Tavaly március 15-én egy megfáradt Orbán Viktor állt ki az ünneplő tömeg elé a Nemzeti Múzeumnál. Bő egy hónappal voltunk a kegyelmi botrány kirobbanása után, a Fidesz nem sokkal korábban veszítette el köztársasági elnökét és EP-listavezetőjét. A miniszterelnök beszédén is érezhető volt a Fidesz tempóvesztése. Ugyanazokat a frázisokat, kommunikációs paneleket lőtte el március 15-én, amiket már ezerszer hallhattak tőle a hívei. Lehazaárulózta az ellenzéket, lázadásról, szuverenista fordulatról és Brüsszel elfoglalásáról beszélt. Egy ponton szóról szóra megismételte a 2021-es október 23-i beszédének elhíresült fordulatát a küllők közé került botról.
Hiába emelte egy szintre a közelgő EP-választást az 1848–1849-es szabadságharccal, hiába beszélt egy újabb sorsdöntő szavazásról, ahol a háború vagy béke, idegen érdekek szolgálata vagy a haza melletti kiállás a tét, semmi olyasmit nem mondott, amivel irányt mutatott volna a fideszes tábornak a kegyelmi ügy nyomán kialakult felfokozott politikai helyzetben. Pedig Orbán március 15-i beszédei bővelkednek az erős, provokatív mondásokban, gondoljunk csak arra, amikor 2011-ben egy ilyen beszédben vont először párhuzamot Brüsszel és Moszkva között.
A fásultság ellenére a Fideszben úgy gondolhatták, hogy ez is belefér, mert semmi sem veszélyeztetheti hatalmukat. A 2022-es súlyos választási vereség sokkját nyögő ellenzék a kegyelmi ügy és az elhúzódó megélhetési válság ellenére sem tudott érdemben erősödni. Orbán annak sem érezte szükségét, hogy március 15-i beszédében reagáljon a politikai szerepvállalását akkor még csak lebegtető Magyar Péterre. Sokkal inkább az Európai Unió, a Nyugat és a globalisták ekézésével volt elfoglalva. Egyetlen helyen utalt Magyarra, amikor Szabó Magdát idézve az árulók sorsáról beszélt. „Nem, ők nem fogják megtalálni a számításukat, nekik az árulók sorsa jut majd. Szabó Magda írja: az árulót elfelejtjük, az áruló nincs, meghalt, nem is ismertük soha.”
Talán maga Orbán Viktor sem sejtette akkor, hogy az előbb említett tempóvesztés nem csupán pillanatnyi megtorpanás lesz. Újra valódi kihívójuk akad, amire nagyon rég nem volt példa. A mostani március 15. ezért is lesz nagyon más a 2024-eshez képest.
Tavaly néhány órával a miniszterelnök beszéde után után lépett színpadra Magyar Péter, hogy az Andrássy úton összegyűlt több tízezres tömeg előtt bejelentkezzen a kihívó szerepére. Ekkor vált biztossá, hogy Magyar Péter pártalapításra készül, rögtön be is mutatta 12 pontos programját, amiben a jól ismert ellenzéki ígéretek és követelések köszöntek vissza. Mégis kevesen gondolták volna, hogy a formálódó politikai mozgalom egyből 30 százalékos eredményt ér el a júniusi EP-választáson és a fővárosi politikában is meghatározó erővé válik.
Mostanra a Tisza Párt utolérte, egyes felmérésekben pedig meg is előzte a Fideszt. A NER 15 éves fennállása alatt nem volt ilyenre példa. Bár még nagyon messze van a következő választás, az elmúlt hónapok közvélemény-kutatásaiból kirajzolódó trendek azt mutatják, hogy a 2026-os választás két nagy párt, a Fidesz és a Tisza küzdelméről szólhat.
A jelenlegi erőviszonyok mellett március 15-ének is nagyobb politikai jelentősége lesz. Orbán Viktor és Magyar Péter is egészen más helyzetben mond majd beszédet az állami ünnepen. A tavalyi március 15-ét elveszítette a Fidesz. Az elmaradhatatlan buszoztatás ellenére sem telt meg az Astoria és a Kálvin tér közötti terület Orbán beszéde alatt, pedig láthatóan erre készültek. A közvélemény figyelme Magyar Péter zászlóbontó rendezvényére összpontosult aznap. Az azóta eltelt közel egy évben is Magyar Péter uralta a politikai közbeszédet, a Fidesz legfeljebb reagálni tudott az akcióira.
Tizenhárom hónappal a választások előtt már nem engedheti meg magának a Fidesz, hogy elbukja március 15-öt. A júniusi EP-választás eredménye és az elmúlt egy év belpolitikai történései is azt mutatják, hogy hiba volt átengedni az utcát Magyar Péternek. Ezt a hibát láthatóan nem szeretnék megint elkövetni. A Fidesz hosszú idő után újra offenzívában van, amihez persze az kellett, hogy a február 22-i évértékelőjén Orbán újabb hatalmas választási osztogatást jelentsen be, megint keményen nekimenjen a kormánnyal kritikus civileknek, hadjáratot hirdessen a drogdílerek és a Pride ellen.
Az évértékelőn nyoma sem volt a tavalyi március 15-én látott fáradtságnak, a miniszterelnök újra magabiztosnak és dinamikusnak tűnt, mint aki tudja, mi kell a 2026-os győzelemhez. A recept egyszerű: a bejelentett intézkedésekkel elkezdték megszólítani a számukra fontos szavazói csoportokat, a nőket, a nyugdíjasokat és a vidéki kistelepüléseken élőket, és még a Mi Hazánk szavazóbázisára is szemet vetettek. Orbán az Ukrajna EU-csatlakozásáról szóló véleménynyilvánító szavazással maradna lendületben. A Fidesz ezzel nem azt akarja megtudni, mit gondolnak a magyarok Ukrajna EU-tagságáról, csak a kezdeményezést akarja magához ragadni Magyar Pétertől.
Persze Magyar Péter sem tétlenkedik, a Tisza Párt február 15-i kongresszusán „hatalmas tavaszi akciót” ígért március 15-re, ami szintén valamiféle konzultáció lesz. „A TISZA olyan kérdésekben kéri ki az emberek véleményét március 15. után, amelyek mindannyiunk életét érintik. Hogy spóroljunk a magyar költségvetésnek sok milliárd forintot, beemeljük a valódi kérdéseink közé Orbánék kérdését is és egyben kikérjük a magyar emberek véleményét hazánk uniós tagságáról is, hogy Orbán számára is világos legyen Magyarország valódi helye” – írta erről Orbán múlt pénteki bejelentésére reagálva. Hogy pontosan milyen kérdésekkel és milyen formában tervezik kikérni az emberek véleményét, azt majd március 15-én jelentheti be Magyar Péter.
Magyar Péternek emiatt is lesz fontos március 15. Neki most az jelenti az egyik legnagyobb feladatot, hogy képes lesz-e a választásig fenntartani az elmúlt egy évben látott felfokozott érdeklődést és várakozást, miközben a pártszervezéssel is haladnia kell. Március 15. újabb alkalom arra, hogy lendületben tartsa táborát, célt adjon szimpatizánsainak, esetleg további szavazói csoportokat szólítson meg a megélhetési problémákról és az állam működésképtelenségéről szóló üzeneteivel. Várhatóan március 15-i beszédében is ezekről a témákról beszél majd Magyar Péter, míg Orbán a neki jobban fekvő ügyekre (külpolitikai folyamatok, Ukrajna EU-csatlakozása, Pride) hegyezi ki beszédét.
A következő hetekben-hónapokban tehát a mozgósítási versenyről szólhat a belpolitika: ki tud minél gyorsabban minél több támogatót felmutatni a saját akciójával. Ennek a mozgósítási versenynek most, március 15-én rendezik a nulladik fordulóját. Ennek fényében még fontosabb lesz kommunikációs szempontból, hogy ki mekkora tömeget tud megmozgatni szombaton, főleg, hogy esőt mondanak aznapra. Nem véletlenül üzente meg Orbán Viktor egy videóban, hogy holmi eső senkit nem tarthat vissza attól, hogy ott legyen a Nemzeti Múzeum előtt, mert „csak a labancok vannak cukorból”.
