Rubio: Hülyeség, hogy az európai vezetők azért kísérik el Zelenszkijt, hogy megvédjék Trumptól
Marco Rubio amerikai külügyminiszter sok érdekes kérdésre számíthatott, amikor amerikai idő szerint vasárnap reggel elment nyilatkozni a CBS Face the Nation című műsorába. Arra viszont láthatóan nem számított, hogy amellett kell érvelnie, az európai vezetők nem azért kísérik el Volodimir Zelenszkijt hétfőn Washingtonba, hogy megvédjék attól, hogy Trump belezsarolja az ukrán elnököt egy előnytelen alkuba.
Margaret Brennan műsorvezető arról kérdezte Rubiót, hogy Trump elnök miért nem helyez nagyobb nyomást Oroszországra, például újabb szankciókon keresztül, miközben az amerikai elnök azt nyilatkozta, Zelenszkijnek meg kellene állapodnia Putyinnal, mert Oroszország egy nagyhatalom, Ukrajna pedig nem. Ezután tényként közölte, hogy Európában sokan attól tartanak, hogy Trump elnök belekényszerítené Zelenszkijt egy előnytelen, rossz alkuba (a bullying kifejezést használta), és lényegében azért kíséri el Zelenszkijt Washingtonban több európai vezető, hogy ettől megvédjék.
Az ekkor már tíz perce tartó interjún végig higgadt Rubio ezen látványosan felkapta a vizet, és a média által kitalált hülyeségnek nevezte ezt a narratívát.
Elmondása szerint az európai vezetők (Ursula von de Leyen, Friedrich Merz német kancellár, Alexander Stubb finn elnök, Emmanuel Macron francia elnök, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök és Keir Starmer brit miniszterelnök) azért jönnek Washingtonba, mert az amerikai kormány hívta őket, és mert az európai kormányokkal és az Európai Bizottsággal is állandó egyeztetések folynak. Amikor Brennan emlékeztette Rubiót arra a hírhedt tárgyalásra, amikor Trump és alelnöke, J. D. Vance élő egyenes adásban üvöltözött Zelenszkijjel a Fehér Házban februárban, miközben Putyint vörös szőnyeg várta Alaszkában, a külügyminiszter azt mondta, az ukrán elnökkel azóta egy tucat találkozójuk volt, míg az orosz vezetővel ez volt az egyetlen.
Brennan azt is számonkérte Rubión, hogy Trump elnök azt mondta a Putyinnal való találkozója előtt, ha nem sikerül elérnie, hogy Oroszország belemenjen egy tűzszünetbe, megszakítja a tárgyalásokat és kisétál, ehhez képest három óra tárgyalás után nem sikerült elérni a tűzszünetet. A külügyminiszter erre azt mondta, Trump és csapata nem drámai jelenetet szeretett volna rendezni, hanem elérni, hogy véget érjen a háború. És bár nem sikerült elérni, hogy az orosz elnök beleegyezzen egy tűzszünetbe, ahhoz épp eléggé elmozdultak az álláspontok, hogy érdemes legyen Zelenszkijt és az európai vezetőket Washingtonba hívni. (A találkozó után a legtöbb elemző úgy látta, hogy, szemben Rubio állításával, lényegében semmit sem sikerült elérni a Trump–Putyin-találkozón, azonkívül, hogy Putyin ismét egy szuperhatalom vezetőjeként léphetett a nemzetközi porondra.)
Rubio szerint ha Trump keménykedik Oroszországgal, például újabb szankciókkal helyez nyomást az orosz gazdaságra, akkor biztos, hogy nem lehet a békéről tárgyalni, és a háború még legalább egy évig eltart. Mint mondta, ez sajnos most sem kizárt, de legalább valamekkora esély mutatkozik a tárgyalásos megoldásra. Ehhez viszont – és ezt sokszor hangsúlyozta a negyedórás interjú alatt – mindkét félnek, Ukrajnának és Oroszországnak is engednie kell olyan kérdésekben, amelyekben eddig nem akart. Mindez kifejezetten annak kontextusában került elő, hogy Putyin olyan területeket is követelne egy békemegállapodás keretében, amelyeket az orosz hadsereg egyszer sem foglalt el a háború alatt. Az orosz elnök a találkozón elég határozott területi követelésekkel állt elő, a Donbasznak olyan területeire is igényt nyújtott be, amelyeket az orosz hadsereg egyszer sem foglalt el a háború során.
