A bányakatasztrófa utáni segítségnyújtáshoz létrehozott WhatsApp-csoportban toboroznak választási részvételre Parajdon

Tavaly májusban, amikor a Korond-patak elöntötte a parajdi sóbányát, Parajdon és a környező településeken egyik napról a másikra tucatjával alakultak információmegosztó, segítő és szervező online csoportok. Facebookon, WhatsAppon, mindenhol, ahol gyorsan lehetett hírt adni arról, ki mit tud, mire van szükség, hol van baj, hová kell menni, kinek kell segíteni. A káoszban ezek a csoportok valódi közösségi csatornákká váltak.

Az egyik ilyen, több száz nevet és telefonszámot tartalmazó WhatsApp-csoport – amelyet a bányakatasztrófa idején szinte minden parajdi ismert vagy használt – az elmúlt hónapokban teljesen inaktívvá vált. A tragédia lecsengett, az üzenetek elmaradtak, a csoport gyakorlatilag alvó üzemmódba került. Mostanáig.

A napokban a tagok új értesítést kaptak, amely nem segélykérésre vonatkozott, hanem egy üzenet volt arról, hogy a 2026-os magyarországi országgyűlési választásokra minden magyar állampolgársággal vagy szavazójoggal rendelkező személy adatát „újra kell frissíteni”, ezért a magyar lakcímkártya mindkét oldalát, valamint a román személyi igazolványt lefényképezve el kell küldeni WhatsAppon egy megadott számra, vagy személyesen le kell adni a tanácsnál. Határidő: jövő hét.

Az üzenet hátterében az Eurotrans Alapítvány áll, amely az elmúlt években kulcsszereplővé vált az erdélyi magyarok kettős állampolgárságának intézésében és a magyarországi választásokon való részvételük elősegítésében. Az Eurotrans nem egy klasszikus értelemben vett független civil szervezet. Az alapítvány az RMDSZ alapítványa, elnöke pedig Nagy Zoltán Levente, Kelemen Hunor pártelnök kabinetfőnöke.

Az elmúlt években az Eurotrans fokozatosan kiszorította a honosítási és választási regisztrációs ügyintézésből az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által működtetett Demokrácia Központok-hálózatot, amely 2023 márciusában, egy évvel a 2022-es választások után, forráshiányra hivatkozva megszűnt. Azóta a teljes folyamat gyakorlatilag egy kézben fut össze. Az alapítvány aktívan segíti a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárokat a választási regisztrációban, az adatok frissítésében, valamint a levélszavazás technikai lebonyolításában. Erdély-szerte irodahálózatot működtet, ahol személyesen is intézhetők ezek az ügyek, díjmentesen.

2024-es adatok szerint az erdélyi magyarok több mint 60 százaléka már rendelkezik magyar állampolgársággal, amiben az alapítványnak kétségtelenül meghatározó szerepe volt. A 2026-os választásokra való felkészülés jegyében az Eurotrans már elindította újabb regisztrációs kampányát, online felületen is, például a Regisztracio.ro oldalon.

Miután Mátéfi Dezső Levente neve feltűnt a WhatsApp-üzenetben, felhívtam, hogy kiderüljön, pontosan mi az ő szerepe ebben az egészben. Nem kerülte a válaszadást, és nem is próbált hárítani: elmondta, hogy ő végzi a terepmunkát Parajdon, és tudatosan segíti az Eurotrans Alapítvány munkáját. Amúgy polgármesteri referensként dolgozik az önkormányzatnál, és ezt a feladatot önkéntes alapon végzi.

Mátéfi azt is elmondta, hogy a szóban forgó WhatsApp-csoportnak eredetileg nem is volt tagja. A felhívás ötlete előbb született meg azok részéről, akikkel együttműködik ebben a munkában (mint később kiderült, ők az Eurotrans Alapítvány munkatársai), a szövegbe pedig egyszerűen beleírták az ő nevét és telefonszámát mint kapcsolattartóét, hogy őt kell keresni, és ezt követően vették fel a csoportba. Azért nem volt tagja, mert ő tulajdonképpen nem parajdi lakos, magyarázta, és nincs sem panziója, sem más vállalkozása, és nem volt érdekelt a parajdi hírekben. Ő a szomszédos Alsósófalván él, onnan jár be dolgozni Parajdra, ahol szép számban ismer embereket, de korántsem mindenkit, így egy ilyen csoport jól jön kapcsolattartáshoz.

Vagyis az eredetileg katasztrófahelyzetben létrejött, civil információmegosztó felületet most már a választásokkal kapcsolatos információk megosztására is használják. A jelenség önmagában nem példa nélküli: az elmúlt időszakban több alkalommal is írt a sajtó arról, hogy különböző civil Facebook-csoportok és közösségi felületek gazdát cseréltek, és egyik napról a másikra politikai – jellemzően kormánypárti – tartalmakkal teltek meg.

Mátéfi Dezső Leventét arról is kérdeztem, hogy miért vállalta a megbízást. Azt mondta, szívesen csinálja. Ő gyűjti össze azokat, akiknél az utóbbi időben bármilyen változás történt: új lakcímkártyát kaptak, új személyi igazolványuk lett, házasságot kötöttek vagy elváltak, esetleg időközben betöltötték a 18. életévüket. Ezeket az embereket személyesen keresi meg, vagy arra kéri őket, hogy menjenek be az RMDSZ-irodába vagy a polgármesteri hivatalba, ahol átveszi és lefénymásolja az irataikat.

Elmondása szerint Parajdon eddig körülbelül négyszáz embert sikerült „becsatornázni” a rendszerbe. A községhez tartozó Felsősófalván és Alsósófalván ennél is előrébb járnak: ott – saját becslése alapján – nagyjából 90 százalékos a lefedettség. „Ott mindenkit ismerek, tudom, ki kicsoda, kinek mi hiányzik” – mondta, hozzátéve, hogy mivel helybélinek számít, ott pontosan ismeri a családokat, ezért ment ott gyorsabban a regisztráció és az adatok ellenőrzése is.

Arra a kérdésre, hogyan állnak hozzá az emberek a közelgő választásokhoz, Mátéfi kifejezetten derűlátó volt. Szerinte itt „mindenki benne van”, a magyarországi politikával kapcsolatban pedig egyértelmű a hangulat: Orbán Viktorban és a Fideszben látják a biztos pontot, mert „nincs más, amibe bele lehetne kapaszkodni”. Ez a hozzáállás szerinte megkönnyíti a munkáját, ellenállással ritkán találkozik.

Egyébként Orbán Viktor a parajdi áradás után azt mondta, a magyar kormány minden segítséget megad a parajdiaknak, ő maga viszont nem látogatta meg a őket, annak ellenére, hogy 2025 nyarán, amikor tusványosi kiruccanását megejtette, módja lett volna arra, hogy megnézze a katasztrófa sújtotta települést, ahol egyébként a Tisza Párt elnöke, Magyar Péter megfordult. A bánya elöntését követő periódusban a magyarországi politikusok közül elsőként Nacsa Lőrinc fideszes országgyűlési képviselő érkezett meg a parajdiak közé, és nagy visszhangot váltott ki mentőötletével, hogy parajdi köveket áruljanak a helybéliek, mert biztos mindenki venne belőlük. Aztán Sulyok Tamás köztársasági elnök is arra járt, és végül valamicske segély is összegyűlt egy adománygyűjtő műsorban, amit a köztévé szervezett, de összességében hamar kimerült a szolidaritási hullám.

Mátéfi Dezső Levente szerint eközben Parajdon egyszerűen nem volt senki, aki a választási regisztrációval foglalkozzon. A tragédia után más volt a fontos, ez az ügy háttérbe szorult. Amikor később kiderült, hogy „nem túl jók a számok”, az Eurotrans Alapítvány munkatársai megkeresték őt, hogy segítsen be, mivel jól ismeri a terepet, és korábban is dolgoztak már együtt. Ő pedig beszállt.

Azt mondta, ezen a szinten minden személyes alapon működik: ismerik egymást, hívják egymást, intézik, ami épp elakadt. Az sem volt kérdés senkiben, hogy a katasztrófa idején létrehozott WhatsApp-csoportot most választási célokra használják – egyszerűen kéznél volt, és működött. A válaszaiból egyértelműen kiderült, hogy senkiben nem merült fel semmiféle etikai kérdés azzal kapcsolatban, hogy a katasztrófa idején létrejött közösségi csoportot lehet-e most politikai célú adatgyűjtés szolgálatába állítani.

Arra, hogy pontosan hogyan működik mindez az Eurotrans oldaláról, ahonnan tulajdonképpen az ötlet is származott a csoport felhasználására, az udvarhelyi irodánál is rákérdeztem. Telefonon értem el Mihály Pétert, az alapítvány munkatársát, aki részletesen elmondta, miben áll terepmunkájuk Parajdon és a környező településeken.

Elmondása szerint kolléganőjével minden hónap utolsó szerdáján kiszállnak Parajdra, ahol átveszik a Mátéfi Dezső Levente által előkészített iratcsomókat: a kettős állampolgársági kérelmekhez szükséges dokumentumokat, illetve – a 2026-os magyar országgyűlési választásokra készülve – a választói névjegyzékbe való regisztrációhoz kapcsolódó iratokat, főként akkor, ha azok időközben megváltoztak, például új lakcímkártya vagy személyi igazolvány készült. Ezek az iratok Székelyudvarhelyre kerülnek, onnan továbbítják őket a csíkszeredai konzulátushoz, majd a magyarországi választási irodához.

Mihály Péter arra is kitért, hogy a magyarországi lakcímmel nem rendelkező állampolgárok csak akkor szavazhatnak levélben, ha legkésőbb 2026. március 18-án 16 óráig szerepelnek a választói névjegyzékben. A regisztráció tíz évig érvényes, de adatváltozás esetén frissíteni kell, ellenkező esetben a szavazási csomag egyszerűen nem érkezik meg.

Arra a kérdésre, hogy Parajd térségéből jelenleg hány érintettet tartanak nyilván, nagyjából háromszáz főt említett, százzal kevesebbet, mint a parajdi interjúalanyom, pontos arányt azonban nem tudott mondani, csak annyit jegyzett meg: „van még hová fejlődni”. Azt sem titkolta, hogy az emberek elérésére minden lehetséges csatornát igyekeznek felhasználni: a WhatsApp-csoportos megoldás is így született meg, de dolgoznak a Facebookon, az egyházi kapcsolatokat is bevetik, és természetesen minden sajtófelületen, ahol ilyen jellegű hirdetéseket fogadnak, hirdetik a regisztrációt.

A határon túli magyarok szavazati joga, illetve maga a levélszavazás intézménye korábban is számtalan kérdést és vitát váltott ki, különösen azért, mert Erdélyben a teljes ügyintézés – a honosítástól a választási regisztrációig – gyakorlatilag az RMDSZ ellenőrzése és szervezése alatt zajlik, azon a párton keresztül, amely a legszorosabb kapcsolatot ápolja a Fidesszel. Ez önmagában is kérdéseket vet fel a folyamat függetlenségéről és átláthatóságáról, annál is inkább, mert az RMDSZ politikusai ismét nyíltan beleálltak a Fidesz kampányába: Kelemen Hunor felszólalt a Fidesz kampányindító rendezvényén, a múlt héten pedig – miközben Erdélyben épp tüntetések zajlottak az adóemelések ellen – a Kossuth Rádió műsorában beszélt a külhoni magyarok regisztrációjának fontosságáról.

A rendszer működése nemcsak Erdélyben, hanem Magyarországon is megosztja a választópolgárokat. Sokan kérdőjelezik meg, mennyire méltányos az a helyzet, amelyben a határon túli szavazatok szervezése, mozgósítása és adminisztrációja egyetlen, politikailag erősen elkötelezett hálózaton keresztül történik. Dobrev Klára, a DK elnöke épp ezt meglovagolva javasolta a szavazati jog megvonását, kezdeményezését azonban egyetlen parlamenti frakció sem írta alá.

Vannak civil kezdeményezések is a szavazás átláthatóbbá tételére: az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom korábban több javaslatot is megfogalmazott arra vonatkozóan, hogyan lehetne a külhoni szavazást kevésbé befolyásolhatóvá és politikailag semlegesebbé tenni, ezek a felvetések azonban eddig jórészt visszhangtalanok maradtak.

A 2022-es magyarországi országgyűlési választásokon összesen 268 766 érvényes levélszavazat érkezett a határon túlról, ezek több mint 93 százaléka a Fidesz–KDNP listáját erősítette. Ez a mennyiség akkor két parlamenti mandátumot jelentett. Bár 2022-ben a kormánypárt kétharmada e szavazatok nélkül is meglett volna, egy szorosabb 2026-os választáson a határon túli voksok súlya akár döntővé is válhat: 1–2 mandátum is billentheti a parlamenti erőviszonyokat, miközben a regisztrált levélszavazók száma lassan, de folyamatosan növekszik.