Az Európai Bizottság szerint uniós alapelvet ás alá, ha a magyar hírszerzés kémkedett ellene

Nagyon komolyan veszik a magyar hírszerzés vélelmezett akcióját az Európai Bizottság tagjai ellen, jelentette ki Piotr Serafin szerdán Strasbourgban. Az Európai Bizottság közigazgatási és HR-feladatokért felelős tagja azon az európai parlamenti (EP-)vitán beszélt erről, amelyet a Direkt36 cikke után adtak hozzá a napirendhez.

A cikk szerint korábban több európai bizottsági alkalmazottat is megkörnyékeztek az EU-hoz rendelt magyar Állandó Képviselet (ÁK) diplomatafedésében dolgozó hírszerzők, akik bizottsági tervezeteket is igyekeztek átíratni. Az ÁK-t 2015 és 2019 között Várhelyi Olivér vezette, akit utána a magyar kormány biztosnak küldött az Európai Bizottságba – azaz jelenleg Serafin kollégája. A cikk szerint a kémkedés Várhelyi nagyköveti időszakában vált igazán agresszívvá.

Bár szerdai a vitán az Európai Bizottság egyik tagjának is fel kellett szólalnia, így elvben lett volna esély magára Várhelyire, várható volt, hogy Serafin áll ki a képviselők elé. A biztos igyekezett megnyugtatni a képviselőket, hogy erős biztonsági rendszerük van, és tisztában vannak vele, hogy kiemelt célpontok. Ugyanakkor utalt rá, hogy rá vannak szorulva az együttműködésre a nemzeti hírszerző szolgálatokkal.

Megerősítette, hogy az eset miatt folyik egy belső vizsgálat, de arról biztonsági okokra hivatkozva semmit sem árult el. Ahogy azt szerinte az uniós csalásellenes hivatal, az OLAF magyarországi útja miatti hasonló gyanúnál is hangsúlyozta, személyesen is fontos neki, hogy védjék az alkalmazottaikat, és a testület elnöke, Ursula von der Leyen is komolyan veszi ezt.

„Ezek a vélelmezett esetek aláássák a lojális együttműködés elvét a tagállamok és az uniós intézmények között” – utalt egy olyan elvre, amelyet az EU kvázialkotmányába is beleírtak, és amely már számos per alapja volt.

Bár a nyomozással nem végeztek, „biztosíthatom önöket, hogy a Bizottság minden szinten felveti az aggályait a magyar kormányzatnak” – jelezte.

„Néhány hete még úgy készültünk, hogy ma, október 23-a előestéjén itt, az Európai Parlamentben a magyar forradalom és szabadságharc hőseire emlékezünk”, de „sajnos most nemcsak emlékeznünk kell, hanem szégyenkeznünk is” – mondta Tarr Zoltán. A Tisza Párt EP-delegációját vezető képviselő szerint „a leköszönő Orbán-kormány újabb botránya újabb árnyékot vet hazánkra. A napvilágra került információk szerint – ahogy hallottuk is – a magyar állandó képviseletet évekkel ezelőtt, egyedülálló módon titkosszolgálati érdekek szolgálatába állították, akkor, amikor Várhelyi Olivér, mai uniós biztos volt Magyarország nagykövete.” A jobbközép Európai Néppárt szószólójaként úgy látta, „akkor még nem volt világos, de az Orbán-kormány ma már nem rejti véka alá azt, hogy Oroszország érdekeit képviseli Európában, miközben a magyar emberek mindig is a szabadság, a demokrácia és a nyugati szövetség mellett álltak”.

„Megint képesek voltak egyetlen újságcikk állításai alapján vitát rendezni Magyarországról” – jelentette ki Dömötör Csaba. A Fidesz képviselője komolytalannak tartaná „ezt a lejárató kampányt, hogyha nem a hazámról lenne szó. Érdekes, hogy tucatnyi olyan, valóban demokráciát sértő esemény van, amelyről valahogy sosincs vita itt”. A Patrióták Európáért (PfE) vezérszónoka ilyennek nevezte a romániai elnökválasztás első fordulójának megismétlését, utalt az ítéletre, amellyel eltiltották a közügyektől a szintén PfE-s Nemzeti Tömörülés elnökét, Marine Le Pent. Felemlegette a lengyel kormány és alkotmánybíróság konfliktusát, valamint azt is, hogy a lengyel hatóságok nem adják ki az Északi Áramlat felrobbantásának gyanúsítottját. Szerinte „az a bajuk, hogy Magyarország önálló, a baloldali, néppárti fősodortól eltérő politikát folytat”, többek között védi a nemzeti hatásköröket, és békét akar, miközben „maguk háborús politikát”. „Ezért is állunk készen arra, hogy ha úgy alakul, akkor Budapest legyen a béketárgyalások helyszíne. Önöknek valójában ezzel van bajuk”, ezért szerveztek többek között egy, a címében is a lehetséges budapesti csúcsot emlegető korábbi vitát.

Végül ahogy Tarr a Nemzeti Menetről, ő a Békemenetről beszélt.

Tíz évvel ezelőtt ugyanúgy támadták Várhelyit, „amikor a jobbkeze Magyar Péter volt”, jelentette ki Patryk Jaki. (Magyar 2015-ig volt a kabinetfőnöke, amíg Várhelyi át nem vette az ÁK vezetését, Várhelyi 2019-ben lett biztos.) Az euroszkeptikus-konzervatív ECR vezérszónoka emlékeztetett rá, hogy Várhelyit kétszer is meghallgatták az EP-ben biztosjelöltként, és „mindenre kielégítően válaszolt”, valamint vizsgálták Belgium hatóságai. Most viszont szerinte illegálisan be akarnak avatkozni a magyar választási kampányba.

Már többször kértek vizsgálatot Várhelyi miatt, mert „Orbán érdekeit az Unió elé helyezte” – idézte fel a testület és a magyar biztos közti konfliktusok egy részét Tineke Strik. A zöldpárti képviselő szerint „ez a botrány az utolsó csepp a pohárban. Az ellenséggel idebenn komoly veszélyben van az EU működőképessége és hitelessége.” Az EP magyar jogállamisággal foglalkozó jelentéstevője szerint „Magyarországnak az EU tíz évvel ezelőtt a nagy ellenség volt, és még mindig az”.

„Ez megint egy óra gyűlölet” – utalt az 1984 két perc gyűlöletére Grzegorz Braun. A függetlenek között ülő lengyel képviselő szerint ha bármilyen illegális hírszerzés történt volna, vigyék az ügyet bíróság elé, de ha nem történt ilyen, akkor szükség lenne rá, mert „önök az ellenség”. Az EU-t egy gyűlöletes, terrorizáló, háborúra uszító szervezetnek nevezte. „Ha rajtam múlna, a hazámban megparancsolnám a lengyel szolgálatoknak, hogy beszivárogjanak és – hogy úgy mondjuk – semlegesítsék az önök tevékenységét”, a szabad államok ellenségéét.

Nathalie Loiseau sajnálta, hogy ugyan ugyan a magyar nagyszerű nép, de szerinte Orbán Viktor nagyon rosszul képviseli, állítólag kémkedett az európai intézmények után, mintha Magyarország az Uniónk ellensége lenne. A liberális képviselő által vezetett demokráciavédelmi különbizottság két hét múlva fogadja azokat az újságírókat, akik ezt az ügyet vizsgálták. (Ahogy arról korábban írtunk, az EP-ben többen külön vizsgálóbizottságot szeretnének, de erre nem sok esély van, miután a tervet a néppártiak szóvivője szerint nem támogatnák.)

„Őszintén szólva normális körülmények között ennek a vitának sohasem szabadott volna megtörténnie” – jelentette ki a zárszavában Serafin. Már

a puszta tényt elképzelhetetlennek nevezte, hogy „most olyan vélelmekről beszélünk, hogy az egyik tagállamunk úgy döntött, kémkedik a közös uniónk intézményei ellen”.

Megismételte: a kémkedés összeegyeztethetetlen lenne a lojális együttműködés elvével.

A cikket kiegészítettük Loiseau hozzászólásával.