Ferenc pápa az az egyházfő volt, aki lopva kiosont római lemezboltokba, elutasította a pápai fényűzés bármilyen formáját, emellett pedig hatalmas reformer volt a római katolikus egyházban: legyen szó a nők helyzetéről, a szexuális abúzusok vagy a korrupció kérdéséről. Haláláig kevésbé kapott hangsúlyt, de nagy újítást vezetett be a pápai temetések rendszerébe is. Ferenc pápa most szombaton
úgy fejezi be a pápaságát, ahogy elkezdte: szerényen. Azt üzenve a világnak, ők se tegyenek másképp.
A húsvéthétfőn elhunyt egyházfő temetése történelmi léptékű, olyan, amilyenre ebben a formában eddig nem igazán volt példa a modern kori Vatikánban. „Az én temetésem lesz az új ceremónia főpróbája” – jelentette ki Ferenc pápa 2023-as interjújában, amikor elmondta, hogy változtatni akar a pápai temetések menetrendjén. Túlzás nélkül állítható, hogy a szombati temetéskor szinte az egész világ a Vatikánra fog figyelni: Ferenc pápa pedig nem hagyta ki, hogy még halála után is üzenjen nekünk egy utolsót.
Új útmutatás
Ferenc pápa végső akaratában azt kérte, hogy a római Santa Maria Maggiore-bazilikában temessék őt el. Ferenc egy 2023-as interjúban beszélt először arról, hogy úgy döntött, a Szent Péter bazilika helyett máshol térne végső nyugovóra. A pápa azt is mondta, azt szeretné, ha a Santa Maria Maggioréban zajlana a szertartás, szerény körülmények között. Kérésében két fontos elem volt: egyrészt bő egy évszázad után ő volt az első pápa, aki Vatikánon kívüli temetést kért. Másrészt azt kívánta, egyszerűsödjön az eljárás. „Méltósággal történjen a dolog, de csak úgy, mint bármely másik keresztény esetében” – írta önéletrajzi könyvében arról, milyen temetést szeretne.
A pápai temetéseknél kevés rendkívülibb, nagyobb nyilvánosságot kapó esemény van, egy vatikáni kézikönyv ad útmutatást lebonyolításukhoz. Ez az úgynevezett „Ordo Exsequiarum Romani Pontificis” liturgikus könyv, amely tartalmazza a pápa temetésének, illetve az azt megelőző eseményeknek (például a halál megállapításának) szabályait. Ferenc pápa 2024. április végén hagyta jóvá ennek egy új, a korábbihoz képest egyszerűbb verzióját: és erre értette azt, hogy az ő temetése lesz „a főpróba”.
„A pápa egyes rítusok egyszerűsítését és átalakítását kérte, hogy a római püspök temetésének ceremóniája jobban kifejezhesse az Egyház feltámadt Krisztusban való hitét” – magyarázta az apostoli ceremóniamester, Diego Ravelli érsek 2024-ben, hogy miért kérte Ferenc pápa a pápai temetések menetrendjének felülvizsgálatát. Az egyházfő azt akarta, hogy a pápai temetések
„még jobban azt üzenjék, hogy ez egy lelkipásztor, Krisztus tanítványának temetése, nem pedig a világ egyik befolyásos emberéé.”
A frissített útmutatás azt az 1998-as kiadást váltotta fel, amelyet II. János Pál és XVI. Benedek temetésén használtak. Az új verzió megőrzi az egyházi hagyományokat, de mégis fontos újításokat hoz be. Ferenc pápa az eddig jellemző hármas koporsót és a pápa testének egy megemelt emelvényen, úgynevezett katafalkon való elhelyezését is elvetette: ez visszatükröződik változtatásában.
A módosítás előtt a pápákat hármas koporsóba (ciprus, ólom, tölgy koporsók egymásba rakva) temették, ezt Ferenc pápa felváltotta egy egyszerű, cinkkel bélelt koporsóra. Törölte a ceremónia állomásai közül az Apostoli Palotát és az emelvényen kiállítást, valamint lehetővé tette, hogy a Vatikánon kívüli helyszínt választhasson az egyházfő végső nyughelyének. A halál megállapításának új helyszíne a kápolna lett, innen a maradványok egyből egy koporsóba kerülnek.
A mindenkori pápa megjelenése, ruházata a 19. században és a 20. század elejéig kifejezetten fényűző volt. Az akkori, nagy felvonulásos pápai temetések is azt üzenték, hogy a pápák érinthetetlen, már-már félistenek. A 20. század pápái ezt a szimbolikát kezdték el gyorsan leszedni magukról. Ferenc pápával ez a folyamat most elért a végére. Ezzel pedig három fontos üzenetet közvetít az egyházfő. A jövő pápájának azt, hogy ezt így kell csinálni. A katolikusoknak azt, hogy „nem felettetek, hanem mellettetek vagyok”. A világnak pedig azt, hogy szerényen, tisztelettel éljünk. Úgy, ahogy azt a kereszténység eredetileg üzente.
A szerénység pápája
2013-ban, amikor megválasztották az új pápát, az erkélyre lépett az addig alig ismert Jorge Bergoglio, akkor már Ferenc pápaként. Önéletrajza – és egyben végrendelete – szerint ezen az első napon egyszer majdnem megbotlott egy lépcsőfokban, aztán elment öltözni, ahol a korábbi pápai ruhákat javasolták neki:
„Méghogy piros cipő? Nem, köszönöm. Ortopéd cipőt hordok, mert enyhén lúdtalpas vagyok. (…) Két nappal később azt javasolták, cseréljem le a nadrágomat egy fehérre. Megmosolyogtattak. Azt feleltem, hogy nem öltözöm fagylaltárusjelmezbe. Így hát szépen megtartottam a saját ruhámat.”
Az erkélyjelenet után visszavonult, lent pedig már egy limuzin várta. Ferenc pápa az autót elküldte, majd buszra szállt a bíborosokkal. Visszatért római szállására, kifizette a számlát, majd megmutatták neki a pápai lakosztályt: elmesélése szerint első gondolata az volt, hogy „én ugyan nem maradok itt”. Végül a fényűzés helyett a Szent Márta-házban kért magának egy szobát.
„Nyilvánvalóan akkortájt kisebb felfordulást okoztam” – írta első napjáról könyvében. A pápa aztán az elmesélések szerint rengeteg fejtörést okozott a svájci gárdának: például, amikor kiment az emberek közé, amikor Irakban elutasította a golyóállómellény használatát, vagy amikor Rómában titokban kiosont egy lemezboltba. Ferenc pápa autóival is azt üzente, hogy a luxus felesleges. Egész pápaságát az a szimbolika járta át, amely azt üzente: veletek vagyok, egy közületek, de ha a pápa szerény tud lenni, legyetek ti is azok.
A tény, hogy Ferenc pápa Vatikánon kívüli temetést kért, önmagában kevésbé hordoz nagy üzenetet. A ceremónia megváltoztatásával a világ felé üzent, de a Santa Maria Maggiore helyszínével magának: az neki volt fontos. A nyilvánosság ebből leginkább azt fogja észrevenni, hogy a szombati gyászmise nem lesz temetés is egyben. „Abba a terembe költözöm, ahol most a kandelábereket tartják, a Béke Királynője közelében, akitől mindig segítséget kértem, és aki oly sokszor karolt fel pápaságom alatt” – írta könyvében.
Az argentin pápát szoros kapcsolat fűzte a második legnagyobb római bazilikához, amelyben a várost oltalmazó Szűz Mária-ikont őrzik. Ferenc pápa ennél a szentképnél imádkozott utazásai előtt és után. A Santa Maria Maggiore-bazilikában eddig öt pápát, V. Piust, V. Sixtust, V. Pált, IX. Kelement és mindeddig utolsóként az 1769-ben meghalt XIII. Kelement temették el. Halála előtt a vasárnapi Urbi et Orbi áldáson is ebben a bazilikában jelent meg Ferenc pápa.
Ferenc temetésével példát mutat a világnak és mint olyan sokszor korábban, most is azt üzeni, hogy ő egy közülünk. Jelzésértékű gesztus ez azon a napon, amikor a világ minden politikusa, zarándoka, katolikusa és laikusa a Vatikánra figyel. I. Ferenc azt akarta átadni ezen az eseményen is, hogy óvatosan, szerényen. Mert a fényűzés hajszolása nem keresztényi cselekedet.
Hétfő óta sorozatunkban búcsúzunk és emlékezünk meg Ferenc pápáról. Az első részekben a Szemlélekkel együttműködve megjelent nálunk Török Csaba katolikus pap írása, aki búcsút vett az egyházfőtől. Írtunk Ferenc pápa világnak hagyott örökségéről és arról is, milyen történelmi lépéseket tett a nőkért. A negyedik részben Gégény István magyarázta el, miért nem érdemes a leendő pápa kilétét tippelgetni. A Telex ott lesz hétvégén Rómában a pápa temetésén.
