A korrupció és a választások közti kapcsolatra is felhívja a figyelmet az EP készülő magyar jelentése
Elítéli a magyar kormány „szándékos és rendszeres erőfeszítéseit” az uniós alapértékek aláásására az a tervezet, amelyre szerdán mondott igent az Európai Parlament (EP) jogi szakbizottsága.
Az ilyen értékeket az EU egyik alapszerződése sorolja fel és a 7. cikkében leírt eljárás tartatja be, ha felmerülne, hogy egy tagállamban sérültek. Az EP 2018-ban kezdeményezte ezt Magyarországnál, és jelenleg ez az egyetlen ilyen eljárás, de a megindítása óta továbbléptetni vagy megszüntetni sem sikerült a tagállami miniszterek Tanácsában.
Az EP közleménye szerint az állásfoglalás szakbizottsági szövege hangsúlyozza, hogy az EU értékeit és jogrendjét fenyegető helyzet tovább romlott, amihez a Tanács tétlensége is hozzájárult. Magyarország szerinte „hibrid választásos autokráciává” vált. Ismét felszólította arra a Tanácsot, hogy lépjen tovább az eljárás második ágába. (Ehhez egyharmad, a mostani ág végén ajánlások kiadásához négyötöd kell, de ahhoz már egyhangú beleegyezés, hogy később bizonyos uniós jogokat, például a tanácsi szavazati jogot felfüggeszthessék.)
A szöveg szerint a kormány nem védi megfelelően a polgárok jogait, fenyegeti a tudományos élet szabadságát, és szisztematikusan gyengíti az Országos Bírói Tanácsot. További problémákat lát a politikai indíttatású üzleti gyakorlatokkal, a Pride alkotmányos betiltásával, valamint az állami hirdetések leosztásával kormánybarát médiumoknak. Megjegyzi az Európai Bizottság vizsgálatát is az EU intézményei elleni állítólagos magyar kémkedés ügyében. (A Direkt36 cikke alapján indult üggyel szerdán egy másik EP-szakbizottság is foglalkozott zárt ajtók mögött.)
A jelentés elítéli a költségvetési eszközök tranzakciós jellegű felhasználását, valamint azt, hogy a kormány rendszeresen használja vétójogát a Tanácsban befolyásgyakorlásként. A szöveg szerint a joghézagok kihasználása lehetővé teszi a magyar kormánynak, hogy megkerülje a források részleges befagyasztását. Ugyanakkor biztosítaná, hogy nem fosztják meg az uniós források végső kedvezményezettjeit a pénzügyi támogatástól, ideértve a civil társadalmat is.
A szöveg felhívja a figyelmet többek között a korrupció és a választások integritása közötti kapcsolatra, beleértve a klientúrahálózatokat. Az Integritási Hatóság előtt tartós akadályokat lát, amelyek veszélybe sodorhatják a Magyarországnak járó uniós források egészét.
A közvetlen jogi következmények nélküli dokumentumot még a teljes EP-nek is meg kell szavaznia, de a szakbizottságokban hasonló arányban ülnek a frakciók képviselői, mint az egész testületben. Az állampolgári, jogi, bel- és igazságügyi szakbizottságban 51 igent, 21 nemet és két tartózkodást kapott a tervezet.
A szerdai ülésen László András, a Fidesz–KDNP képviselője kudarcnak nevezte a hetes cikkes eljárást, mert a tagállami kormányok a nyomás ellenére nem döntöttek büntetésről, miközben a magyar választók folyamatosan a pártszövetségnek szavaztak bizalmat. Az eljárást alapvetően hibásnak tartotta, a támogató frakciók szerinte egyszerre akarnak ügyészek, bírák és esküdtek lenni, ami ellentétes a jogállamisággal és az alapszerződésekben (az EU kvázialkotmányában) rögzített lojális együttműködés elvével. A jelentésben politikai támadást látott, amely messze túlmegy az eljárás hatáskörén, olyan kizárólagos tagállami ügyeket is érint, mint a külpolitika. Az eljárás „mindörökre egy folt lesz az Európai Unióról szóló történelemkönyvekben”.
