Orbán Viktor: Magyarország is veszíteni fog a vámháborún, a kérdés az, hogy mennyit

Orbán Viktor miniszterelnök előadása zárta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Évnyitó 2025 nevű eseményét, amelyen Nagy Márton és Varga Mihály is előadást tartottak.

A miniszterelnök előadása elején az új kamarai vezetés és a kormány kapcsolatáról beszélt. Az első kamarai vezetéssel 2010-ben öt célt tűztek ki, ebből négyet teljesítettek, például létrehoztak egymillió új munkahelyet, ami Orbán szerint akkor „köznevetség” tárgya volt, senki nem hitte, hogy fogják tudni teljesíteni. A Parragh László vezette következő kamarai vezetéssel is jó volt a kormány kapcsolata, jól együtt tudtak működni. Orbán az új vezetéssel kapcsolatban is optimista. A legfőbb pontokban, például a bürokráciacsökkentésben, illetve az adócsökkentésben és adóegyszerűsítésben egyetértenek, ebben csak megegyezést kell kötni és céldátumokat kitűzni. „Mi vagyunk az adócsökkentés kormánya, és az is maradunk” – mondta Orbán.

A két- és háromgyermekes anyák szja-mentessége hosszú távon befolyásolja az adórendszert. Orbán szerint ennek az új adórendszernek munkára, család- és gyermekvállalásra kell ösztönöznie, és adó-visszatérítéssel kell operálnia.

A miniszterelnök nem ért egyet azokkal az elemzésekkel, amelyek arról beszélnek, hogy elfogyott a munkaerő Magyarországon. A kormány számításai szerint még 300 ezer olyan ember van, aki dolgozni szeretne és munkába állítható. Ahhoz, hogy ők is munkába álljanak, a kormánynak még dolgoznia kell Orbán szerint.

2024-hez képest 1730 milliárd forinttal több pénzt fognak „bepumpálni” a magyar gazdaságba, elsősorban a kkv-kon keresztül. A vállalkozások támogatása továbbra is kiemelt célja lesz a kormánynak. A modernizáció miatt azonban Orbán szerint továbbra sem lehet lemondani a külföldi tőkebefektetésekről. Azokat a külföldi vállalatokat látják majd szívesen Magyarországon, amelyek elősegítik a hazai gazdaság technológiai átállását.

Orbán szerint 2010 óta olyan kormány van hatalmon, ami a költségvetési hiányt csökkentette. „Fegyelmezettek vagyunk költségvetési szempontból, ezen pedig nem is szeretnék változtatni” – mondta a miniszterelnök.

„Jó okom volt arra, hogy azt a közös EU-s dokumentumot, ami Ukrajna támogatásáról szól megvétózzam, és Magyarországot abból kivegyem”

– mondta.

Orbán szerint ez a dokumentumot egyébként senki nem olvasta, és úgy beszélnek róla. Magyarország az elmúlt három évben sem adott pénzt fegyverekre Ukrajnának, hiba lett volna most ezen az állásponton változtatni. Ebből a pénzből az EU fegyvereket akar küldeni Ukrajnának, ezzel pedig szerinte csak belefolynánk a háborúba.

Orbán arról beszélt, hogy aki itthon kritizálja, hogy ezt a 26 országos dokumentumot nem írta alá, az azt mondja, hogy küldjünk fegyvereket és több pénzt Ukrajnába, és sodródjunk bele a háborúba.

A vámháborún Magyarország is veszíteni fog a többi EU-s tagállamhoz hasonlóan, az viszont még kérdés, hogy mennyit fogunk veszíteni. Orbán szerint viszont a vámok racionálisak, szerinte az USA-nak az a célja, hogy mindenki Amerikába vigye a gyárait, hogy ne sújtsák őket a vámok. Orbán szerint Magyarországnak olyan megállapodást kell kötnie, ami a lehető legminimálisabbra csökkenti a vámok hatásait Magyarország területén.

Orbán is beszélt a fejlesztő állam modelljéről és a fiskális konzervativizmus felszámolásáról. A miniszterelnök szerint eddig az EU is a fiskális konzervativizmus oldalán állt a költségvetési hiányt 3 százalékban maximalizáló előírásával. Az EU-ban költségvetési téren viszont nagyon meghatározó az, hogy Németország mit csinál. Az, hogy Németország új fiskális politikára tér át, valószínűleg az EU-ra és az összes EU-s tagállamra hatással lesz. Orbán szerint a németek úgy döntöttek, hogy hitel felvételével fogják pörgetni a gazdaságot, és fejlesztik a hadsereget.

„Az, hogy jó-e Magyarországnak közép- és hosszú távon, hogy Németország elengedi az adósságféket, és hogy hadsereget fejleszt, azt egyelőre még nem lehet tudni. Az viszont biztos, hogy rövid távon a magyar gazdaság ezzel csak jól járhat.” A magyar gazdaság erősen függ a német gazdaság teljesítményétől, így ha a német gazdaság felpörög, akkor a magyar gazdaság is követni fogja.

Orbán ezen a ponton kritizálta, hogy az adósságféket a CDU/CSU és az SPD „a már kiszavazott parlamenttel” szavaztatja majd meg. „Mi ebbe nem szólunk bele, hiszen ez törvényes. Viszont hátrább az agarakkal, amikor jogállamiságról beszélnek” – mondta Orbán.

Ukrajna uniós tagságára is kitért a miniszterelnök. Szerinte az Ukrajna felvételével járó pénzügyi terhek közép- és hosszú távon is meghatároznák a magyar gazdaság helyzetét, ezért kezdeményezi a kormány az Ukrajna uniós tagságával kapcsolatos véleménynyilvánító szavazást.

Magyarország nem szigetelődhet el, Orbán szerint ezért hirdette meg a kormány a gazdasági semlegesség politikáját. Ha elszigetelődnénk, akkor úgy járnánk, mint az EU, ami ma a világban egy elszigetelt entitás. Konfliktusban állnak az Egyesült Államokkal, Kínával és Oroszországgal. „Magyarországra ez nem igaz, mi a legjobb kapcsolatot állítjuk ezekkel az országokkal” – mondta Orbán. Szerinte tehát csak az EU van elszigetelődve, Magyarország viszont nincs.

A miniszterelnök szerint a háború után is lesz NATO, ezért nem kell aggódni a magyar biztonság miatt, pláne mert jó kapcsolatban vagyunk a szövetség két legerősebb országával, az Egyesült Államokkal és Törökországgal.

Az Egyesült Államokkal stratégiai szövetséget hoznak létre. Orbán arról beszélt, hogy a két ország között lesz egy együttműködési csomag, ami még úgy is jól jöhet, hogy lesz egy vámháború. „Ennek a mértékét még nem ismerjük, de biztosak lehetünk abban, hogy ez lesz” – mondta a miniszterelnök.

Orbán röviden beszélt még az állami fejlesztésekről és beruházásokról is. Azt mondta, több beruházásuk is van jelenleg a fővárosban, többet azonban a következő időszakban nem fognak tudni indítani. Szerinte a vidékre kell majd fókuszálni, ott kell sok beruházást végrehajtani.

„Megvan a kormány saját stratégiája, 2025 az áttörés éve lesz” – összegzett a miniszterelnök.

A miniszterelnök legutóbb a februári évértékelőjén beszélt hosszabban gazdasági kérdésekről. Beszédében olyan gazdasági intézkedéseket jelentett be, mint a nyugdíjasok áfa-visszatérítése, a két- és háromgyerekes anyák teljes, életük végéig tartó jövedelemadó-mentessége, illetve hatósági árakkal és profitkorlátozással fenyegette meg a kiskereskedelmi láncokat. Mindezek mellett pedig Orbán azt is bejelentette, hogy elindítják a 100 új gyár programot azzal a céllal, hogy a gyárak fejlesszenek, bővítsenek, és vegyenek fel új munkásokat.

Azzal, hogy a költségvetésre milyen hatása lehet a két- és háromgyerekes anyák szja-mentessége, ebben a cikkben foglalkoztunk, egy újabb árstop lehetséges gazdasági következményeiről itt írtunk, azt pedig, hogy a kiskereskedelmi láncok profitkorlátozása mennyire lehet célravezető, itt latolgattuk.