Heteken belül ismét nagyjából 400 milliárd forint EU-támogatást bukunk, jövőre sokkal nagyobb lesz a tét
Az év végével valamivel több mint egymilliárd eurót, azaz mintegy 400 milliárd forintnyi Magyarországnak járó támogatást végleg elveszítünk, emlékeztetett kedden a Népszava.
Ahogy arról az Európai Bizottság korábbi válasza alapján október végén írtunk, a testület akkori számítása alapján 1,08 milliárd eurónyi uniós támogatástól eshet el év végéig a kormány. Egyben sokadjára megerősítették azt is, hogy 1,04 milliárd eurónyi, 2024-ben lejárt támogatás már „végleg elveszett”.
Az ok a még 2022 végén indult feltételességi eljárás, amit a magyaron és a lengyelen kívül minden tagállam kormánya megszavazott az Európai Unió Tanácsában. Ezzel a felzárkóztatási (kohéziós) pénzek felhasználását részletező operatív programok közül háromban függesztették fel a támogatások 55 százalékát, mintegy 6,3 milliárd euró értékben.
Ahogy arra a bizottsági válasz is emlékeztetett, az eljárásról szóló rendelet szerint egy adott év kötelezettségvállalásai a kettővel későbbi naptári év végén lejárnak, ha a tagállami kormányok Tanácsa nem dönt a felfüggesztés végéről. Emiatt a 2022-es döntés után 2024 végén 1,04 milliárd euró járt így. Ezt „2024 végén Magyarország végleg elvesztette”, és fűnyíróelven számolták el, miután a kormány nem árulta el a testületnek határidőre, hogyan osztaná szét a veszteséget a programok között.
Bóka János EU-ügyi miniszter januárban arról beszélt, „nem érzem pontos megfogalmazásnak”, hogy szó lenne az uniós források elvesztéséről. Szerinte csak akkor lehetne erről beszélni, ha a magyar kormány önhibájából nem teljesítette volna ehhez valamelyik feltételt, de úgy vélte, mindet teljesítette. Ezért „nem forrásokat vesztünk, hanem politikai okokból bizonyos forrásokat el akarnak venni”. Menczer Tamás, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója később úgy nyilatkozott, hogy „az ember a telefonját vagy a zsebkendőjét veszíti el, uniós forrást nem, ugyanis az politikai döntésektől függ”.
Azt, hogy a kormányoldalnak mi az álláspontja a kérdésben, ebben a cikkben foglaltuk össze részletesen. Hogy hogyan nem teljesítette a legsürgetőbb, jelenleg összegre is legnagyobb tétet jelentő feltételt sem a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról (kekvákról), arról itt írtunk. A kormány ekkor, tavaly kért utoljára értékelést az eljárásban, de csak egy feltételre a 17-ből úgy, hogy bevallottan ott sem teljesített minden európai bizottsági elvárást. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter tavaly januárban jelentette be, hogy megrekedtek a tárgyalások.
Szeptemberre lehet igazán nagy a veszteség
Ahogy azt a Népszava is felemlegette, a feltételek nem teljesítése miatt jövőre még nagyobb összeg forog majd kockán. Az elvárások benne vannak a magyar helyreállítási terv rendes kifizetéseinek előfeltételeiben is. Magyarországnak 10,4 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és kedvezményes hitel járna, de ebből csak egy közel egymilliárd eurós potyaelőleget tudott lekérni.
A pénzt 2026 végéig lehetne lehívni, egy jelentős részét a kormány egy átcsoportosítással mentené át későbbre, de ettől még 2026 őszéig teljesíteni kellene az előfeltételeket. Ha nem sikerül, még az előleget is vissza kell fizetni – emlékeztetett a Népszava.
A kormány közben bevallottan zsarolna a következő hétéves költségvetéssel, és itt törekedne „reparálásra”, de Orbán Viktor idén júliusban úgy számolt, hogy „legalább kétéves tárgyalási időszakról beszélünk”. 2027 közepéig 2025 és 2026 végén is beleszaladnánk a kétéves szabályba, és a helyreállítási alap is elveszne. (Arról nem is beszélve, hogy a zsarolás jogilag is problémás lehet, hasonló gyanú miatt épp megy egy per az EU bíróságán az eddig felszabadított magyar támogatásokról.)
Közben az MNB-ügy jelezte, hogy a kekvák mostani helyzete túlmutat az uniós támogatásokon: a kecskeméti egyetem campusát az államnak másodszor is ki kellett fizetnie, és kérdéses, mi lesz más projektekkel, miután az Állami Számvevőszék szerint az egyetem mögötti kekva jelentős kárt okozva fektette be a pénzét.
