Kína az USA fejéhez nyomta a fegyvert, miközben az amerikaiak több ponton fokoztak a szorításon

A nyáron úgy tűnt, sikerül elejét venni az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háború elfajulásának. Washington és Peking több eredményt is hozó kereskedelmi tárgyalásokba kezdett, és végül a szeptemberben Madridban tartott kínai–amerikai találkozó után Donald Trump amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök mindkét fél által pozitívként jellemzett telefonbeszélgetésen volt túl. Pekingbe hat év után először érkezett amerikai képviselőházi delegáció, megállapodás született a TikTokról, Trump és Hszi pedig készen állt egy október végén tartandó személyes találkozóra Dél-Koreában.

Október második hetén aztán minden összeomlani látszott. A világ arra még nem nagyon kapta fel a fejét, amikor az amerikai kereskedelmi minisztérium szeptember 29-én, alig tíz nappal Trump és a kínai elnök telefonbeszélgetése után új exportkorlátozásokat vezetett be, és egy kiskaput bezárva jelentősen megnehezítette, hogy csúcstechnológiás amerikai eszközök, leginkább a mesterséges intelligenciához használt csipek jussanak el Kínába.

Peking figyelmét azonban nem kerülte el a változtatás. A kínai kereskedelmi minisztérium közleménye „különösen hallatlanként” jellemezte a döntést, és arra figyelmeztettek, hogy meg fogják tenni a szükséges intézkedéseket. Az egy héttel később érkező válaszlépésre már az egész világ felfigyelt.

Peking ugyanis bejelentette, hogy újabb korlátozásokat vezetnek be a ritkaföldfémek exportjára, ami annyira felháborította Trumpot, hogy hirtelen százszázalékos vám bevezetéséről kezdett el beszélni Kína ellen, és a kínai elnökkel való találkozójának lemondását is kilátásba helyezte.

A rákövetkező napokban életbe lépett a kínai teherhajókra kivetett amerikai kikötői díj, amire Peking hasonló lépésekkel válaszolt, valamint újabb amerikai cégeket helyezett szankciós listájára. Trump erre az étolaj-kereskedelem megszüntetéséről kezdett el beszélni, és kezdett nagyon úgy tűnni, hogy a világnak a kínai–amerikai kereskedelmi és vámháború eddigi legkeményebb fordulójának rémével kell szembenéznie.

Most mindenki arra vár, hogy mi lesz a következő lépés. „Ha a kínaiakon múlik, akkor valószínűleg lesz” találkozó Hszi Csin-ping és Donald Trump között, de az amerikai elnök „következő tíz percét sem tudja senki megjósolni”, így megmondhatatlan, hogy mi fog történni – mondta a Telexnek Matura Tamás. A Kína-szakértő hozzátette, hogy bár Trump és pénzügyminisztere az előző hétvégén már elkezdett visszatáncolni és igyekeztek visszazárni a szellemet a palackba, a két elnök tervezett találkozójának otthont adó dél-koreai APEC-csúcstalálkozóig még két hét van hátra, és addig bármi megtörténhet.

Október 15-én Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter a CNBC televíziónak már arról számolt be, hogy Trump készen áll találkozni a kínai elnökkel, és zajlanak a találkozó előkészületei. A legutóbbi adok-kapokat részletesen összefoglaló CNN szerint Trump három nappal később már arról beszélt, hogy Hszivel barátságos hangnemben megoldják majd a felmerülő ügyeket. A nagy kérdés, hogy miről fognak végül megegyezni.

Ritkaföldfémek, Peking legnagyobb fegyvere

Amikor Peking október 9-én bejelentette, hogy még szigorúbb korlátozásokat vezet be a ritkaföldfémek exportjára, Trumpot a lépés láthatóan meglepte. „Alig lehet elhinni, hogy Kína ezt tette” – írta az amerikai elnök a közösségi oldalán, „igencsak gonosz és ellenséges lépésként” jellemezve a döntést. Azonban „nem arról van szó, hogy Kína a semmiből vezetett be újabb kiviteli nehezítéseket az Egyesült Államok felé” – mondta Matura Tamás. A szakértő jelezte, hogy az amerikaiak mindeközben „folyamatosan csavarják a satut a kínaiak nyaka körül”: Washington például nemrég szigorította a csipgyártáshoz szükséges eszközök és technológiák kivitelét Kína irányába, és erre reagáltak a kínaiak a ritkaföldfémek és ahhoz kapcsolódó technológiák kivitelének szigorításával.

A kínai döntés az egész világot megrengette, az ugyanis minden országra vonatkozik, nem csak az Egyesült Államokra. Amikor fél évvel korábban először vezettek be korlátozásokat a szinte minden modern technikai eszköz gyártásához nélkülözhetetlen anyagok exportjára, nemcsak amerikai autógyárak álltak le, hanem európaiak is. Egy időre Japánban a Suzuki Swift gyártása is leállt, de ez a magyarországi gyárban a gyártást nem érintette.

A ritkaföldfémek piacán szinte globális monopóliummal rendelkező Kína most újabb öt anyagot adott hozzá a csak külön kormányzati engedéllyel exportálható anyagok listájához, és az új korlátozás már kiterjed a ritkaföldfémek feldolgozására használt kínai technológiákra is. Ha egy cég ezeket használja, már csak külön engedéllyel exportálhatja az elkészült termékeket, megnehezítve azoknak az országoknak a dolgát, akik megpróbálnak más országokból beszerezni ritkaföldfémeket. Ez pánikot keltett európai autógyártók között is.

A kínai kormány közlése szerint a lépéssel csak a globális ellátási lánc biztonságára vigyáznak, valamint a világbékét őrzik, mivel a ritkaföldfémeknek haditechnikai alkalmazásuk is van. Ezt a magyarázatot Pekingben dolgozó nyugati diplomaták az Economist beszámolója szerint különösen nevetségesnek tartják, tekintve, hogy Oroszország kínai alkatrészekkel teli drónokkal támadja Ukrajnát, és Kína csak augusztusban több mint 520 ezer kilométernyi optikai kábelt adott el Moszkvának, amiket az elektronikai zavarást kikerülő drónok irányítására használnak fel.

A lépés hasonló azokhoz a korlátozásokhoz, amiket a katonai felhasználásuk miatti aggodalomra hivatkozva az Egyesült Államok vezetett be az elmúlt években a félvezetőkre, amikkel korlátozta a csipek és csipkészítő eszközök Kínába irányuló exportját. Köztük olyanokét, amiket amerikai technológiával készítettek harmadik országban. Ezt Kína régóta kritizálta, de mostani lépése jelzi, hogy készen áll hasonló taktikákat alkalmazni. Annyira hasonlókat, hogy a Kínában dolgozó diplomaták az Economist szerint

azon viccelődnek, hogy Washingtonnak be kéne perelnie Pekinget szellemi tulajdon ellopása miatt, mert annyira pontosan lemásolták az amerikai korlátozásokat.

Kínával foglalkozó egykori amerikai kormányzati tisztviselők szerint az újabb korlátozás bejelentésével jelezték Washingtonnak, hogy milyen könnyen ki tudják használni a gazdasági függést tárgyalási pozíciójuk erősítésére – írta a Politico. A kínai tisztviselőket felbátorította, hogy az amerikai cégek, főleg az autógyártók mekkora pánikba estek, amikor Peking először korlátozta a hozzáférést a ritkaföldfémekhez, és az ahhoz vezetett, hogy Trump csökkentette a Kínára kivetett vámokat – írta az Economist kínai tisztviselőkkel rendszeresen találkozó nyugati forrásokra hivatkozva.

„Ez egy fejhez szorított fegyver” a kereskedelmi tárgyalások előtt – mondta a Politicónak Geoffrey Gertz. Az amerikai nemzetbiztonsági tanács nemzetközi közgazdasággal foglalkozó egykori igazgatója szerint Peking a lépéssel jelezte, hogy akár teljesen is leállíthatják a ritkaföldfémek exportját.

Bár az Egyesült Államok és az Európai Unió „felébredt Csipkerózsika álmából” és elkezdtek dolgozni azon, hogy alternatív beszerzési forrásokat keressenek, ez egy hosszú, évtizedes folyamat – mondta Matura Tamás. Kína közben arra számít, hogy amíg nem sikerül megszüntetni a Kínától való függést, addig a Nyugatnak nagyobb szüksége van arra, hogy megvásárolja a ritkaföldfémeket, mint amennyire Kínának szüksége van arra, hogy azokat a Nyugatnak adja el – mondta a Politicónak Bradly Martin, a RAND kutatóintézet elemzője.

Rövid távon folytatódni fog az Egyesült Államok függése Kínától a ritkaföldfémek miatt, és „most az Egyesült Államok izgul, nem pedig Kína” – mondta a CNN-nek Vang Jivej. A pekingi Renmin Egyetem nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó kutatója hozzátette, hogy Peking behatóan tanulmányozta, hogyan kell tárgyalni Trumppal, teljesen felkészültek belőle, ismerik a taktikáit és azt, hogy „hol vannak Amerika gyenge pontjai”.

Kína látványosan hívta fel magára a figyelmet

Az elmúlt hónapokban megváltozott a kínai tárgyalási technika, míg korábban csak reagáltak az amerikaiak lépéseire, és nem eszkalálták a helyzetet, most úgy tűnik, úgy látják, hogy akkor kerülnek jobb tárgyalási pozícióba a találkozó előtt, ha ők eszkalálnak, és aztán van miből engedniük – mondta Matura Tamás. Peking Trump sajátos tárgyalási technikáját másolhatja le azzal, hogy extrém nyitóajánlatot tesz, maximálisan kihasználja ütőkártyáit és ellenfele gyengeségeit, és hihetően fenyeget a visszalépéssel – mondta a Bloombergnek Ting Lu, a japán Nomura befektetési bank Kínával foglalkozó vezető közgazdásza.

Peking az új korlátozással emellett rá akarta irányítani az elmúlt hetekben a gázai béketárgyalásokkal elfoglalt Trump figyelmét Kínára

– mondták kínai tisztviselőkkel kapcsolatban álló elemzők a New York Timesnak. Pekingben úgy látták, hogy a Trump-kormány Kínával szemben harcias tagjai álltak az amerikai kereskedelmi minisztérium által bevezetett korlátozások mögött, és egy erőteljes lépéssel akarták felkelteni az amerikai elnök figyelmét.

A lapnak nyilatkozó elemzők szerint azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy mindez a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának egy fontos ülése előtt történt, ami miatt a kínai vezetésnek erőt kell sugároznia. „Ha te vagy a vezető, és telefonon beszéltél az amerikai elnökkel, majd tíz nappal később pofon vágnak, te mit csinálnál egy fontos politikai esemény előtt?” – tette fel a kérdést Vu Hszinbo, a sanghaji Fudan Egyetem nemzetközi tanulmányokkal foglalkozó intézetének dékánja.

Ha az Egyesült Államok nem fogta fel, hogy komoly következményei lesznek egy ilyen lépésnek, azután, hogy már több mint fél éve tárgyalnak Kínával, akkor „azt kell mondanom, hogy Trump csapata egyszerűen inkompetens” – jelentette ki a CNN-nek Vu.

Trump bekeményített, majd visszavett

Az amerikai elnök első reakciója a ritkaföldfémek exportjának korlátozására a támadás volt. Egy nappal később bejelentette, hogy százszázalékos vámot fog kivetni november 1-től Kínára, és közölte, hogy erősen kérdésessé vált találkozója a kínai elnökkel. A rá következő napokban azonban már Trump és kereskedelmi minisztere is „picit visszavett, és úgy látszik, hogy próbálják visszatuszkolni a szellemet a palackba” – mondta Matura Tamás.

Trump a vámfenyegetés után két nappal már azt írta közösségi oldalára, hogy Hszi Csin-ping kínai elnöknek csak egy rossz pillanata volt, és „nem kell aggódni Kína miatt, minden rendben lesz”. Ez azután történt, hogy az amerikai tőzsde hatalmasat zuhant Trump vámfenyegetésének hatására. A Wall Street Journal értesülései szerint a Fehér Ház jelezni akarta a világ felé, hogy csökkenteni akarják a feszültségeket, minimalizálni a tőzsdei veszteségeket. Az is fontos szempont volt, hogy a kereskedelmi háború lehetősége ne terelje el a figyelmet a gázai háborúban Trump segítségével tető alá hozott tűzszünetről.

Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter újabb egy nappal később már arról beszélt, hogy szerinte a két elnök közötti találkozó létre fog jönni, a két fél között jelentős beszélgetések voltak a hétvégén és a kapcsolat továbbra is jó. Majd két napra rá már azt mondta, hogy Trump készen áll a találkozóra Hszivel, és a két ország tisztviselői dolgoznak a tárgyalás előkészületein. Szerinte a két elnök közötti bizalomnak köszönhető, hogy a kereskedelmi konfliktus nem harapózott el.

A kínai kereskedelmi minisztérium közben megerősítette, hogy tárgyalásokat tartottak az amerikai kormány képviselőivel, ugyanakkor jelezték, hogy a végsőkig küzdeni fognak, ha Washington a harcot választja, de „ha beszélni akarnak, Kína ajtaja nyitva áll”.

Az adok-kapok közben nem állt le. Kína egy dél-koreai hajóépítő cég öt amerikai leányvállalatát is szankciós listára rakta, és vizsgálatot indítottak a Qualcomm félvezetőgyártóval szemben. A maga részéről az Egyesült Államok új kikötői díjat vezetett be a kínai és a kínai gyártású hajókra. Ennek értéke egy átlagos konténerszállító hajó esetében 3,5 millió dollár (kb. 1,1 milliárd forint) körül lesz. Válaszul Kína is hasonló lépést tett.

Kinek a keze remeg meg először?

A Wall Street Journal a kínai kormány döntéshozatalát ismerő emberekre hivatkozva arról írt, hogy Peking azért kezdett el keménykedni, mert Hszi Csin-ping arra számít, hogy az amerikai tőzsde beszakadása miatt Trump visszakozik, és nem meri majd alkalmazni saját kereskedelmi fegyvereit. Bátorságukat pedig az is erősítette, hogy a kínai export a vártnál jobban, 8,3 százalékkal nőtt, miközben az Egyesült Államokba irányuló export 27 százalékkal esett.

Azonban mindkét félnek van vesztenivalója. Kínában a lassuló gazdasági növekedés, a fiatalok munkanélkülisége és a belső piac gyengesége okoz gondokat. Ez gyengítheti a Kommunista Párt és Hszi Csin-ping hatalmát, mert a rossz gazdasági helyzet veszélyeztetheti azt a társadalmi megállapodást, hogy az emberek a jólétért cserébe elfogadják a párt megkérdőjelezhetetlen hatalmát – mondta Matura Tamás.

Közben zúgolódnak a Trump egyik legfőbb szavazóinak számító farmerek, különösen a szójababtermesztők irányából, akik most nem tudják eladni Kínának a termékeiket, ami exportpiacuk felét tette ki, és emiatt többen a csőddel néznek szembe. Az amerikai vásárlók pedig a karácsonyi időszak közeledtével szembesülnek azzal, hogy az ajándéknak szánt termékek ára az egekbe szökött Trump vámjai miatt, erősítve a Fehér Házra nehezedő belpolitikai nyomást.

„Az egész arról szól, hogy ki tudja tovább finanszírozni a saját gazdasági veszteségeit, és egyik fél sincs igazán jó helyzetben. Lehetetlen megmondani, hogy melyik fél tudja fenntartani ezt a konfliktust hosszabb távon” – mondta Matura Tamás.

Van azonban még egy lehetséges szempont az elmúlt hetek történései mögött. Kína agresszív hozzáállását Josh Lipsky szerint az magyarázza, hogy az amerikai legfelsőbb bíróságra várnak. A testület pont akkor kezd majd el foglalkozni azzal, hogy alkotmányosak-e Trump vámjai, amikor a két államfő tervezett találkozója lesz Dél-Koreában. Az Atlantic Council geoökonómiával foglalkozó intézetének igazgatója szerint megvan a lehetőség arra, hogy a bíróság éppen Trump és Hszi találkozója idején fogja kivenni az amerikai elnök kezéből a leghatásosabb fegyverét, jelentős tárgyalási előnyt adva ezzel Pekingnek.

Trump egy vészhelyzeti törvényre hivatkozva kezdett el vámokat kivetni, amit alsóbb szinteken a bíróságok törvénytelennek ítéltek. Trump az amerikai történelem egyik legfontosabb perének nevezte az ügyet, és még azt is felvetette, hogy személyesen fog megjelenni az erről szóló meghallgatáson. J. D. Vance alelnök pedig a Fox Newsnak adott interjújában kijelentette, hogy ha a Fehér Háznak nem lesz hatalma a vámokról dönteni, „akkor nagyon nehéz lesz tárgyalni Kínával”.

Cikkünkben frissítettük, hogy Japánban egy időre leállt a Suzuki Swift gyártása, de ez a magyarországi gyárban a gyártást nem érintette.