Példaértékű megoldás vagy putyini diktatúra – a magyar lex Pride-ról vitáztak az EP-ben
A „legfrissebb magyarországi jogszabályi változásokról” és azok alapjogokra gyakorolt hatásáról vitázott szerdán az Európai Parlament (EP). A témával pár héttel azután foglalkoztak, hogy a gyülekezési törvény módosítása lényegében ellehetetleníti a Pride megszervezését, februárban pedig a Szuverenitásvédelmi Hivatal közleményben jelezte, hogy meg kell erősíteni a szuverenitásvédelmi jogszabályokat.
Januárban is látszottak a tagállamok aggodalmai a testületük elnöksége szerint
Az Európai Uniónak megvannak az eszközei, hogy megvédje a jogállamiságot, figyelmeztetett a miniszteri Tanács soros lengyel elnöksége nevében Adam Szłapka. A lengyel EU-ügyi tárca vezetője szerint a testület a magyar hatóságok elleni hetes cikkes eljárásban továbbra is foglalkozni fog a gyülekezési joggal, a média függetlenségével, a civilek szabadságával, valamint minden aggodalomra okot adó kérdéssel.
Januárban már egy „konstruktív, mégis őszinte” párbeszéd „azt mutatta, hogy a tagállamok továbbra is aggódnak” a média, az igazságszolgáltatás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal, valamint a korrupció elleni harc miatt. (A 2018-ban indult, de azóta gyakorlatilag egy helyben álló eljárás mostani ágának következő lépcsőjéhez 22 igen kellene, az EUrologus szerdai cikke szerint 19-nél tartanak. A büntetésig egy másik ágban egyhangú beleegyezésre lenne szükség, a szlovák kormány vezetője, Robert Fico szlovák március közepén arról írt, ilyet soha nem támogatna.) Május végén ismét meghallgatják a magyar kormányt az eljárásban, jelezte Szłapka.
McGrath: Nem fogunk habozni, hogy cselekedjünk, ha kell
Az Európai Bizottság alapjogokért felelős tagja, Michael McGrath emlékeztetett rá, hogy múlt héten Budapesten járt, ahol többek között a kormány és civilek képviselőivel találkozva „sok fontos benyomást” szerzett. A Szuverenitásvédelmi Hivatalról és a gyülekezési jogról is egyeztetett. Az utóbbit érintő jogszabályváltozás miatt „kifejeztem az aggodalmaimat” a kormányzati szereplőknek. Jelezte nekik, hogy az alapjogok központiak az európai projektben, ilyen a békés gyülekezés joga is, amit garantálni kell. Ezek az EU alapjogi chartájának is részei,
„hogy egy olyan Uniót építsünk, ami megvédi és előmozdítja” az emberi méltóságot, „az egyenlőséget, a toleranciát, a méltányosságot, egy olyan Uniót, ahol nincs helye diszkriminációnak”
– figyelmeztetett. Elemzik a gyülekezési jogról szóló magyar jogszabály-módosítást, az arcfelismerés kiterjesztése is súlyos aggodalomra ad okot. „Hadd legyek világos: a Bizottság az LMBTQI-közösség mellett áll Magyarországon” és a többi tagállamban. Felidézte, hogy már a velük kapcsolatos tartalmakat „stigmatizáló” korábbi magyar jogszabály miatt is kötelezettségszegési eljárást indítottak (ami mostanra az EU bíróságán tart). A gyermekek védelme abszolút elsődleges az EU-nak, de a törvénynek szerintük olyan rendelkezései vannak, amelyeket ez az alapvető érdek nem indokol vagy aránytalanok. McGrath azt is megemlítette, hogy szerinte az Európai Bizottság az összes ilyen magyar eljárásban megnyerte a pereket.
Biztonságos és szabad környezet kell a civileknek, de a testület tavalyi jelentésében úgy találták, hogy még továbbra is akadályok vannak ez előtt, ezért felszólították a magyar hatóságokat a cselekvésre.
A biztos emlékeztetett rá, hogy a testület az EU bírósága elé vitte a szuverenitásvédelmi törvényt. A jogszabállyal létrehozott hivatal munkája szerinte aláaknázza a magyar civil szférát. A budapesti útján az volt a benyomása, hogy a civil szervezetek továbbra is nagyon nehéz körülményekkel néznek szembe, holott a munkájuk szerinte a magyarok hasznára van, segít abban, hogy az uniós támogatások oda kerüljenek, ahol a legnagyobb szükség van rájuk.
A média szabadságáról és sokszínűségéről tavaly megállapította a testület, hogy a magyar hatóságok nem foglalkoztak a korábbi jelentésekben felsorolt veszélyekkel. Példának hozta az állami reklámköltések átláthatóságát és méltányosságát, a médiahatóság gyakorlati függetlenségét, valamint az állami média irányítását.
Figyelik a magyar jogállamisági helyzetet, amit személyesen is teljes figyelemmel követ, és ha kell, nem fognak habozni, hogy cselekedjenek, ígérte McGrath.
Tarr: A Fidesz a hatalmát féltve kapkod
„Örömhírt hozok”, mert az emberek fel merik vállalni, hogy elegük van, jelentette ki a jobbközép Európai Néppártból Tarr Zoltán. A Tisza Párt delegációvezetője szerint a párt közvélemény-kutatásokban mutatott előnyét látva
a Fidesz kapkod. Félti a hatalmát és a „korrupcióval összeszedett vagyonát, ezért egyre durvább döntéseket és intézkedéseket hoz”, mint amiket McGrath is felsorolt.
Magyarországon 2020 óta vészhelyzet van, most pedig szerinte az EP-képviselők mandátumát veszélyeztetik, ha a legkisebb hibát is látják a vagyonnyilatkozataikban.
A kétségbeesett lépésekkel igyekeznek megosztani a társadalmat, korlátozni a jogaikat, hogy az „autoriter hatalmat bármi áron megtartsák”. A társadalom ébredezik, amire például a „népszavazásuk” több mint 600 ezres részvételét látta bizonyítéknak.
Molnár legalább annyit beszélt a Tiszáról, mint a kormányról
Orbán Viktor a hatalma elvesztésétől rettegve az elmúlt 15 évben kiépített illiberális államát nyílt putyini diktatúrává alakítja át, jelentette ki a szocialisták vezérszónokaként a DK-s Molnár Csaba.
„Beszéljünk nyíltan: a Pride betiltása mocskos homofóbia, bármennyire is próbálják azt hazug módon gyermekvédelemnek beállítani.”
Mindez szerinte a „teljes magyar jobboldal cinkossága mellett zajlik”, „hiába ülnek itt az Európai Parlamentben három különböző frakcióban”, „ebben az ügyben más-más indokkal ugyan, de ugyanabba az irányba mozognak” – vette egy „fura koalíció” alá a Tiszát, a Fideszt és a Mi Hazánkot. Utóbbi kettő ezt lelkesen egymásra licitálva teszi, de „vannak, akik csendben, sunnyogva, mellébeszélve, mint a néppárti frakcióban ülő Tisza Párt”. Úgy látta, „lapítanak, gumicsontról hadoválnak, pávatáncolnak, úgy beszélnek gyülekezési jogról, hogy nem ejtik ki a szájukon azt a szót, hogy Pride”. Ha voksolni kell, mint a budapesti közgyűlésben, „leginkább nem találják meg a szavazógombot”.
Csak a DK áll ki megalkuvás nélkül amellett, hogy senkit nem foszthatnak meg a demokratikus jogaitól a többségtől eltérő nemi identitása vagy szexuális irányultsága miatt, jelentette ki. Meghívta a képviselőket az „egyetlen betiltott európai Pride-ra”, ahol eddig is ott voltak és idén is ott lesznek, „éljük át, milyen, amikor a hatalom arcfelismerő rendszerekkel vadászik ránk”.
Deutsch: A magyar megoldás példaértékű
A mai „lassan már az 1001. Magyarország-vita itt az EP-ben”, jelentette ki a Patrióták Európáért frakció vezérszónokaként Deutsch Tamás. A Fidesz-KDNP delegációvezetője szerint miközben „Európát ellepték az illegális migránsok”, a tagállamok versenyképessége romokban, az „elhibázott szankciós politika miatt pedig az egekben az infláció és az energiaárak, addig
önök képesek egy újabb, Magyarországot támadó ócska politikai színjátékkal múlatni a csermelyléptű időt.
Az egész épp annyira komolytalan, mint amennyire tragikus.”
A magyar demokrácia és jogállamiság „köszöni szépen, jól van”. Helyes, hogy megerősítették a gyermekek védelmét, az egészséges testi és szellemi fejlődéshez való joguknak elsőbbséget kell élveznie, tilos a szexualitás öncélú megjelenítése, „a magyar megoldás példaértékű”. Most is szabad a gyülekezési jog, utalt az elmúlt napok tüntetéseire. „Ha a fejük tetejére állnak” az EP-ben újabb vitákkal és állásfoglalásokkal, akkor is megvédik a szuverenitást és a gyerekeket, „mert ez a magyarok akarata”.
Borvendég: A gyülekezési jog korlátozható társadalomvédelmi okokból
„Önök újra szégyenpadra akarják ültetni a hazámat, de nem hagyjuk” – szögezte le a Szuverén Nemzetek Európája frakció vezérszónoka, Borvendég Zsuzsanna. A Mi Hazánk képviselője úgy látta, a gyülekezési jog korlátozható arányos, szükséges és társadalomvédelmi okokból. Az eltérő szexuális identitást és „devianciákat közszeméremsértő módon népszerűsítő Pride ide sorolható”.
Nem tiltakoztak, amikor a gyülekezési jogot „brutális állami erőszakkal valóban zárójelbe tették”, utalt a 2006-os rendőri fellépésre a tüntetők ellen Gyurcsány Ferenc kormányzása idején. Azt sem kifogásolják, hogy ebben a vitában is részt vesz egy olyan képviselő, aki életveszélyes testi sértés vádjával állt magyar bíróság előtt, célzott a felszólalók listájáról Ilaria Salisra. A magyar módosítás „a világ legerősebb és legveszélyesebb lobbijával veszi fel a harcot, ami a hagyományos társadalmi rend felszámolására törekszik.
Kérjük a magyar kormányt, legyen még következetesebb, és még hatékonyabban védje meg a családokat a szivárványos lobbiszervezetek támadásaitól.”
Az egyetlen frakciónak sem szalonképes román párt is kiállt Orbán mellett
- A szélsőbaloldali frakcióban ülő Salis felemlegette többek között azt, hogy miután Orbán szolidaritását fejezte ki Marine Le Pennel, akit „közpénz ellopásáért ítéltek el”, „teljes tisztelettel fogadja a háborús bűnös” Benjámin Netanjahut Budapesten;
- az euroszkeptikus-konzervatív ECR-ből elsőnek sorra kerülő Jacek Ozdoba teljesen egyetértett Deutsch felszólalásával: jó lenne, ha a demokráciáról vitatkoznának, nem arról, hogy a szülőknek joguk van saját meggyőződésük szerint nevelni a gyermekeiket, Magyarország lehetőséget ad a szabadságra;
- a zöldek vezérszónokaként Tineke Strik – aki a magyar jogállamiság témafelelőse az EP-ben – felszólította a tagállami Tanácsot, hogy lépjen tovább a hetes cikkes eljárással;
- Magyarország azt tehet, ami neki tetszik, a magyaroknak joguk van ehhez, ahogy Romániában a románoknak is, a történelmi előzmények ellenére támogatják ebben Orbán Viktort, jelentette ki Diana Iovanovici-Șoșoacă az SOS Romániától (a pártból, amit a Mi Hazánk kérésére még a Szuverén Nemzetek Európája frakcióba sem vettek be);
Tavaly Orbánnal vitáztak a magyar jogállamiságról
Az EP plenáris ülésén legutóbb januárban foglalkoztak a magyar kormánnyal. Arról az esetről volt szó, amiről a Direkt36 írt a Telexen megjelent cikkében: Lázár János irányítása alatt az Információs Hivatal megfigyelte az uniós csalás elleni szerv, az OLAF nyomozóit, amikor ők Magyarországon járva vizsgálták az Elios visszaélésgyanús tendereit.
Tavaly októberben az EU miniszteri Tanácsának magyar elnöksége miatt Orbán Viktor is részt vett a plenárison. Az elnökség szokásos bemutatója gyakorlatilag a magyar helyzetről szóló vitává vált.
Az EP több állásfoglalást is elfogadott a magyar jogállamiságról. A képviselők legutóbb az újraválasztásuk előtt, áprilisban szavaztak meg egy szöveget, ami szerint ugyan helyenként van némi javulás, „a legtöbb területen a helyzet továbbra is riasztó”, és van, ahol tovább romlott.
