Európában a magyar gazdaság az egyik legsérülékenyebb a magas energiaárakkal szemben. Az ikerdeficit a 2008-as események megismétlődésével fenyeget, ezért is kellenek annyira az uniós pénzek.

Az előző harminc évben mindössze hat olyan hónap volt, amikor a jelenleginél is magasabb élelmiszer-inflációt mértek. Árstop nélkül azonban egy sem lenne.

Az élelmiszerárak éves adataiból jól látszik, hogy hiába emelkedtek jobban a magyar bérek, a németeknek mégis sokkal kevésbé fáj a válság, mert ott jóval kisebb az infláció.

Nemcsak az egyedülállók, hanem a családok is magas elvonásokkal szembesülnek, ha nem keresnek kifejezetten sokat, és maximum két gyereket nevelnek.

A kenyérnek, a tejnek, a tejfölnek, a csirkehúsnak, a kávénak és az ásványvíznek is többet emelkedett az ára az elmúlt egy évben, mint az előtte lévő húszban.

Az elmaradt szűrések miatt sok, kezdeti stádiumban lévő daganatos megbetegedés maradt rejtve az orvosok elől.

A legutóbb bejelentett vásárlások költsége az 500 milliárdot közelítheti, de ha minden selejtezésre érett eszközt lecserélnének, nagyjából még háromszor ennyire lenne szükség.

Megnéztünk a szlovák és a magyar Lidl árait, látszik-e rajtuk, hogy az árstop miatti veszteséget hogyan kompenzálják.

Bár a sajtóban csak szívhangtörvény néven elhíresült rendelet több mint egy hete hatályos, mégsem egyértelmű, pontosan mi lenne az orvosok jogszabályi kötelessége, ahogy az sem, mire számíthatnak a...