és a filmben nagyrészt kelet- és északkelet-magyarországi helyszínekről szólalnak meg, itt vannak azok a települések a legnagyobb számban, ahol a választási eredményeket látva felmerült a készítőkben, hogy valami nem stimmel, és nagy valószínűséggel nem volt teljesen tiszta a választás menete. A film forgatása 2025-ben kezdődött és 2026 tavaszáig tartott, nagyrészt Tímár Áron, a De! Akcióközösség tagja és Tompos Ádám, a Magyar Hang újságírója látható benne, utóbbi később csatlakozott be, miután szorosan figyelemmel követte a rengeteg jelöltet felsorakoztató, háromszor megismételt tiszaburai választást.
Nem az eljárás a lényeg, hanem a ráijesztés
Tímár Áron a film premierje után azt mondta: eredetileg a szavazatvásárlás jelenségről szerettek volna filmet készíteni. „Gyorsan kiderült, hogy itt nem erről van szó. Ez a leuralásról szól, aminek az alapja a kiszolgáltatottság. A szavazatvásárlás már csak hab a tortán” – mondta Tímár. Dokumentált visszaéléseket nem mutatnak be a filmben, viszont a készítők szerint a filmben megszólaló civilek és az ország különböző részein dolgozó rendőrök elmondásai alapján mindenhol hasonló mintázat alakult ki az elmúlt években: a mélyszegénységben élőket megfélemlítik, egyfajta függési viszonyt alakítanak ki, amiben ha nem úgy szavaznak, ahogy a polgármester vagy a helyi hatalomgyakorlók mondják, akkor retorzióval kell szembenézniük. A film készítői azt is kiemelték, hogy függési viszony nem kizárólag a roma lakosságot érinti, ennél jóval kiterjedtebb problémáról van szó.
Volt olyan megszólaló, akit a közmunkaprogramból zártak volna ki, egy nyíltan ellenzéki, krónikus betegséggel rendelkező, egyértelműen rászoruló lakost és a testvérét a szociális tűzifaprogramból hagyták ki, másokat azzal fenyegettek, hogy kihívják rájuk a gyámügyet és kiemelik a családból a gyerekeket. „Ezeknél a kiemeléseknél nem az a lényeg, hogy effektíve megtörténik-e maga az eljárás, hanem a ráijesztés, a mumusnak a szerepe, hogy összehúzd magad, hogy összerántsd magad” – mondta Tompos Ádám. Ezek a lépések sok esetben valóban hatásosak voltak ahhoz, hogy a szavazókat megfélemlítsék, és úgy szavazzanak, ahogy a településvezető elvárja.
„Sok száz emberrel beszéltünk, ezek olyan emberek, akik korábban nem találkoztak, nem ismerik egymást, és ugyanazt a jelenséget írták le, úgy, mint hogyha egymás mondatait fejeznék be. Ez nagyon erősen azt sugallta nekünk, hogy nem elszigetelt jelenségekről, hanem egy rendszerszintű működésről van szó” – mondta Tímár Áron. Ezt erősítette meg a film egyik szereplője is, Bod Tamás, a Magyar Narancs újságírója, aki 2026 elején hosszú cikkben írt arról, hogy a Fidesz egy roma adatgyűjtési és mozgósítási projekten keresztül, 53 választókerületben próbálja meg befolyásolni az áprilisi országgyűlési választást.
A filmben egyébként több olyan állítás is van, amire nem mutatnak kézzel fogható bizonyítékot az alkotók, csak civilek elmondásai alapján hallunk róla: például azt, hogy a szavazatvásárlás nemcsak a Fidesz hobbija, volt, akik szerint ez már a Gyurcsány-kormány alatt is így ment a faluban, más arról beszélt, hogy 2022-ben az ellenzéki összefogás is hasonló módszerekkel élt.
Szavazókörönként legalább 10 önkéntesre lenne szükségük
A De! tagjainak információi szerint a szavazatvásárlók mögött állók az áprilisi választáson körülbelül 500 ezer vásárolt szavazatot tűztek ki célként, a De! motivációja a filmmel pedig az, hogy ezt megakadályozzák. Szeretnék, ha a retorziót alkalmazó polgármestereknek is elrettentő példa lenne ez a film, és lássák, hogy egyre többen mernek felszólalni a visszaélésekkel szemben, mivel ezek az esetek eddig gyakorlatilag büntetlenül maradtak.
A film az első akciója volt a szervezetnek, mostantól egészen a választásig önkénteseket keresnek, akik arra vállalkoznak, hogy elmennek a problémás szavazókörökbe és egészen kora reggeltől figyelemmel kísérik a választást. Tímár szerint szavazókörönként legalább 10 őrszemre lenne szükség, kevesebb önkéntes esetén felmerül annak a veszélye, hogy verbálisan vagy akár fizikailag is bántalmazzák a választás tisztaságát felügyelni próbáló civileket.
Őrszemnek az akcióközösség oldalán lehet jelentkezni, a szervezet rövid felkészítést is fog tartani a jelentkezőknek, amiben a Tiszta Szavazás projekttel közösen többek között a szavazáshoz kötődő jogszabályokból is felkészítik az önkénteseket. „A visszaéléseket a sötétben, a szürke zónában csinálják. Ki kell hozni a napfényre, egyszerűen rögzíteni kell, amikor egy bűncselekmény gyanúja merül fel. (…) A transzparencia, a mobiltelefon kamerája az, ami igenis egy visszatartó erő” – mondta Tímár. Ezenfelül keresnek még a szóban forgó településeken élő önkéntes szállásadókat is, akiknél megszállhatnak éjszakára az őrszemek, valamint várnak minden bejelentést, ami arra adhat gyanút, hogy valaki a választás tisztaságát próbálja befolyásolni.
A film március 26-án, csütörtök este 18 órakor debütált a De! Akcióközösség YouTube-csatornáján, az előzetesét itt lehet megnézni:
