Olyan sok befektető spekulált a forint erősödésére, hogy annak már súlyos politikai és gazdasági kockázatai voltak. Nem is maradt el az éles piaci reakció Nagy Márton szavaira.

A nem túl rózsás makrogazdasági mutatóink alapján az euró bevezetése még akkor sem menne gyorsan, ha meglenne erre a szándék. A mostani kormányban nincs, a Tisza esetében lenne.

Miközben országos szinten a gyenge júliusi után korrigálni tudott a hazai kiskereskedelem, két olyan megyében, ahol tényleg fontos lett volna, továbbra is gyengélkedett.

A kormány friss előrejelzése szerint 73,1 százalék lesz év végén a hazai GDP-arányos államadósság-ráta, hosszabb távon stagnálást jelezve. Igaz, a hiány és a növekedés számai alapján ez is eredmény.

Egyre bizonytalanabb, hogy a részvényeseket nyereséghez lehet-e juttatni sajátrészvény-vásárlásokkal. Lehet, hogy a tőzsdei vállalatok vezetői laikusok a tőzsdével kapcsolatban?

Átalakul a lakossági állampapírok kínálata, hogy minél hosszabb futamidejű és fix kamatozású kötvényeket vegyen a lakosság. Ez azonban azt is jelenti, hogy futnia kell az inflációs kockázatot.

Évek óta látványos a magyar weboldalak visszaszorulása, amiért az érintettek szerint a magyar gazdaságpolitika is felelőssé tehető.

Megkérdőjeleződtek az eddigi „biztos menedékek”, de a fegyelmezett, kellő likviditással rendelkező befektetők a rövid távú zavarokból hosszú távon nyereséget termelhetnek.

Tartja magát 390 alatt az euróval szembeni árfolyam, de az elemzők szerint pár hónap múlva visszatérhet 400 forint fölé egy euró ára.