Teflon Tim. A BBC-ben csak így emlegették a brit közszolgálati adó vezetőjét, mert az elmúlt öt évben minden botrány lepergett róla. Vasárnap azonban Tim Davie bejelentette, hogy távozik vezérigazgatói posztjáról, és vele együtt jelentette be a lemondását Deborah Turness, a BBC hírigazgatója is.
Azután jelentették be lemondásukat, hogy a jobboldali brit sajtóban a megelőző napokban egymás után születtek egy kiszivárogtatott belső jelentésre hivatkozva a BBC elfogultságáról szóló cikkek, amiknek legnagyobb figyelmet kapott állítása szerint egy műsorukban meghamisították Donald Trump amerikai elnök beszédét, amit a Capitolium 2021. január 6-i ostroma előtt mondott el híveinek.
Samir Shah, a BBC elnöke hétfőn elnézést kért, a beszéd szerkesztése szerinte valóban olyan benyomást keltett, mintha Trump közvetlenül erőszakra szólítana fel. Visszautasította azonban azokat az állításokat, miszerint a BBC-ben rendszerszintű elfogultságok lennének jelen, amivel nem foglalkoztak. Az elnök szerint voltak problémák, de azokat komolyan vették és kezelték.
Trump üdvözölte a két vezető lemondását az eset miatt, és megköszönte a kiszivárgott dokumentumról először beszámoló Telegraph-nak, hogy „leleplezte a korrupt újságírókat”, akik megpróbálták befolyásolni az amerikai elnökválasztás eredményét. Trump ügyvédei azonban ezen felül egymilliárd dolláros (kb. 331 milliárd forintos) kártérítési pert is kilátásba helyeztek. Ha a BBC nem vonja vissza a Panorama műsor dokumentumfilmjét, nem tesznek közzé bocsánatkérést és nem térítik meg megfelelően az okozott kárt, akkor jogi lépéseket fognak tenni.
Egy botrány mind felett
A BBC-nél húsz éve dolgozó Tim Davie-t 2020 szeptemberében nevezték ki a közszolgálati adó vezérigazgatójának, és az azóta eltelt időben több BBC-botrányt is sikerült túlélnie. Ezek között volt Gary Lineker 2023-as ideiglenes felfüggesztése, majd idei végleges távozása; egy sztárműsorvezető távozása, miután gyerekekről készült pornófelvételeket találtak nála; illetve két népszerű szórakoztató műsor szereplői körül kialakult botrányok.
Davie-t idén már lemondásra szólították fel, miután kiderült, hogy egy Gázáról szóló, külső cég által készített dokumentumfilmet a Hamász egyik miniszterhelyettesének 13 éves fia narrált, júliusban pedig az okozott felzúdulást, hogy a BBC élő közvetítésében látható volt, hogy a Bob Vylan punk-rap duó „halál az (izraeli hadseregre)” skandálást vezetett a Glastonbury-fesztiválon.
A végül Davie lemondásához vezető folyamat november 3-án, hétfőn kezdődött, amikor a Telegraph közzétett, majd egy nappal később a nyomtatott lapban címlapon hozott egy kiszivárogtatott belső BBC-feljegyzést. Ebben Michael Prescott, a közszolgálati adó BBC szerkesztési elveiért és sztenderdjeiért felelős bizottságának korábbi külső tanácsadója több bírálatot is megfogalmazott, és egyes esetekben rendszerszintű elfogultsággal vádolta meg a vállalatot.
A legnagyobb figyelmet az az említett része kapta, amely szerint megtévesztő módon vágták össze Trump beszédét, amit a Capitolium 2021. január 6-i ostroma előtt mondott el hívei előtt Washingtonban.
Prescott emellett azzal vádolta a céget, hogy sok kívánnivalót hagy maga után például az, ahogyan a BBC az izraeli–palesztin konfliktusról tudósít, és azzal vádolta meg a BBC munkatársait, hogy gondatlanságból vagy tudatosan negatív színben tüntetik fel Izraelt azáltal, hogy több alkalommal is megfelelő ellenőrzés nélkül hivatkoztak gázai adatokra és jelentettek meg Izraelt vádoló cikkeket. A feljegyzés szerint a BBC arab nyelvű kiadása pedig szinte teljesen egyoldalúan számol be a gázai konfliktusról.
Prescott kifogásolta azt is, hogy szerinte rendszeresek a figyelmetlenségek illetve a félreértelmezett adatok és kutatási eredmények bizonyos cikkekben és műsorokban, amelyek „ott is rasszizmust akarnak látni, ahol nincsen”. Emellett három BBC-s dolgozó beszámolója alapján azt állította, hogy az LMBTQ-témákkal foglalkozó újságírók nem hajlandóak érdemben foglalkozni a transzneműséggel kapcsolatos „kényes kérdéseket felvető témákkal” és nem hajlandóak teret adni a sajátjukkal ellentétes nézőpontoknak.
Trump beszéde
A kiszivárgott feljegyzés arra hívta fel a figyelmet, hogy a Panorama című műsor egy Trumpról szóló, egyórás adásában, amit egy héttel a tavalyi amerikai elnökválasztás előtt mutattak be, egymás után vágtak két részt a beszédből, amik ötven perces különbséggel hangoztak el. A műsorban ez úgy hangzott, mintha Trump azt mondta volna, hogy „odamegyünk a (kongresszus épületéhez), én is ott leszek veletek, és harcolunk, fenemód harcolunk”. Kifogásként szerepelt még a jelentésben, hogy kihagyták azt a részt, amikor Trump arra szólította fel híveit, hogy „békésen és hazafiasan” demonstráljanak.
Prescott feljegyzése szerint a bejátszás teljesen félrevezető volt, és ténynek nevezte, hogy Trump nem buzdította egyértelműen támogatóit arra, hogy harcolni menjenek a kongresszus épületéhez, hozzátéve, hogy „ez volt az egyik oka annak, hogy nem emeltek ellene szövetségi vádakat zavargásra való felbujtás miatt”.
A Capitolium ostromát vizsgáló amerikai kongresszusi bizottság jelentése arra jutott, hogy Trump lázadásra szította fel támogatóit, de a szövetségi ügyészség aztán nem emelt vádat ellene. Trump ellen ezután több polgári pert is indítottak a Capitolium ostromában megsérült emberek, akik azzal vádolták, hogy ő bujtotta fel a kongresszus épületére támadókat.
Trump és támogatói az elmúlt években az ostromot megelőző beszédének azt a részét ismételgették, amiben az elnök arra szólította fel az összegyűlt embereket, hogy „békésen és hazafiasan” tüntessenek. Mások viszont azzal érveltek, hogy az elnök a beszédében mindössze egyetlenegy alkalommal használta a „békésen” szót, egy, a szövegírói által megfogalmazott mondatban, és húsz alkalommal a „harcolni” szó variációit.
A műsor szakmailag vállalhatatlan összevágása után a BBC elnöke hétfői reagálásában arról beszélt, a szerkesztési elvekért és sztenderdekért felelős bizottságnak a BBC News korábban azt mondta a műsor szerkesztéséről, hogy át akarták adni Trump beszédének üzenetét, hogy a Panorama nézői jobban megérthessék, hogy fogadták azt Trump támogatói, és mi történt akkor a helyszínen. Ezt az ügyet a BBC amerikai elnökválasztási mellékletének átfogóbb értékelésének részeként vizsgálták, és a jelentésben tett megállapításokat jelezték a Panorámát készítő csapatnak. „Visszanézve, jobb lett volna formálisabb lépéseket tenni” – mondta most Shah.
Fejeket követeltek
A kiszivárgott jelentés megjelenése utáni napokban a jobboldali brit sajtó és konzervatív politikusok a BBC vezetőinek távozására szólítottak fel a botrány miatt, és vizsgálatokat kezdtek el követelni. „Fejeknek kell hullaniuk” – mondta múlt szerdán Kemi Badenoch, a Konzervatív Párt vezetője, míg pénteken Boris Johnson volt kormányfő is Davie lemondására szólított fel. Majd a hét végén már a fehér házi szóvivő is kijelentette a Telegraph-nak, hogy a Trump-beszéd „szándékosan tisztességtelen” összevágása újabb bizonyíték arra, hogy a BBC „száz százalék fake news”.
A munkáspárti Lisa Nandy brit kulturális miniszter vasárnap délelőtt azt mondta, nagyon súlyos állításokat fogalmaztak meg a BBC-vel szemben, ezek közül is a legsúlyosabb, amely rendszerszintű elfogultságot feltételez nagyon nehéz témák kezelésénél. Azt mondta, teljes mértékben bízik abban, hogy Shah és Davie a kellő súllyal reagál a helyzetre. A brit alsóház kultúráért, médiáért és sportért felelős bizottsága is reakciót kért Shah-tól, és azt is elvárta, hogy jelezze, milyen lépéseket tesz a felmerült aggodalmak kezelésére. Nandy azt is mondta, hogy nem konzisztensek a szerkesztési sztenderdekről, irányelvekről, a használt nyelvezetről szóló döntések. Azt mondta, erről beszélt a vezetőkkel is.
Davie és Turness végül vasárnap jelentette be lemondását, amit a brit konzervatív politikusok örömmel fogadtak, csakúgy, mint Donald Trump. Turness elismerte, hogy történtek hibák, de hozzátette, hogy „teljesen világossá akarom tenni, hogy a BBC News intézményi elfogultságával kapcsolatos legutóbbi vádak tévesek”. Samir Shah BBC-elnök hétfőn bocsánatot kért az eset miatt, rossz ítélőképességnek tulajdonította a Trump-beszéd megtévesztő szerkesztését.
Shah viszont visszautasította, hogy megpróbálták volna a szőnyeg alá söpörni a Prescott feljegyzésében kiemelt problémákat, és szerinte az sem igaz, hogy semmit sem tettek ezek megoldása érdekében. Szerinte a három év alatt, amíg Prescott tagja volt a bizottságnak, javításokat tettek közzé, amikor hibáztak; megváltoztatták a szerkesztői irányelveket, hogy egyértelműbbé tegyék a BBC álláspontját egyes kérdésekben; változtatásokat vittek véghez vezetői szinteken és hivatalos fegyelmi lépéseket is tettek.
Kettősen élik meg
A lemondások a Reuters értesülése szerint megdöbbentették a BBC kormányzótanácsát, míg az adó több neves munkatársa politikai támadásként is értékelte a történteket, annak ellenére, hogy Prescott feljegyzésében valódi hibákra hívta fel a figyelmet.
Nick Robinson, a Today című műsor vezetője szerint világos, hogy „valódi aggodalom van szerkesztési sztenderdek és hibák miatt”. Szerinte azonban ezzel párhuzamosan „politikai kampány is zajlik”, amit olyan emberek vezetnek, akik „el akarják pusztítani az intézményt”. Lisa Nandy állítólag magánbeszélgetésekben szintén azon aggódott, hogy a BBC elleni egyes támadások politikai indíttatásúak lehetnek – írta a Guardian.
Robinson hétfőn azt állította, hogy a BBC felső vezetése „megbénult”, mert miközben vezető újságírók bocsánatot akartak kérni a Trump-beszéd megvágása miatt, jelezve, hogy nem volt cél a nézők megtévesztése, a kormányzótanács politikai kinevezettjei ennél többet akartak. Az Observer értesülései szerint az előző héten elkészült egy bocsánatkérő üzenet, de a tanács egyes tagjai fellázadtak ellene. A lázadást a lap cikke szerint a politikai kinevezettek vezették. Ugyanerről számolt be Katie Razzal, a BBC kulturális szerkesztője, aki szerint napok óta készen volt a bocsánatkérő üzenet, de annak kiadását megakadályozta a tanács, és Turness emiatt egyre frusztráltabb lett.
A brit sajtóban megjelent beszámolók szerint a háttérben többen a kormányzótanács Angliát képviselő igazgatóját, Robbie Gibbet látják, akit 2021-ben nevezett ki a posztra Boris Johnson konzervatív kormánya, és Prescottot az ő nyomására nevezték ki külső tanácsadónak. Gibb a BBC belpolitikai szerkesztője volt, majd 2017 és 2019 között Theresa May konzervatív brit kormányfő kommunikációs igazgatójaként dolgozott, és évek óta erőteljesen kritizálta egykori munkahelyét, amit szerinte a „woke”, baloldali városi dolgozók dominálnak.
Kritikusai szerint a munkaköri feladatait átlépve igyekezett beleszólni a műsorszerkesztők munkájába. Júliusban több mint négyszáz brit híresség és médiaszemélyiség – köztük a BBC több mint száz újságírója – követelte egy nyílt levélben, hogy távolítsák el Gibbet a tanácsból. Hétfőn a második legnagyobb ellenzéki pártot, a Liberális Demokratákat vezető Ed Davey egy véleménycikkben Gibb azonnali eltávolítására szólított fel, a Skót Nemzeti Párt elnöke, John Swinney pedig szintén arról beszélt, hogy Gibb nyilvánvalóan párpolitikai érdekeket képvisel a BBC kormányzótanácsában, és „tarthatatlannak” nevezte, hogy abban a pozícióban lehet.
