Az országgyűlési vagy önkormányzati választásokon már korábban is felmerült a gyanúja annak, hogy egy-egy helyen szervezett módon próbálják befolyásolni az eredményt. Már több mint kétmillióan nézték meg A szavazat ára című dokumentumfilmet, ami szemléletesen mutatja be, hogyan tudják megfélemlítéssel és zsarolással megszerezni a társadalom legkiszolgáltatottabbjainak szavazatát. A Telex elemzője, Bódi Mátyás 300-400 ezerre becsüli a szürke módszerekkel leszavaztatható választók számát. Hogy ez ezúttal ne így legyen, összegyűjtöttük a választási csalások 13 módját, valamint azokat a módszereket, amikkel fel lehet venni a harcot ellenük.
Választás előtt
1. Tömeges átjelentkezés, a választói névjegyzék felduzzasztása
Ha egy családi házba hirtelen 40 ember bejelentkezik egy kistelepülésen, az gyanús. A választói névjegyzék felduzzasztása a határon túli magyarok egyszerűsített honosítása óta terjedt el. Egyes, elsősorban az ukrán határ közelében fekvő településekre a választások előtt rendszeresen nagy számban bejelentenek olyan kettős állampolgárokat, akik valójában soha nem éltek, sőt nem is jártak ott. Nem ritka, hogy egy romos, lakhatásra alkalmatlan családi házba hirtelen akár több százan is beköltöznek papíron. Ekkora – színből átköltöző – csoport előzetesen egyeztetett szavazatokkal befolyásolni tudja a választást.
Mit lehet tenni ellene? Szinte semmit, főleg azóta, hogy az Országgyűlés 2021-ben megszavazott egy törvénymódosítást, ami szerint nem büntethető a fiktív lakóhely létesítése vagy az abban való közreműködés.
2. Kampánycsendsértés
Ugyan kampánycsend a választás napján sincs már, a jogszabály egy dolgot továbbra is előír: a szavazóhelyiségben és annak 150 méteres körzetében a választás napján nem lehet kihelyezni plakátot. A korábban kikerült választási plakátok nem sértik meg a kampánycsendet, ilyen esetben nem kell azokat eltávolítani sem.
Mit lehet tenni ellene? Ha bizonyíthatóan a választás napján tették ki a plakátokat, el kell távolítani őket.
Választás közben
3. Láncszavazás
A láncszavazás úgy történik, hogy kivisznek egy üres szavazólapot a szavazóhelyiségből (ez önmagában törvénysértő), kitöltik a megfelelő párt szavazatával, és odaadják a lánc következő tagjának, hogy azt adja le bent, a saját szavazólapját pedig vigye ki és adja tovább a következőnek. Így könnyedén ellenőrizhető az is, hogy a megvesztegetett láncszavazó valóban oda szavazott-e, ahova kellett. Ehhez kapcsolódik a szavazók szervezett buszoztatása. A láncszavazókat vagy a kamu átjelentkezetteket ugyanis át kell szállítani valahogy a szavazási helyszínre.
Mit lehet tenni ellene? Ha a szavazókörben úgy döntenek, hogy nem alkalmaznak borítékot a szavazás leadásánál, akkor megakadályozható, hogy az első láncszavazó üres borítékot dobjon az urnába, ha meg nem dob be semmit, az gyanússá teszi. Ebben az esetben azonnal jegyzőkönyvet lehet felvenni az esetről, és bejelenteni a választási csalás gyanúját. A szavazókat tömegesen szállító buszokat le lehet fotózni és bejelentést tenni róla, esetleg megbírságolható a busz, ha tilosban parkol.
4. Túlszavazás
Hasonló mint a láncszavazás, csak itt a csaló nemcsak kicsempészi az üres szavazólapot a fülkéből, hanem jó minőségben sokszorosítja, kitölti a megbízója javára, és megpróbálja a köteget bedobatni az urnába. Ha sikerül, és a számláláskor fény derül arra, hogy több a szavazat, mint amennyinek a névjegyzék szerint lennie kellene, akkor minden jelölttől levonnak ugyanannyi voksot. Ez előnyös a csalással megtámogatott jelölt számára, hiszen riválisai valódi szavazatokat veszítenek el.
Mit lehet tenni ellene? A szavazatszámláló bizottság (nem beavatott) tagjainak kell figyelni a próbálkozásokat, amik elbukhatnak a szavazólap kicsempészésekor vagy a másolt lapok urnába dobásakor is.
5. A választó jogellenes befolyásolása
A Btk. vonatkozó paragrafusa szerint a választás rendje elleni bűncselekménybe ütközik, ha a választót jogellenesen befolyásolják. A Büntető törvénykönyv hosszasan sorolja a legsúlyosabb eseteket: az erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályozást, a kényszerítést vagy megfélemlítést a szavazat megszerzéséért. Ezeket nevezhetjük mind választási csalásnak. Közülük többre láthatunk példát a Szavazat ára című filmben is: egyértelmű fenyegetésnek számít például, ha valakinek azt mondják, hogy elveszik tőle a gyerekét, vagy kirúgják a munkájából, ha nem a megfelelő pártra szavaz.
Mit lehet tenni ellene? Nagyobb nyilvánossággal, több civil szavazatszámláló bizottsági taggal csökkenthető az ilyen esetek száma. Arra is van már útmutató, ha a megfenyegetett szeretné mégis a saját akaratát érvényesíteni a szavazófülkében:
- Ha le is kell fotóznia a szavazólapot, a kép elkészítése után, rontott szavazásra hivatkozva kérhet új szavazólapot a bizottságtól, amelyen már az akarata szerinti voks szerepelhet;
- ha a bizottságban olyan tag ül, aki miatt ez nem megvalósítható, még mindig marad pár trükk: egy kiradírozható toll használata vagy az a speciális telefonos applikáció, a Hamis X, ami az üres szavazólapról készült fotóra virtuális ikszet tesz, a képet elmentve pedig be lehet azt mutatni a zsarolóknak;
- ha ismerősök készítettek fotókat a „helyesen kitöltött” szavazólapokról, ezeket egymással megosztva bemutathatják a csalónak;
- ha a fentiek egyike sem kivitelezhető, még mindig marad egy megoldás: a „helyesen kitöltött” szavazólap lefotózása után lehet érvényteleníteni is azt, például még egy X behúzásával.
6. Szavazatvásárlás
Előfordult az elmúlt választásokon, hogy egyes szavazóknak pénzt, élelmiszert, az uzsora elengedését vagy akár drogot ajánlottak, ha a megfelelő jelöltre és pártra húzza be az ikszet. Ezeket az embereket is általában ellenőrzik, hogy valóban az előre meghatározott módon töltötték-e ki a szavazólapot a fülkében. Csak ezután kapják meg a pénzt vagy más juttatást a csalás szervezőitől.
Mit lehet tenni ellene? Társadalmilag gyakorlatilag semmit. Ugyanakkor a nagyobb nyilvánosság elrettentheti az érintetteket. Tiszaburán a Telexnek sikerült egy ilyen esetet videóra venni.
7. Szavazateladás
De nemcsak a szavazatvásárlás, a szavazat eladása is bűncselekmény. A két oldal morális megítélése persze merőben eltérő, hiszen ha valaki módszeresen, akár azt központilag szervezve szavazatokat vásárol, teljesen más eset, mintha egy végletes élethelyzetbe kényszerített ember olykor szó szerint a túléléséért fogad el egy kisebb összeget vagy más juttatást.
Mit lehet tenni ellene? Ugyanazt, amit a szavazatvásárlásnál.
8. A szavazóköri információk rögzítése, kicsempészése, illetékteleneknek átadása
Ha valaki a szavazóköri névjegyzéket nézegeti, fotózgatja, jegyzeteli, az gyanús. Kiderül ugyanis belőle, hogy ki nem ment el még szavazni. Ezeket az embereket aztán elkezdheti valamelyik párt aktivistája hívogatni, felkeresni, hogy szavazzanak rájuk. A szavazóköri névjegyzéket nem szabad nézegetni, arról nem szabad adatokat rögzíteni, ez választási csalás. Ennek minősített esete, ha valamelyik szavazatszámláló fotózza, és juttatja ki az adatokat róla.
Mit lehet tenni ellene? Ha valaki ilyet lát, azonnal jegyzőkönyvet kell felvetetni.
9. Segítői lehetőség rosszindulatú kihasználása
Aki nem tud írni-olvasni vagy fogyatékossággal él, segítőt vehet igénybe a szavazófülkében. Segítő a választóbizottság két tagja vagy a szavazó által kiválasztott ember, például egy rokon lehet. Mivel a roma családok egy részében úgy tartják, hogy a nőnek valójában nincs szavazati joga, oda szavaz, ahova a férj, sok helyen elnézik, hogy a családok együtt, egy fülkében szavaznak. Ezeket a helyzeteket használják ki azok, akik erre hivatkozva akarják kontrollálni a szavazatok leadását. Ezen túl gyanús, ha a segítő nem rokon vagy barát. Még gyanúsabb, ha valaki már a sokadik szavazónak segít a választáson.
Mit lehet tenni ellene? Az első esetben szinte semmit, a második esetben azt, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjai megkérik a választókat, hogy egyesével fáradjanak be a fülkébe.
10. A mozgóurna manipulálása
Aki betegsége, mozgáskorlátozottsága miatt nem tud elmenni szavazni, az kérhet mozgóurnát, ami elvisznek hozzá. Az csalás, ha valaki telefonon jelentkezik, hogy begyűjtené a mozgóurnás szavazatokat, mint az történt a napokban Szentendrén. A városban ismeretlenek a választási iroda nevében telefonon kerestek meg lakókat, hogy igényelnek-e mozgóurnát, és volt, akit már le is szavaztattak. Hogy ezekkel a szavazatokkal mi lesz, nem tudni, de ha ilyen eset a tudomására jut bárkinek, jelentse a rendőrségen.
Mit lehet tenni ellene? Csak olyan mozgóurnába szabad leadni szavazatot, aminek a szállítóját ismerjük, megbízunk benne.
11. Levélszavazatok manipulálása
A külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok levélben adhatják fel pártlistás szavazatukat a Nemzeti Választási Irodának (NVI). A gyakorlatban azonban előfordul, hogy különböző szervezetek felajánlják, hogy ők gyűjtik be tőlük a borítékban lévő szavazatokat, és ezeket egyben juttatják el a külképviseletekre, amiket aztán onnan az NVI-hez továbbítanak. A levélszavazatokkal való manipulálás nem teoretikus lehetőség, mert már előfordult, hogy a szavazatok a kukában landoltak. 2022 márciusában a Marosvásárhely melletti Jedd község közelében, egy illegális szemétlerakóban találtak egy zsáknyi, félig elégetett, kitöltött szavazólapot, amiken az ellenzéki összefogásra és a Mi Hazánkra leadott szavazatok szerepeltek. A Nemzeti Választási Bizottság elutasította a kifogásokat azzal az indoklással, hogy a magyar választási törvény hatálya csak Magyarország területére terjed ki. A levélszavazás buktatóit ebben a cikkünkben gyűjtöttük össze.
Mit lehet tenni ellene? Az a biztos, ha a választó maga adta fel időben – térítésmentesen – a levélszavazatot a Nemzeti Választási Iroda címére, vagy maga juttatta el azt a külképviseletre. A szavazólap mellé egy azonosító nyilatkozatot is ki kell tölteni, amelyen meg kell adni a személyes adatokat és amit alá kell írni – a szavazat csak ezzel együtt érvényes. A levélszavazatnak legkésőbb április 12-én 19 óráig kell beérkeznie a Nemzeti Választási Irodához vagy a külképviselethez.
Választás után
12. Hamis adatok rögzítése a jegyzőkönyvben
Előfordulhat, hogy a szavazatok számolása után nem a valódi eredményt (szavazati adatokat) rögzítik a jegyzőkönyvben. Ez nemcsak tudatosan, azaz csalással követhető el, hanem figyelmetlenségből is. Ilyen csalásra is ritkán van példa.
Mit lehet tenni ellene? Az eredményeket először egy sima lapra írják fel, aztán ha az összes bizottsági tag egyetért velük, akkor vezetik át a jegyzőkönyvbe, ahol aláírják.
13. Szavazólapok érvénytelenítése, módosítása, eltüntetése
Ez a csalási módszer a szavazatok számlálásakor fordulhat elő. Egy kevésbé kiegyensúlyozott összetételű szavazatszámláló bizottságban, ahol valamelyik párt delegáltjai vagy szimpatizánsai túlnyomó többségben vannak, előfordulhat, hogy számlálás közben egy-egy szavazólapra rákerül még egy iksz, és az így érvénytelenné válik. Ugyanígy az is lehetséges, hogy a nem tetsző pártra leadott voks szavazólapja véletlenül eltűnik. (Ilyen esetekre ugyan akadnak példák, azonban szakértők szerint erre tömegesen a jelenlegi rendszerben nincs lehetőség lebukás nélkül.)
Mit lehet tenni ellene? Minél több párt delegál szavazatszámláló bizottsági tagot, annál jobb. A törvénytelen eszközök helyszíni kiszűrése elsősorban a szavazatszámláló bizottságok feladata. A tagoknak azonnal jelezniük kell, ha gyanús, elfogadhatatlan cselekményt észlelnek, és szükség esetén írásos jegyzőkönyvet kell felvenniük. A rendszer alapja a kölcsönös bizalmatlanság, épp ezért problematikus, ha egyszínűek, vagy túlnyomóan azonos pártszimpátiájúak a testületek.
