A legfontosabb kérdésre a kegyelmi ügy dossziéjának megismerése után sem kaptunk választ

A kegyelmi botrány kirobbanása után rengeteg kérdés maradt megválaszolatlanul. A mai napig nem kaptunk érdemi magyarázatot arra, hogy a Fidesz családpolitikájának reklámarca, Novák Katalin köztársasági elnökként miért adott kegyelmet K. Endrének. A bicskei gyermekotthon igazgatóhelyettesét azért ítélték el, mert arra próbálta kényszeríteni az otthon egyik lakóját, hogy vonja vissza a pedofil igazgató ellen tett vallomását, aki 2004 és 2016 között legalább tíz kiskorú fiút zaklatott. A Fidesz, Orbán Viktorral az élen, nem nagyon törte magát, hogy a nyilvánosság tisztán lásson. Varga és Novák lemondásával lezártnak tekintették az ügyet, ami aztán alapjaiban változtatta meg a belpolitikai helyzetet, és végül meghatározó szerepet játszott a bukásukban.

Vezető fideszes politikusok mindig a botrányba belebukó Novák Katalinra mutogattak, amikor a hatalmas felháborodást kiváltó kegyelmi döntés hátteréről kérdezték őket az újságírók. „Persze, forduljanak az elnök asszonyhoz!” – mondta a volt miniszterelnök, amikor a Telex stábja arról kérdezte, jogos-e a magyar emberek igénye, hogy megtudják, miért adott kegyelmet a volt államfő K. Endrének. Közben Orbán Viktor szerepe sem tisztázott az ügyben, például hogy tudott-e K. Endre kegyelmi kérvényéről vagy sem.

Ezért is kulcskérdés, hogy Varga Judit volt igazságügyi miniszter milyen javaslattal terjesztette fel K. Endre kegyelmi kérvényét. Amíg még nem lehetett tudni, mi történt, két következtetés adódott.

• Ha Varga támogatta a kérvényt, az az előző kormány és Orbán Viktor felelősségét is felveti.
• Ha Novák úgy adott kegyelmet K. Endrének, hogy a volt igazságügyi miniszter ezt nem támogatta, akkor felmerül a kérdés, hogy ezt miért tette, Varga pedig mit kezdett ezzel a helyzettel, szólt-e Orbánnak vagy a kormány bármely tagjának.

„Én folytattam azt a több mint huszonöt éves gyakorlatot, miszerint az igazságügyi miniszter tudomásul veszi az elnök kegyelmi döntését. Az elnök döntésének ellenjegyzéséért a politikai felelősséget vállalom” – írta Varga, amikor bejelentette visszavonulását a közélettől. Ennél többet azóta sem árult el. Bezzeg Gulyás Gergely korábbi Miniszterelnökséget vezető miniszter tudta a választ, csak nem árulta el.

Miután Magyar Péter miniszterelnök kedden nyilvánosságra hozta a kegyelmi ügy dossziéjának egy részét, valamivel közelebb kerültünk az igazsághoz, de még így is fontos részletek maradtak tisztázatlanok.

Varga Judit nem támogatta K. Endre kegyelmét

A kormány oldalán közzétett hat dokumentumból egyértelműen kiderül, hogy a botrányba belebukó Varga Judit támogatás nélkül terjesztette fel Novák Katalinnak K. Endre kegyelmi kérelmét. Ez a legfontosabb, amit most már biztosan megtudtunk a kegyelmi ügyről. Korábban voltak olyan sajtóértesülések, amik ezt a forgatókönyvet valószínűsítették, ilyen információ jutott el a Mi Hazánk-közeli Magyar Jelenhez és a Direkt36-hoz is. De hivatalosan egészen mostanáig nem volt megerősítve. Ezért sem igaz, amit a Fidesz állít, hogy Magyar Péter sajtótájékoztatóján semmi újat nem tudtunk meg a kegyelmi ügyről.

A Novák Katalinnak címzett, 2023. április 18-i levelében Varga Judit három esetben a kegyelem gyakorlására tett javaslatot, K. Endre azonban nem volt köztük. A levél tartalma megegyezik az Igazságügyi Minisztérium akkori főosztályvezetőjének és államtitkárának javaslatával. „A terhelt számára a büntetés a jellegén túlmutató hátrányt nem jelent. A fentiekre figyelemmel a kegyelmi kérelem teljesítését nem javaslom” – olvasható az Igazságügyi Minisztérium Kegyelmi Főosztályának 2023. április 14-i előterjesztésében. Répássy Róbert akkori igazságügyi államtitkár (aki a kegyelmi főosztályért is felelt) 2023. április 17-i felterjesztésében pedig az szerepel, hogy a folyamatban lévő 49 terheltet érintően 51 kegyelmi ügy közül csak három terheltnél javasoltak kegyelmet, és az látszik, hogy K. Endre monogramja nem volt közöttük. „További 46 terhelt 48 ügyében a kegyelem gyakorlása iránt előterjesztés tételét nem javasolom” – írta a Varga Juditnak címzett feljegyzésében Répássy.

Ennek ellenére Novák Katalin a 2023. április 27-i köztársasági elnöki határozatában az igazságügyi miniszter felterjesztését megváltoztatva kegyelmet adott K. Endrének. A határozat szerint a köztársasági elnök a jogerős bírósági ítélettel kiszabott szabadságvesztés hátralévő részének végrehajtását 5 évi próbaidőre felfüggesztette, a közügyektől eltiltás hátralévő részének végrehajtását elengedte, valamint mentesítette K. Endrét büntetett előélethez fűződő hátrányok alól is. Fontos részlet, hogy Novák döntése a foglalkozástól eltiltást is megszüntette, vagyis Kónya onnantól újra dolgozhatott gyerekek között.

Ennek fényében az a kérdés, hogy Varga Judit miért ellenjegyezte K. Endre kegyelmi kérvényét, noha korábban ő maga és saját munkatársai sem javasolták támogatásra. Erre nem találtunk választ a közzétett iratokban, Magyar Péter viszont előállt egy lehetséges magyarázattal. A dokumentumok tanúsága szerint Varga Judit még aznap ellenjegyezte Novák Katalin kegyelmi döntését, amikor az megszületett. Magyar Péter a keddi sajtótájékoztatón szokatlannak nevezte ezt a gyors eljárást. Szerinte soha nem történt korábban olyan, hogy az igazságügyi miniszter egy napon belül aláírta volna a köztársasági elnök kegyelmi döntését. Ő úgy tudja, hogy normál ügymenetben több hét vagy akár hónap is lehet, mire a köztársasági elnök asztaláról az igazságügyi miniszter asztalára kerül a dokumentum.

Novák Katalin nem csak K. Endre esetében tért el az igazságügyi miniszter döntésétől. Egy 2023. június 7-én készült dokumentumból kiderül, hogy az 51 kegyelmi kérvényből 46 ügyben volt pozitív Novák Katalin elbírálása, azaz K. Endrén kívül még egy esetben megváltoztatta az igazságügyi miniszter felterjesztését. Magyar Péter szerint az történt, hogy K. Endre és egy másik ember ügyét kiemelték az ügycsoportból, és ezekben megváltoztatta a köztársasági elnök a felterjesztést, majd rohamtempóban, még aznap „alá is iratta valaki valahol az akkori igazságügyi miniszterrel ezt a határozatot kikerülve a szokásos, szabályos szolgálati utat”.

Magyar Péter verziója lényegében arról szól, hogy Varga Juditot nem tájékoztatta megfelelően a stábja, hogy a sok elé tett határozatban mit ír alá, senki nem figyelmeztette, hogy Novák Katalin több ügyben is a minisztériumi felterjesztéssel ellentétesen döntött. Hasonló magyarázattal állt elő tavaly októberben Lázár János. A kaposvári Lázárinfón arról beszélt, hogy Varga Judit magyarázata szerint azért ellenjegyezte Novák döntését, mert összekeveredtek a papírok. „Én azt gondolom, hogy a kegyelmi botrány, a kegyelmi ügy nemcsak Magyar Péter előrelépéséhez járult hozzá, hanem nagyon sokat ártott a Fidesznek. A kegyelmi ügyben szerintem még a köztársasági elnöknél is nagyobb hibát követett el az igazságügyi miniszter, aki a köztársasági elnök kegyelmi döntését ellenjegyezte, mondván, hogy a papírok összekeveredtek. Nekem ne mondjon magyar adófizetőként ilyet egy miniszter, hogy a papírok összekeveredtek, mert ez a full alkalmatlanság” – fogalmazott a volt építési és közlekedési miniszter, aki többször is kifejtette nyilvánosan, hogy nem lenne szabad szőnyeg alá söpörni a kegyelmi ügyet.

Ha az is történt, amit Magyar és Lázár állít, és Varga Judit tényleg csak figyelmetlenségből vagy hanyagságból jegyezte ellen K. Endre kegyelmét, akkor is tudnia kellett Novák döntéséről, hiszen az Igazságügyi Minisztérium Kegyelmi Főosztályának vezetője egy 2023. június 7-i feljegyzésben tájékoztatta erről. Megint oda lyukadunk ki, hogy ezek után szólt-e Orbán Viktornak vagy bárkinek az előző kormányból a köztársasági elnök döntéséről. Erre továbbra sem tudjuk a választ. Magyar Péter azt mondta, nem tudnak arról, hogy az előző kormány megtárgyalta volna K. Endre ügyét, ellentétben a Hunnia-ügy egyik főszereplőjével, a terrorizmusért elítélt Budaházy György kegyelmével.

Nem lett volna példátlan, ha Varga nem jegyzi ellen a köztársasági elnök kegyelmi döntését. Igaz, A rendszerváltás óta csak egyetlen egyszer történt ilyen: Dávid Ibolya elutasítási javaslattal terjesztette fel Göncz Árpádnak Kunos Péter bankvezér kegyelmi kérelmét 1998-ban. Göncz kegyelmet adott az egykori Agrobank vezérének, az MDF-es igazságügyi miniszter azonban nem írta alá a dokumentumot. A Magyar Narancs akkori cikke szerint Dávid Ibolya a döntésről tájékoztatta Orbán Viktor miniszterelnököt, aki teljes mértékben egyetértett az álláspontjával.

Az is izgalmas kérdés, hogy Varga Judit felmérte-e a K. Endrének adott elnöki kegyelem politikai kockázatait. Lehet, nem is gondoltak arra, hogy később ez még problémát okozhat. Répássy Róbert a 24.hu-nak azt mondta, hogy a Hunnia-ügy elítéltjeinek adott kegyelem jobban kiverte náluk a biztosítékot, mert büntetőjogilag az súlyosabb ügy volt, ráadásul K. Endre akkor már házi őrizetben volt, míg Budaházy Györgyéket kiengedték a börtönből.

Megsürgették K. Endre ügyét

Az is új információ, hogy nem szokványos módon született K. Endre kegyelme: a szolgálati utat megkerülve, a pápalátogatásra hivatkozva döntött Novák Katalin. A nyilvánosságra hozott iratokról nem derül ki, hogy pontosan mikor folyamodott elnöki kegyelemért K. Endre. Ezeket a részeket adatvédelmi okokból kitakarták. Magyar Péter azt mondta a sajtótájékoztatón, hogy K. Endre felesége még 2022. júniusában adta be a kegyelmi kérvényt a Székesfehérvári Járásbíróságon. Egy ponton viszont felgyorsulhattak az események: 2023. április 14-én keletkezett az első irat az ügyben, Varga Judit április 18-án fordult Novák Katalinhoz, április 27-én, egy nappal Ferenc pápa érkezése előtt pedig megszületett a kegyelmi döntés.

Répássy Róbert a kegyelmi botrány kirobbanása után 2024. február 5-én feljegyzést készített az ügy részleteiről az új igazságügyi miniszternek, Tuzson Bencének. Répássy ebben azt írta: Novák Katalin hivatala kérte, hogy a kegyelmi döntés a pápalátogatásig szülessen meg, ezért sürgette Varga Juditot, hogy mielőbb terjessze fel hozzá a kérvényt. „A Köztársasági Elnöki Hivatal a terhelt ügyében kérte, hogy a kegyelmi kérelem mindenképp kerüljön felterjesztésre olyan időben, hogy Őszentsége Ferenc pápa látogatásáig a köztársasági elnök döntést tudjon hozni, de arról nem volt tudomásunk, hogy pozitív döntés születik figyelemmel arra is, hogy bizonyos ügyek vonatkozásában kérik a mielőbbi felterjesztést, de ezzel együtt nem kerül sor a kegyelem gyakorlására.”

Novák Katalin hivatala, a Sándor-palota viszont csak a Hunnia-per elítéltjei, köztük Budaházy György kegyelmét kommunikálta, K. Endre kegyelméről hallgatott. „A pápalátogatás hete különleges alkalom arra, hogy az államfő kegyelmezési jogkörével éljen. Ezért a köztársasági elnök arról döntött, hogy ebből az alkalomból széles körben ad kegyelmet. A köztársasági elnök mások mellett kegyelmet adott a Hunnia-perként ismertté vált ügyben jogerősen elítélteknek is, akik esetében a szabadságvesztés felfüggesztéséről döntött” – közölték az április 27-i közleményben.

Azért fontos részlet, hogy Novák kifejezetten megsürgette az igazságügyi minisztériumot K. Endre ügyében, mert ez is azt a feltételezést erősíti, hogy komoly lobbierő mozdult meg a bicskei gyermekotthon volt igazgatóhelyettesének érdekében. Kormányzati források szerint Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház volt vezetője, korábbi miniszter, Orbán Viktor bizalmasa, Novák tanácsadója és régi mentora volt az, aki arra biztatta a köztársasági elnököt, hogy K. Endrének kegyelmet adjon. A most megismert iratokból nem derül ki, hogy ki és mivel lobbizhatott Nováknál K. Endre érdekében, ha egyáltalán történt ilyesmi.

Lehet, hogy a legfontosabb kérdésre sosem kapunk választ

Magyar Péter arra is utalt a keddi sajtótájékoztatón, hogy a volt felesége nem pusztán figyelmetlenségből írta alá K. Endre kérvényét, hanem a szolgálati út megkerülésével átverhették. A 444 kérdésére válaszolva azt mondta, el tudja képzelni, hogy „szándékosan, vagy fél-szándékosan” több oldalról is lobbizhattak az ügyben.

A 444 megkérdezte erről Répássy Róbert, Varga Judit volt államtitkárát, aki légből kapott feltételezésnek nevezte, hogy bárki keze alá becsempésztek volna valami iratot, hogy írja alá. Elmondása szerint az általa vezetett kegyelmi főosztály nem tudott Novák döntéséről, a nagy sietség miatt a kegyelmi kérvények egyenesen Varga Judithoz kerültek. Erre utalhat a korábban már idézett feljegyzésében szereplő mondat, hogy „az ellenjegyzés gyakorlására a kegyelmi döntés(ek) meghozásának körülményeire, az idő szűkösségére (a pápalátogatás időpontja) figyelemmel nem a megszokott módon – a szolgálati út betartásával – került sor.”

Répássy utólag hibának nevezte a kegyelmi főosztály kihagyását, megerősítette, hogy a kegyelmi főosztály csak utólag látta, hogy a miniszter ellenjegyezte a dokumentumot. Ugyanakkor nem biztos benne, hogy ha nincs ez a sürgetés, akkor Varga Judit eltért volna a gyakorlattól és nem jegyzi ellen Novák döntését. A Telexnek azt nyilatkozta, hogy általánosságban az volt a megállapodás közte és az igazságügyi miniszter között, valamint a minisztériumon belül, hogy a köztársasági elnök döntését tudomásul veszi az igazságügyi miniszter. Répássy elmondása szerint azt is tudták előre, hogy a köztársasági elnök a Hunnia-ügyben is több embernek fog kegyelmet adni, mint amennyit a miniszter javasolt, de ebben a tekintetben is az volt a megállapodás, hogy nem vitatják az államfő döntését. Úgy tűnik, hogy a Fidesz kormányzása alatt Varga Juditnak igazságügyi miniszterként nem volt akkora önállósága, mint 25 évvel korábban Dávid Ibolyának.

A kegyelmi dosszié megnyitásával fontos részleteket ismert meg a közvélemény a kegyelmi döntés hátteréről. A legfontosabb kérdésben azonban továbbra sem látunk tisztán. A kedden nyilvánosságra hozott iratok között nincs olyan, amiből kiderülne, hogy Novák Katalin miért adott kegyelmet egy gyermekotthon pedofil igazgatóját segítő gyermekvédelmi dolgozónak. Könnyen lehet, hogy amíg maga Novák nem beszél erről, soha nem is fogunk választ kapni erre a kérdésre. Répássy Róbert szerint a köztársasági elnök nem köteles indokolni a kegyelmi döntéseit. K. Endre esetében sem tett így, azaz a még nyilvánosságra nem hozott dokumentumok között sem lesz írásos indoklás, azokban sem, amik a Sándor-palotánál vannak. Sulyok Tamás köztársaság elnök hivatala azt közölte, hogy hivatalos megkeresés esetén átadja a K. Endre kegyelmi ügyében született iratokat a kormánynak, szerda 11 óráig azonban nem érkezett ilyen kérés hozzájuk. Magyar Péter a hétfői kormányülés után tartott sajtótájékoztatón azt ígérte, hogy a kegyelmi ügy feltárására felállítanak egy parlamenti vizsgálóbizottságot is, ahol akár a volt köztársasági elnöknek is kötelező lesz megjelennie.