Még nem tudva a betegségről, kiszórták a Kisbajcsról származó trágyát, most szedik össze a szántóföldről

Még nem tudva a betegségről, kiszórták a Kisbajcsról származó trágyát, most szedik össze a szántóföldről
Csütörtökön nem sokkal dél előtt Győr mellett, az egyik szántóföldön gyűjtötték össze a marhatrágyát – Fotó: Laczó Balázs / Telex
Sudár Ágnes
Sudár Ágnes
Győri tudósító

960

Győr határában, a 14-es főút mellett (ez vezet a szlovák határhoz) csütörtökön védőruhás emberek gyűjtik össze, majd takarják le a szántóföldről összegyűjtött marhatrágyát. A trágya arról a kisbajcsi szarvasmarhatartó telepről származik, ahol a múlt hét végén ragadós száj- és körömfájás betegség ütötte fel a fejét. Amikor kiszórták az állatok ürülékét, még nem tudhattak a betegségről.

A szántóról összegyűjtött trágyát negyven napig fülleszteni kell, ennyi idő alatt ugyanis a lehetséges vírus elpusztul. Közben a kisbajcsi telephelyen az utolsó állatot is leölték csütörtökön, a déli órákban. A tetemeket – mint korábban írtuk – Bábolnára szállították. Megkezdődik a kisbajcsi telepen a takarítás és a fertőtlenítés.

Múlt pénteken közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), hogy egy kisbajcsi szarvasmarhatartó telepen a ragadós száj- és körömfájás vírusát azonosították. A kór több mint 50 év után jelent meg újra Magyarországon. A betegség klasszikus tünetei március elején jelentkeztek az 1400 szarvasmarhát tartó Győr melletti telepen. A fertőzött állatokat nem lehet kezelni, így ha egy gazdaságban akár csak egy állatnál is megerősítik a betegséget, az ott élő összes párosujjú patást fel kell számolni. A munkákat a helyszínen Orbán Viktor miniszterelnök ellenőrizte hétfőn kora délután. Eddig tizennégy ország vezetett be korlátozásokat és extra óvintézkedéseket a magyar importra.

A ragadós száj- és körömfájás egy rendkívül fertőző, vírusos betegség, amely főként a hasított körmű állatokat, például szarvasmarhákat, sertéseket, kecskéket és juhokat érinti. Fő tünetei a láz, az étvágytalanság, a nyálzás és a hólyagok megjelenése a szájban és a lábvégeken. A betegség emberekre nagyon ritkán terjed át.

A marhákat a helyszínen karámba terelték, ahol fegyverrel végeztek velük állatorvosok és szakemberek jelenlétében, majd elszállították a tetemeket. Elégetni nagyon időigényes feladat lett volna, ezért választották ezt a módszert. Bábolnának nem volt beleszólása, hogy a településük mellett lévő dögkutat reaktiválják, a marhatetemeket szállító teherautók miatt az Ács-Bana közötti utat lezárták.

A vírusveszély rányomja a bélyegét a március 15-i győri ünnepségre is: két évtizedes hagyományt megtörve, idén elmarad a lovas katonai hagyományőrzők díszmenete.

A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!
További élő árfolyamok!