Legalább a katasztrófát sikerült elkerülni – foglalta össze a Telexnek Rácz András Oroszország-szakértő, mit gondol az orosz és amerikai elnök között pénteken lezajlott alaszkai csúcstalálkozóról. Az Ukrajnát 2022-ben lerohanó Vlagyimir Putyin és a háború megállítását régóta ígérő Donald Trump az amerikai elnök mindenféle ultimátumai után találkozott, látszólag sebtiben megszervezett módon.
Az anchorage-i légibázison tartott csúcs elején kedélyesen üdvözölték egymást, meghallgatták néhány újságíró bekiabált kérdéseit, majd minisztereikkel, tanácsadóikkal elvonultak egyeztetni. A tárgyalás a vártnál rövidebb volt, három óra után kijött a két államfő, tájékoztatta a sajtót arról, hogy nem állapodtak meg semmiben, majd ki-ki felszállt a saját repülőjére, és hazaindult. Percről percre tudósításunkat itt olvashatja el, értékelő elemzésünket pedig itt.
Nesze semmi
„A találkozó előtt mindkét oldal eltorzította, felemelte a várakozásokat” – mondta Rácz András. Olyan várakozások jellemezték a csúcsot, mintha reálisan lehetett volna várni, hogy rendezés születik az ukrajnai háború ügyében, holott erre nem volt esély. Ennek egyik fő oka Rácz szerint az, hogy olyan tárgyalás Ukrajna sorsáról, amibe Ukrajnát nem vonják be, nem vezethetett eredményre. Az ukrán vezetés meg is mondta előzőleg, hogy területcserébe nem mennek bele, már csak azért sem, mert az ukrán alkotmány tiltja ezt.
Nemcsak hogy érdemi megállapodás nem született, sajtókonferencia sem volt, csak egy tájékoztató, az Alaszkába elrepült újságíróknak kérdezni nem lehetett. A hat-hét órásra tervezett megbeszélés három óra alatt véget ért (aminek a valós tartalma a tolmácsolás lassító hatása miatt inkább két óra lehetett Rácz szerint).
Arról, hogy Trump miért értékelte 10/10-esre a csúcstalálkozót, Rácz azt felelte: „Nem vagyok sem pszichológus, sem gerontológus, fogalmam sincs, Trump mit miért csinál, mindenesetre ez a racionalitással nem leírható. Ebből az Egyesült Államok nem profitált semmit, az oroszok pedig csak egy PR-győzelmet.” Az új európai rendet felvázoló, a második világháború idején lezajlott találkozóra utalva:
„Legalább egy új jaltai megállapodás nem született.”
Amerika politikai érdeke Trump elnöki ciklusának kezdete óta, hogy minél hamarabb lezárja az ukrajnai háborút, de az alaszkai találkozóval Rácz szerint egy fikarcnyival sem kerültünk közelebb ehhez. Más fontos kérdésekről sem született megállapodás, így a nukleáris fegyverzet korlátozásáról sem, amit az oroszok előzőleg elhintettek. Amit az Egyesült Államok céljairól tudunk, azokhoz egyetlen lépéssel sem kerültek közelebb az amerikaiak Rácz András szerint.
Mit nyerhettek az oroszok?
A szankciók enyhülése és az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai támogatások csökkentése lett volna a fő orosz cél, ebben viszont nem látszik, hogy sikert értek volna el. Az oroszok éket is akartak verni Amerika és Európa közé, és a jelen állás szerint ez sem biztos, hogy sikerült nekik.
Az orosz vezetés a találkozó előtt jelezte, nem ad területi engedményt, semmiféle kompromisszumra nem hajlandóak. Azt kül- és belpolitikai szempontból sikerként kommunikálták, hogy fogadták Putyint az USA-ban, és kezet foghatott Trumppal. Látványos amerikai erőfitogtatás volt a harci repülők elhúzása a két elnök feje fölött, de ezt Oroszországban úgy adták el, hogy Putyin tiszteletére repült a bombázó és több vadászgép.
Az orosz média szerint egyenrangú félként fogadták Putyint, és külpolitikai siker, hogy hosszú idő után egy nyugati vezető találkozott vele. „Kijjebb került az elszigeteltségből, elmondhatta a propagandáját” – mondta Rácz András, aki szerint Donald Trump arcán látszott, hogy nincs hozzászokva a történelmi fejtegetésekhez. Ezeket most nagy nyilvánosság előtt mondhatta el Putyin.
Rácz András szerint sok minden még nem derült ki a találkozóról, a zárt ajtók mögött elhangzottakról Trump homályosan beszélt. Rácz hozzátette, valószínűleg lesznek még szivárogtatások, és vélhetően Ukrajna volt a fő téma, amiben nem értett egyet a két vezető. A bejelentések és információk hiánya sokatmondó, hiszen ha bármi érdemi megállapodás történt volna, azt legalább az egyik elnök biztosan elmondta volna a sajtónak. Rácz azt gyanítja, hogy a találkozó nem nyilvános részén Trump és Putyin egyszerűen elbeszélhettek egymás mellett. Erős jelzés volt szerinte az is, hogy az oroszok négyszemközti (plusz tolmácsok) találkozót szerettek volna, de az amerikaiak ragaszkodtak a három-hármas arányhoz.
Az USA láthatóan kész volt arra, hogy erőpolitikai alapon tárgyaljon, erőt demonstráljon Putyin felé. Rácz András szerint ezt illusztrálta, hogy eleve nem Washingtonban találkoztak, és nem valami elegáns helyen, hanem egy katonai bázison volt a csúcs. Az orosz újságírókat egy sportcsarnokban szállásolták el tábori ágyakon, mondván, nincs szabad hotel egész Anchorage-ben. Az erőpolitika része volt az is, ahogy Putyin és Trump sétáltak az első kézfogás után, és mellettük szorosan fel voltak sorakoztatva az F–22-es harci repülők, amik jóval modernebbek az orosz gépeknél. Egy B–2-es lopakodó bombázóval is elrepültek Putyin felett. „Nagyon nyers, 19. századi erődemonstráció volt ez” – mondta Rácz, de az oroszok az erő nyelvét értik.
Mit nyerhetett Európa?
Európai és ukrán szempontból a találkozó kifejezett eredménye, hogy a katasztrófát sikerült elkerülni, Trump pedig tartotta azt a vonalat, amit előtte az európai vezetőkkel megbeszélt – mondta a szakértő. Figyelembe véve azt, ahogyan a Trump-adminisztráció általában működik, kész csoda, hogy lement a találkozó úgy, hogy Trump nem csinált semmi olyasmit, ami szembement volna az Egyesült Államok érdekeivel.
Ez jó hír az európai szövetségeseknek, akik nyilván előbb ismerhetik meg a találkozó részleteit, mint a külvilág. Hogy nem volt jó hangulatú a Trump–Putyin-megbeszélés, jelzi az is, hogy a tervezett közös ebéd elmaradt. Ugyan Trump a csúcs előtt és után is pedzegetett egy új találkozót, ahol már az ukrán elnök is jelen lenne, ez nem valószínű. „Továbbra sem látom reálisnak a háromoldalú találkozót” – mondta Rácz András.
A szakértő szerint az oroszok nem adják jelét, hogy bármiről hajlandók lennének egyezkedni. „A követeléseik nemhogy ugyanazok, mint a háború elején, hanem még nagyobbak is” – magyarázta Rácz. Ukrán oldalról emiatt értelmetlen részt venni egy ilyen találkozón. Ha az Egyesült Államok bejelentene egy újabb kör szankciót, ami komolyabban ártana az orosz gazdaságnak, akkor persze változnának a feltételek. De csak azért találkozni, hogy a felek elbeszéljenek egymás mellett, értelmetlen Rácz szerint, illetve ez csak Putyinnak lenne jó. Ukrajna korábban jelezte, hogy semmilyen megállapodást nem tekint legitimnek, ami nélküle történik, ezért nem is tett gesztusokat, a találkozó napján ki is lőtt egy drónalkatrészeket szállító hajót egy orosz kikötőben.
Európának elemi érdeke, hogy Ukrajna ne szenvedjen vereséget. Ha az ukránok olyan békét kötnének az oroszokkal, ami legalizálja azokat a hódításokat, amiket véghez vittek, az Rácz megfogalmazásában „legitimálná az agressziót, és az Pandora szelencéje”. Az orosz haderő szárazföldi és légideszant erőinek 90 százaléka Ukrajnában van most lekötve. Amíg Ukrajna védekezik, Oroszország nem tud új frontot nyitni se a NATO, se más ellen. „Ukrajna minden egyes nappal és semlegesített orosz katonával Európát is védi” Rácz szerint, nem igaz tehát, amit a magyar kormány állít, hogy Ukrajna saját háborúja ez. „Többek között azért sem, mert az ukrán haderő soraiban százával harcolnak kárpátaljai magyarok is.”
Jellemző, hogy még az alaszkai csúcsra készülés közben sem volt szünet az Ukrajna elleni légitámadásokban. Ha az oroszok kompromisszumot keresnének, csökkentették volna a támadások intenzitását. Az utóbbi tíz napban valamivel kevesebbet lőttek, de Rácz szerint ezt pótolni fogják, Ukrajna súlyos légitámadások elé néz.
Az viszont a szakértő szerint jó hír, hogy az amerikaiak újra meghívták Zelenszkijt Washingtonba, ez lesz a harmadik kétoldalú találkozó Trumppal. Az első volt a hírhedten rosszul elsült vita a Fehér Házban, a második egy jól sikerült, negyedórás beszélgetés a Vatikánban. Az ukránok megértették a februári fiaskóból, hogy folyamatosan gesztusokat kell tenni, hízelegni kell Trumpnak. Megállás nélkül méltatják ezért azóta az amerikaiak szándékait, elismerik az erőfeszítéseiket.
Az Axios újságírója felvetette, hogy az oroszok a fegyverszünet helyett inkább egy gyors békeszerződést akarnak. Később a New York Times is arról írt két magas rangú európai tisztviselőtől, akiket a Trump-adminisztráció tájékoztatott az alaszkai csúcstalálkozó után, hogy Trump azt nyilatkozta európai vezetőknek, véleménye szerint gyors békemegállapodás jöhet létre, ha Zelenszkij beleegyezik abba, hogy átadja Oroszországnak a Donbasz azon területeit, amiket nem foglaltak el az orosz csapatok.
Putyin cserébe állítólag tűzszünetet ajánlott Ukrajna többi részén, Herszon és Zaporizzsja régióban is. Ezenkívül írásbeli ígéretet tenne arra, hogy nem támadja meg többé Ukrajnát vagy bármely másik európai országot sem – közölték a tisztviselők a lappal. A Times hozzátette, hogy Putyin hasonló ígéreteket korábban már megszegett.
Orosz szempontból a legjobb, ami történhetne, egy olyan békeszerződés, ami bebetonozza az orosz eredményeket – mondta Rácz.
De a hadtörténelem nem ismer olyan példát, hogy békeszerződést lehetett volna kötni tűzszünet nélkül. Először stabil állapot legyen a fronton, azután lehet politikailag rendezni egy konfliktust.
Keleten a front változékony
„Ami szinte teljesen hiányzik a magyar diskurzusból, hogy az oroszok sokkal jobban állnak a fronton, mint az elmúlt két évben bármikor” – folytatta Rácz András. A szakértő szerint az összes fronton előrehaladnak, bár lassú tempóban. Kupjanszkot háromnegyed részben bekerítették, és ha elesik, könnyebb dolguk lesz Harkiv felé. Sziverszk az északkeleti Donbasz védelmének kulcsa, ehhez szintén közelítenek. Csasziv Jar minimálisan van már csak ukrán kézen, de 90 százalékban elfoglalták az oroszok. Toreck gyakorlatilag elesett. A magyar média rákoncentrált a dobropilljai áttörésre, ami egy nagyon kis kiterjedésű, lokalizált történés volt, és ettől függetlenül is sok más frontszakaszon mennek előre az oroszok.
Az ukrán hadsereg összeroppantása most az oroszok célja. „Olyan helyzetet akarnak teremteni, hogy Ukrajna képtelenné váljon a szervezett védelem fenntartására” – magyarázta Rácz András. A dobropilljai ukrán ellentámadás azt mutatja, hogy van még szervezettség, de a frontvonal egésze rossz helyzetben van. Ukrajnánál az élőerővel van nagy gond, ahogy Rácz mondja, „az ország nem képes teljes mértékben pótolni a veszteségeit, és a rotációról nem is beszéltünk”.
Ha a hadkiegészítés hatékonyságát nem tudják növelni, akkor a hosszú távú kilátások nem jók. „Nem összeomlás felé megyünk, de a degradálódás folytatódni fog. A dobropilljai orosz áttörés is azért történt, mert kilométeres szakaszokat is csak néhány ukrán katona véd sok helyen. Jelentős számú új gyalogos katonát rövid időn belül márpedig nem tudnak szerezni.” Börtönbüntetésüket töltő embereknek is felajánlották a frontszolgálatot, de csak pár százan vállalták be közülük. Van pár ezer zsoldos is a fronton, több mint felük dél-amerikai, de ők is csak pár lyukat tudnak betömni az arcvonalon.
Összegzésül Rácz András elmondta, az hozhat változást, ha Trump belátja, hogy nem lehet az oroszokkal megállapodni, ők csak teljes győzelmet akarnak, nem kötnek kompromisszumot. Ha az amerikaiak megértik, hogy a tárgyalásos rendezés nem lehetséges, jöhet a kemény nyomásgyakorlás, a durva szankciók, a katonai támogatás. Az amerikaiak le akarják zárni a háborút, vagy így, vagy úgy, a következő hetek amerikai–európai diplomáciája erről fog szólni. „A háború folytatódni fog, gyors lezárásra nem érdemes számítani” – zárta elemzését Rácz.
