Magyarország sorsát meghatározó kérdések, a kormányzati intézkedések alapjainak kijelölése és az egyetértési pontok keresése – eddig ilyen körítésekkel adta el a kormány az egyik kedvenc kommunikációs eszközét, a nemzeti konzultációt. A vasárnapi kötcsei beszédében Orbán Viktor a táborának meghirdetett győzelmi terv ismertetésekor viszont már nem finomkodott, és nyilvánvalóvá tette: a súlyos milliárdokból lebonyolított és reklámozott kérdőív valós célja a saját választóik mozgósítása.
Orbán a jövő évi választásra megalkotott „győzelmi terv” elemeinek felsorolásakor említette többek közt a „felgyorsított digitális építkezés”-t, a békemenet(ek)et és a szakpolitikai vitákkal bizonyítani kívánt kormányzóképességet. A győzelmi terv részleteinél felmerült a mozgósítás, ekkor a miniszterelnök mintha elfelejtette volna, hogy ezúttal nem zárt körben, hanem nyilvánosan beszél, és nem csak a saját közösségéhez.
„Indítani fogunk hamarosan egy nemzeti konzultációt a kiszivárgott adóemelési tervekről, ez is a mozgósításnak egy része”
– mondta Orbán Viktor, majd megjegyezte, hogy mindent alá kell rendelni a közös győzelemnek. A kormányfő beszéde alapján úgy tűnik, hogy a „közös győzelemnek” a konzultációkra költött közpénzmilliárdokat is alá fogják majd rendelni.
Az elmúlt években nem is kellett olyan figyelmesen követni a politikát ahhoz, hogy feltűnjön: Orbánék mindig a Fidesz aktuális, általuk kijelölt politikai üzenetéhez igazították a nemzeti konzultációkat. Volt már téma Soros György és Brüsszel „ördögi terve”, a terrorizmus, a szankciók, az új gazdaságpolitika és a szuverenitás védelme is. Ezeket a konzultációkat eddig a kormány igyekezett úgy eladni, mintha az ország jövőjét érdemben befolyásoló, szakpolitikai kérdésről kellene ítéletet mondani.
A 2017-es „Soros-tervről” szóló kérdőívnél azt mondták, hogy az „nemzeti ügyről szól, ami meghatározza Magyarország és az EU sorsát”, a családvédelminek hívott konzultációval „a jövőbeni családtámogatási intézkedések alapjait” kívánták kijelölni, míg a járvány utáni újranyitásról tartott konzultációval az „egyetértési pontokat” keresték. 2022-ben aztán az „elhibázott szankciók kijavításáról” kérdezték a választókat, ami a kormány szerint minden magyar családot érintő kérdés.
Utána jött Orbánék új kedvenc témája, a szuverenitásvédelem, ahol már „hazánk gazdasága és biztonsága” volt a tét. A legutóbbi, az új gazdaságpolitikáról szóló konzultáció célja pedig az volt, hogy „a gazdaság erősödjön, a családok jövedelme és a bérek emelkedjenek” – mondjuk az nem derült ki, hogy a kérdőívtől ennek miért kellett volna megtörténnie.
Idén márciusban aztán a konzultációkra nagyon hasonlító, ezúttal „véleménynyilvánítónak” elnevezett szavazást jelentett be Orbán Ukrajna EU-tagságáról. A különbség csak annyi volt a konzultációkhoz képest, hogy nem több, hanem egyetlen kérdésre kellett válaszolni. A miniszterelnök ebben az esetben egy olyan témát húzott elő, ami egyébként nem volt aktuális, de vélhetően nem is arra volt kíváncsi, hogy mit gondolnak az emberek Ukrajna támogatásáról, hanem inkább a kezdeményezést akarta magához ragadni Magyar Pétertől.
Sokszor már eddig is egészen egyértelmű volt, de az eddig lezajlott nemzeti konzultációkról sem Orbán Viktor, sem a kormány nem mondta ki, hogy azt a saját táboruk mozgósítására, összetartására használják fel. Most ráadásul egy olyan témáról, illetve tervről,
a „Tisza-adóról” küldenek több millió választónak közpénzből kérdéseket, amiről a Tisza Párt és Magyar Péter minden erőforrásával igyekezik bebizonyítani, hogy nem létezik.
Magyarék a „Tisza-adó” bedobása óta azt ígérik, hogy megválasztásuk esetén ők az „adócsökkentések kormánya” lesznek. Eközben a Fidesz most egy nemzeti konzultációval akarja napirenden tartani a kampány előtti hónapokban azon állításukat, hogy a Tisza Párt kormányra kerülve adót emelne.
Érdemes felidézni, hogy pontosan miről konzultálhat majd az ország hamarosan. Augusztus végén a Fidesz a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Index név nélküli cikkére alapozva adóemeléssel kezdte el vádolni a Tiszát. Az Index egy senki által nem hitelesített, ellentmondásokkal és helyesírási hibákkal teli dokumentumot a Tisza „Gazdasági Kabinetjének” tulajdonított. Ebben a dokumentumban szó van magasabb szja-ról és egyes családi adókedvezmények megvonásáról is. A cikk megjelenése után hiába cáfolta Magyar Péter a lapban megjelent információkat, majd állt elő részletes adóterveivel, a Fidesz kampánya megállíthatatlanul pörög.
A Fidesz a saját, „Tisza-adós” kampányát Tarr Zoltán tiszás EP-képviselő félreérhető, kellemetlenül hangzó mondataival izmosította tovább. Tarr egy etyeki Tisza Sziget fórumán beszélt az egy-, illetve többkulcsos adózásról, majd egy ponton azt mondta, hogy most nem lehet még erről beszélgetni, „választást kell nyerni, és utána mindent lehet”. Az EP-képviselő azt mondta: „ez egy olyan kérdés, amiről beszélgetni kell. Most itt magunk között természetszerűleg lehet, és majd ha ez kikerül, magyarázkodunk, de annak se lesz semmi értelme. Magunk közt lehet beszélgetni most, de egyébként nem lehet beszélgetni, és számtalan olyan dolog van, amiről nem lehet. Ezért mondjuk ezt nagyon határozottan: nagyon sok mindent lehet és kellene, de választást kell nyerni, és utána mindent lehet.”
A Fidesz Tarr mondatait szépen beillesztette az egészpályás letámadásába, így mondhat bármit Magyar Péter a pártja adópolitikájáról, arra az a válasz, hogy „most ezt mondják, de kimondták, a választás után majd mindent lehet”. Vélhetően pontosan erre épül majd az újabb nemzeti konzultáció, illetve arra, hogy „meg kell védeni” az országot az adóemelésektől.
Nem lesz olcsó
Ahogy Orbán Viktor is elismerte, mozgósításra tökéletes eszköz lesz a konzultáció: hónapokig lehet majd a „Tisza-adóról” beszélni, tele lehet vele plakátolni az országot, és tévés-rádiós reklámokban is lehet majd mutogatni az „ördögi tervet”. Végül közvetlenül a kampány előtt kimondhatják majd, hogy a „magyar emberek nemet mondtak” ezekre a tervekre. Azonban így, hogy egy konzultációval kampányolnak, a Fidesz–KDNP-nek egyetlen forintot se kell majd elköltenie a kampányra szánt keretéből, mert az adófizetők fizetik az egészet.
A NER 15 éve alatt tartott konzultációk már bőven több mint 50 milliárd forintba kerültek. Eddig a legutóbbi Voks 2025 néven futó „véleménynyilvánító szavazás” volt a legdrágább: erre a kormány összesen 14,7 milliárd forintot költött el, ebből a hirdetésekre csaknem 11 milliárd forintot szántak. A két korábbi konzultációra több mint 6,7 milliárd forint ment el, a 2023-ban indított, szuverenitásvédelemről szóló konzultáció összesen 3,15 milliárd, a 2024-es, új gazdaságpolitikáról szóló nemzeti konzultáció összköltsége pedig 3,61 milliárd forint volt. Utóbbi konzultációhoz azonban nem számolták hozzá a reklámköltéseket: a „Magyarország meg tudja csinálni” kampányra 8 milliárdot, a konzultáció eredményeire pedig további 2,5 milliárd forintot költöttek el.
A nemzeti konzultációk már korábban is az inflációt bőven meghaladóan drágultak. Az elsőt, 2010-ben még csak a nyugdíjasoknak küldték ki, erre összesen 17 millió forintot csengettek ki, de itt még a Fidesz állta a számlát. 2011-ben már minden szavazókorú állampolgárral leveleztek az új, azóta tizenötször módosított Alaptörvényről, ami 750 millió forintba került. Ennek a költségeit már az állam állta. Még ebben az évben jött az újabb konzultáció, ahol szociális kérdésekről volt szó, ez 800 millió forint volt. Az első konzultáció, ami meghaladta az egymilliárdos kiadást az a 2012-es gazdasági volt, erre reklámokkal együtt közel 1,3 milliárd ment el.
2015-ben némi szünet után visszatértek a nemzeti konzultációk, ekkorra már hangnemet váltott a kormány is, a bevándorlásról és terrorizmusról szólóban már megjelentek az irányított kérdések. 2015-ben csak a kérdőívek közel 1,5 milliárd forintba kerültek. A 2017-es „Állítsuk meg Brüsszelt” címet viselő konzultáció 1,3 milliárd, az ezt kísérő propagandakampány pedig több mint 7 milliárd forint volt. A „STOP Soros” kérdőívek 2, míg a kísérőkampánya 7,5 milliárd forintba került. A koronavírusról, illetve az utána következő újraindításról összesen 11,5 milliárdért konzultált a kormány az emberekkel.
Eddig sem volt titok, hogy a nemzeti konzultációkat kampányeszközként, a kormány által kijelölt témák napirenden tartására használják. Ezt bizonyítja, hogy a kérdéseket már rég úgy teszik fel, hogy a megfelelő választ kapják, és ez működik is: egyetlen alkalommal esett 90 százalék alá az azonos válaszok aránya. A kérdőíveket eközben hiába küldik ki minden választókorú állampolgárnak, a magyarok többsége nem áll szóba a kormánnyal. Pedig Orbánék az eredmények után mindig azt hirdetik, hogy a „magyar emberek így döntöttek”.
A korábbi eredmények alapján gyakorlatilag már most borítékolható a „Tisza-adóról” indított, a már bevallottan is a Fidesz-tábor mozgósítását szolgáló kérdőív végeredménye.
Hétfőn a kormány a saját oldalán már kiemelt helyen reklámozza, hogy „nemzeti konzultáció indul a Tisza adóemelési terveiről”. De a kormánytagok, köztük Orbán Viktor, Facebookon külön is beszámoltak a hírről. A miniszterelnök posztjánál sokan jelzik kommentben, hogy nem szeretnék, ha az ő adójukból bonyolítanák a konzultációt. Orbán posztját egyébként elárasztották reakciókkal is, ebből 19 ezer „viccesnek” találta a bejelentést és csak 7 ezren lájkolták.
Kerestük a Nemzeti Választási Irodát, a Fideszt és a Kormányzati Tájékoztatási Központot is, hogy megengedhetőnek tartják-e, hogy a Fidesz közpénzen készül mozgósítási kampányra, ez sérti-e a választási szabályokat. A Fidesznél és a kormánynál arról is érdeklődtünk, hogy milyen összeggel terveznek erre a nemzeti konzultációra, és valóban kormányzati forrásból valósul-e majd meg. A cikk megjelenéséig egyik helyről sem kaptunk választ.
