A pizzás csiga nem ciki, csak át kell nevezni

Az Ízfokozó legutóbbi epizódjában a pizzáról volt szó, amivel kapcsolatban engem az a kérdés feszített legerősebben, vajon hogyan lehet létjogosultsága a sokezer forintos, nagyon gonddal készített, hosszan kelesztett és minőségi alapanyagokkal feltétezett pizzáknak és a szupermarketek polcain található feltehetően ketchuppal töltött tekercseknek és csigáknak egyszerre?
Miközben évek óta szégyellem, hogy ugyanúgy szeretem mindkét műfajt, a kérdésre teljesen egyszerű a válasz. azért férnek meg egymás mellett, mert csak a nevük azonos. Más tésztával, más szósszal készülnek, és nincs velük semmi baj, egyszerűen másképp kéne őket nevezni, mondjuk ketchupös tekercsnek, és máris feloldódott az ellentét. Zsúrok és gyerekuzsonnák legnagyobb királya, lehet bele tenni egy csomó mindent még a sonkától a kolbászig, de így a legjobb.
Fölösleges is lenne nekiállni pizzatésztából és pizza szószból egy tekercsnek, egyik sem alkalmas rá, fizikai képtelenség az egész. A pizzatészta nem nyújtható, alakítható ilyen szépen, a szósz pedig hígabb annál, hogy töltelékként tapadjon, álljon. Ide klasszikus kelt tésztára van szükség, sima sűrített paradicsomra és a mozzarellánál jóval szárazabb sajtokra.
Pizzás csiga
Alapanyagok:
- 2,5 dl tej
- 2 tojás
- egy zacskó (7 g) porélesztő
- egy teáskanál cukor
- 500 gramm liszt
- egy teáskanál só
- 1 evőkanál olaj
a töltelékhez:
- 300 gramm sűrített paradicsom
- 1 teáskanál cukor
- só, bors
- 1 teáskanál oregano
- 250 gramm sajt
- 1 evőkanál olívaolaj
A langyos tejet elkeverem a tojással, az élesztővel és a cukorral, hozzáadom a lisztet és a sót, lágy, nem ragacsos tésztát dagasztok belőle, és a végén az olajat és beledolgozom. Letakarva hagyom kelni egy órán át szobahőmérsékleten, vagy hűtőbe teszem, és nyolc óra múlva készítem csak el. Ha megkelt, akkor egy tálban kikeverem a tölteléket: a paradicsomot a fűszerekkel, cukorral, sóval, az olajjal és a reszelt sajttal. Két sütőlemezt / nagy tepsit kibélelek sütőpapírral. Nagyon vékony (3-5 mm) téglalappá nyújtom. Megkenem a töltelékkel, a hosszanti oldala felől szorosan feltekerem, és egy nagy késsel kétujjnyi vastag csigákat szeletelek belőle, a csigákat a tepsire sorakoztatom egymástól legalább kétujjnyi távolságra. Húsz percig hagyom újrakelni, majd a sütőt felmelegítem 200 fokosra, és kb. húsz perc alatt megsütöm. Az utolsó öt percben lehet rá még extra sajtot reszelni.
Az Ízfokozó második évadának utolsó részét itt lehet megnézni, illetve meghallgatni: