Orbán nem arra kíváncsi, mit gondolunk Ukrajna EU-tagságáról, csak a kezdeményezést akarja magához ragadni Magyar Pétertől

A kormány „véleménynyilvánító szavazást” indít Ukrajna EU-csatlakozásáról, jelentette be Orbán Viktor, miután a csütörtöki rendkívüli uniós csúcson a 27 tagállam közül egyedül Magyarország nem támogatta az Ukrajna pénzügyi és katonai támogatásáról szóló nyilatkozatot. Ezt azzal indokolta, hogy „tudnunk kell, hogy az emberek milyen mértékig hajlandóak áldozatot vállalni Ukrajna további támogatásáért”. A miniszterelnök szerint Ukrajna támogatása és európai uniós tagságának költsége akkora összeget tenni ki, amit az Európai Unió és Magyarország gazdasága sem bírna ki, és nem szeretné, hogy az emberek feje fölött szülessen döntés. (Az EU 800 milliárd eurós fegyverkezési csomagját Magyarország is megszavazta, erről egységes döntés született.)

Pénteki rádióinterjújában Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy a szavazással tisztázni tudják Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban felmerült kérdéseket „úgy, mint a nemzeti konzultációk idején szoktuk, ezt ugyanúgy érdemes lebonyolítani, gyorsan, hatékonyan. Mindenki hadd mondja el a véleményét, a kérdés egyszerű igen, nem. Szerintem a következő hetekben, hónapokban az összes következményét egy lehetséges Ukrajna uniós tagságnak ki tudjuk szálazni, szét tudjuk szálazni és meg tudjuk beszélni.”

Bármennyire is jól hangzik, jogi értelemben nem létezik „véleménynyilvánító szavazás”, de nem is az a célja Orbánnak, hogy kikérje a magyarok véleményét Ukrajnáról.

A népszavazásokról szóló új, 2013. évi CCXXXVIII. törvény előtt a magyar jogrendben a kötelező erejű ügydöntő népszavazás mellett létezett csupán konzultatív jellegű, véleménynyilvánító népszavazás is, melynek eredménye nem kötelezte cselekvésre a kormányt. A magyar jogrendben ez utóbbi jelenleg nem létezik, de Orbán maga is tisztázta, hogy nem népszavazásra gondolt, hanem tulajdonképpen egy újabb nemzeti konzultációra, amiből eddig 14 volt már, legutóbb a gazdasági semlegességről.

Orbán három érvet sorolt fel Ukrajna felvétele ellen: szabadon mozoghatnának az ukrán állampolgárok és az ukrán vendégmunkások, a beáramló ukrán agrártermékek pedig tönkretennék az európai piacot. Ebből az is következhetett volna, hogy erre a három témakörre akarnak rákérdezni a véleménynyilvánító szavazáson, de a Kormányzati Tájékoztatási Központ Telexnek küldött válaszai szerint egyetlen kérdés szerepel majd benne. „A magyar emberek fogják eldönteni, hogy Ukrajna uniós csatlakozása a mai helyzetben felelősségteljesen támogatható-e vagy sem. Feltesszük a kérdést a magyar embereknek és ahhoz fogjuk tartani magunkat, amit válaszolnak. Ez az egy kérdés lesz, és a magyar kormány minden uniós fórumon a magyar emberek döntése szerint fog eljárni!”

Nem véletlenül nem népszavazásban gondolkodik Orbán és a kormány. Jóval macerásabb lenne, ha népszavazást kezdeményeznének, mivel egyáltalán nem biztos, hogy a szavazásra bocsátott kérdés átmenne a Nemzeti Választási Bizottságon.

Másrészt, mivel most már csak ügydöntő népszavazás létezik, annak eredménye kötelező érvényű lenne a kormány és az Országgyűlés számára. Már amennyiben érvényes és eredményes a népszavazás, amire rég volt példa. Egy népszavazás akkor érvényes és eredményes, ha a választásra jogosultak több mint fele érvényesen szavazott, és az érvényesen szavazók több mint fele ugyanazt válaszolta a feltett kérdésre. Ezt még a 2022-es választással egybekötött gyermekvédelminek nevezett népszavazásnak sem sikerült megugrania, mert nem volt elég érvényes szavazat. Igaz, a kormányt ez sem akadályozta meg abban, hogy politikailag érvényesnek tekintse.

Más kérdés, hogy nemzetközi szerződésekről és az azokból eredő kötelezettségekről, így elvileg Ukrajna uniós tagságának támogatásáról sem lehet népszavazást tartani Magyarországon. Legalábbis papíron, mert a Helsinki Bizottság társelnöke, Kádár András szerint az Alkotmánybíróság gyakorlata nem egyértelmű a kérdésben, hogy egy, a kormány által aláírt, de az Országgyűlés által még nem megerősített nemzetközi szerződésre vonatkozik-e ez a tilalom. Az AB döntött már így is, úgy is. „Az Alkotmánybíróság jelenlegi összetétele mellett kizárt, hogy a testület ne engedne át egy olyan kérdést, amelyet a kormány szeretne népszavazásra feltenni. Vagyis valószínűleg lenne népszavazás Ukrajna uniós csatlakozásáról, ha a kormány kezdeményezné” – válaszolta kérdésünkre.

A magyar jogrendben ismeretlen „véleménynyilvánító szavazással” persze a kormány még azt a minimális kockázatot is kivédené, hogy mi van, ha mégis számára kedvezőtlenül döntene az AB a népszavazás kérdésében. Egy nemzeti konzultációval még ennyi gondja se lenne a kormánynak. Azt ráadásul minimális szervezéssel, rendkívül gyorsan is lebonyolíthatják, és mint látni fogjuk, az időnek most komoly szerepe lehet. A Kormányzati Tájékoztatási Központ szerint a véleménynyilvánító szavazás technikai előkészületei már meg is kezdődtek.

Bár a népszavazással ellentétben a nemzeti konzultációnak nincs semmiféle jogi következménye, a kormánynak általában nem is célja, hogy bármire kötelezze magát velük. Jó példa erre a szuverenitásvédelmi törvény, aminek a tervezetét már akkor benyújtották, amikor még tartott a témában indított nemzeti konzultáció. A 21 pontos gazdaságpolitikai akcióterv is előbb született meg, mint hogy az emberek elmondhatták véleményüket a gazdasági semlegességről.

Eleve úgy teszik fel a nemzeti konzultációk kérdéseit, hogy a kormány álláspontjának megfelelő válaszokat kapják. A lényeg, hogy később azt mondhassák idehaza vagy külföldön: a magyarok mindenben a kormány politikáját támogatják. Még akkor is, ha csupán a választók töredéke tölti ki ezeket a kérdőíveket. Legutóbb például 1,35 millióan, a 2022-ben választásra jogosultak mindössze 16 százaléka vett részt a nemzeti konzultáción, és ők 95-99 százalékban támogatták a kormány gazdaságpolitikai intézkedéseit. A kormány nagyon büszkén lobogtatta ezt a „támogatottságot”, de az igenek így az összes megkérdezett mindössze 16 százalékát tették ki.

Most is valami hasonlóra készülhet Orbán az Ukrajnáról szóló véleménynyilvánító szavazással, hiszen Ukrajna uniós csatlakozásának kérdésében elég egyértelmű a kormány álláspontja. Nem sokat kockáztat politikailag a szavazásnak álcázott újabb nemzeti konzultációval, mivel a magyarok többsége ellenzi Ukrajna EU-tagságát. A Policy Solutions 2024-es felmérésében a megkérdezettek 61 százaléka utasította el, hogy Ukrajna az EU tagja lehessen. A kormánypárti szavazók körében Ukrajna uniós csatlakozását 75 százalék nem támogatta, és bár a Tisza-szavazók utasították el legkevésbé ezt, ebben a csoportban is 53 százalék ellenezné a felvételt, és csak 34 százalék támogatná.

A véleménynyilvánító szavazással a Fidesz aktivizálni tudja a szavazótáborát, amire azért is lehet szükség, mert Magyar Péter „hatalmas tavaszi akciót” ígért március 15-ére. „A TISZA olyan kérdésekben kéri ki az emberek véleményét március 15. után, amelyek mindannyiunk életét érintik. Hogy spóroljunk a magyar költségvetésnek sok milliárd forintot, beemeljük a valódi kérdéseink közé Orbánék kérdését is és egyben kikérjük a magyar emberek véleményét hazánk uniós tagságáról is, hogy Orbán számára is világos legyen Magyarország valódi helye” – írta a véleménynyilvánító szavazásra reagáló posztjában Magyar Péter. Hogy pontosan mik lesznek ezek a kérdések, és milyen formában teszik fel őket, azt nem tudjuk.

Mindenesetre a Fidesz ezzel a véleménynyilvánító szavazással szállhat be a mozgósítási versenybe. A következő hetekben-hónapokban arról szólhat majd a belpolitika, hogy ki hány aláírást tud összeszedni, illetve hányan vesznek részt a véleménynyilvánító szavazáson. A Fidesz a kegyelmi botrány kirobbanása után átengedte az utcát Magyar Péternek, amit Lázár János is szóvá tett egyszer. Úgy tűnik, ezúttal nem akarják elkövetni ezt a hibát.

A kegyelmi botrány kirobbanása óta eltelt egy évben a Fidesz csak reagálni tudott Magyar Péter akcióira, a tempót ő diktálta. Orbánnak most annyit már sikerült elérnie a véleménynyilvánító szavazás ötletével, hogy ő kényszerítette állásfoglalásra Magyar Pétert Ukrajna támogatásának kérdésében. Ezt a Tisza Párt vezetője eddig tudatosan kerülte, mert ezekben az ügyekben messze nem olyan egységes a szavazótábora, mint a Fideszé. Magyar Péter annyival intézte el a kérdést Facebook-oldalán, hogy Ukrajna uniós csatlakozására nincs esély a következő évtizedekben. „Mindenki tudja, hogy Ukrajna egy háború sújtotta ország és esélytelen, hogy a következő évtizedekben az Európai Unió tagja legyen. Ahogy Törökország sem lesz soha az Európai Unió tagja.”

Orbán évértékelője óta az látszik, hogy a Fidesz kezd visszajönni a politikai napirend uralásáért folyó küzdelembe, az Ukrajnáról szóló véleménynyilvánító szavazás is ebbe a trendbe illeszkedik.

Orbánék eddig egyszer sem akadályozták az ukrán csatlakozási folyamatot

Abból is látszik, hogy tisztán belpolitikai céljai vannak Orbánnak a véleménynyilvánító szavazással, hogy az előbb idézett nyilatkozataiban összemosta a rendkívüli uniós csúcson elfogadott nyilatkozat tartalmát Ukrajna uniós tagságának kérdésével. A 26 tagország által jóváhagyott nyilatkozat lényege ugyanis az volt, hogy az EU továbbra is elkötelezett Ukrajna pénzügyi és katonai támogatása mellett, egyúttal kiállnak amellett, hogy Ukrajna és Európa nélkül nem lehet fegyverszünetet vagy békemegállapodást kötni, de még tárgyalni sem ezekről. Ukrajna EU-csatlakozása csak nagyon általános megfogalmazásban szerepel az Orbán által megvétózott nyilatkozatban. „Az Európai Unió fokozni fogja Ukrajna reformtörekvéseinek támogatását az uniós tagság felé vezető úton.” Orbán mégis arra a következtetésre jutott, hogy újból elő kell venni Ukrajna tagságának kérdését.

Igaz, hogy Ukrajna 2022-ben hivatalosan tagjelölt lett Moldova mellett, de ez még nem jelenti azt, hogy automatikusan csatlakozhat majd az Európai Unióhoz. Törökország például 1987-ben adta be a kérelmét, de csak 1999-ben mondták ki a tagjelöltségre alkalmasnak. Észak-Macedónia 2004-ben nyújtotta a be a kérelmet, és egy évvel később kapta meg a tagjelöltséget, és még lehetne sorolni a példákat.

Ráadásul Orbán úgy beszél Ukrajna lehetséges EU-tagságáról, hogy a magyar kormány jóváhagyása nélkül nemhogy Ukrajna tagságáról, de még a csatlakozási folyamat érdemi megkezdéséről sem dönthet az EU. Orbán tehát ferdít, amikor az emberek feje felett meghozott döntésről beszél, hiszen a mindenkori magyar kormány akár több ponton is megakadályozhatja, hogy Ukrajnából uniós ország legyen.

Eddig nem tette. Az uniós országok tavaly júniusban tárgyaltak először Ukrajnával az EU-tagságról, ehhez a tagállamok egyhangú döntésére volt szükség. Ez azon az elhíresült 2023. december 14-i vitán született meg, ahol Orbán a vétó helyett szándékosan kisétált az ülésteremből a szavazás alatt. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója ezt azzal indokolta, hogy Orbán nem akarta megakadályozni a döntést, de nem is akarta vállalni a felelősséget érte. „26 európai uniós tagállam másképpen gondolja, ezért a több óráig tartó tárgyalásokat követően Magyarország úgy döntött, hogy elhagyja az üléstermet, és nem vesz részt a szavazáson, nem akadályozza meg a döntés meghozatalát, de nem is vállalja a felelősséget ezért az elhibázott döntésért.”

Amikor pedig tavaly júniusban az ukrán csatlakozási folyamat feltételeiről is megállapodtak, Szijjártó Péter külügyminiszter azt kommunikálta, hogy a magyar kormánynak sikerült megvédenie a kárpátaljai magyar kisebbség jogait. „Éles viták után péntek este megállapodás született Brüsszelben: az Ukrajnával folytatandó tárgyalások keretdokumentumába minden magyar feltétel belekerült. Most már tehát brüsszeli papírunk is van arról, hogy Ukrajnának vissza kell adni a kárpátaljai magyaroktól az elmúlt évek során elvett jogokat.” Valamiért a kormány részéről akkor sem hangzott el, hogy az emberek feje felett döntenének Ukrajna uniós tagságáról.