A gyenge valuta és a leértékelés a demokratikus országokban mérhetően rontja a kormánypártok választási eredményét – a hatás azonban csak erős politikai verseny mellett tud érvényesülni.

Elsőre jól néz ki a magyar állampapírok és a részvények hozama, de ha figyelembe vesszük az inflációt és a forint leértékelődését, akkor például a román eszközök jobban teljesítettek.

Az otthonfelújítási támogatás keretében érhetnek el a magyar lakossághoz az unió részéről felszabadított források.

A béremelésekhez és a verseny hiányához is köze van annak, hogy néhány szolgáltató szektorban a tavalyi inflációt közelítő mértékben emelték idén az árakat.

A családok költségeit a program valószínűleg inkább növeli, mert hitelt kell felvenni, de nagy segítség lehet ahhoz, hogy az elengedhetetlen felújításokba végre bele tudjanak vágni.

Ez akkor szokott történni, amikor érzik, hogy a vásárlók is partnerek, de arra is utalhat, hogy nő a gazdaságon belül a szürke zóna.

Háromszor annyi támogatott lakáshitelt vett fel a lakosság 2024 első négy hónapjában, mint egy éve, ami egyértelműen a csok plusz megjelenésének tulajdonítható.

Az érintett párok méltányossági eljárás keretében kérhetik, hogy az állam mondjon le a követeléseiről.

A szolgáltatások továbbra is gyors drágulása miatt csak nagyon lassan csökkentik a kamatokat a fejlett országok jegybankjai.