Úgy beszélnek a 127 milliárdos üzletről, mintha nem lenne titkolnivalójuk. A jegyzőkönyvek másról árulkodnak

• A kecskeméti Neumann János Egyetem alapítványa 2021-ben 127,5 milliárd forintot adott kölcsön az MNB-birodalomhoz tartozó Optima Zrt.-nek. A pénz döntő részét azóta sem kapták vissza, az Állami Számvevőszék gazdasági bűncselekmények miatt feljelentést tett.
• Mivel kíváncsiak voltunk, kik, miért és hogyan hozták meg az utólag borzalmasnak tűnő pénzügyi döntéseket, közadatigényléssel kikértük az alapítvány kuratóriumi és felügyelőbizottsági üléseinek jegyzőkönyveit.
• Az alapítvány rengeteg dokumentumot elküldött, de a jegyzőkönyvek legfontosabb részeit – összesen több mint száz oldalt – üzleti érdekre hivatkozva teljes egészében kitakarták.
• Úgy gondoljuk, hogy a nyilvánosságnak joga van megtudni, mi alapján hozták meg a pénzügyi döntéseket, így bepereltük az alapítványt.

2025. október másodikán, csütörtökön három hónap szünet után először ült össze Kecskemét város közgyűlése. Az önkormányzati képviselőknek volt mit megtárgyalniuk, az ülés több mint hat órán keresztül tartott. Az ellenzéki képviselők a napirendi pontok között többször utalást tettek az MNB-botrány kecskeméti szálára és Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti polgármester abban betöltött szerepére.

A polgármester az ülés nagy része alatt türelmesen hallgatta a megjegyzéseket, a napirend utáni felszólalások elején azonban magához ragadta a szót. Felszólalásában hosszan beszélt az Állami Számvevőszék jelentéseiről és a saját szerepéről, és érvek egész sorát hozta fel amellett, hogy ő, illetve a kecskeméti egyetem alapítványának vezetése semmilyen kárt nem okozott.

„Amikor olyan kijelentést tesznek, hogy eltőzsdézett, az nem a Neumann János Egyetem alapítványára vonatkozó hiteles kijelentés. Semmi köze a Neumann János Egyetem alapítványának a tőzsdéhez” – mondta Szemereyné a KecsUP beszámolója szerint a szerepét firtató ellenzéki képviselőknek, akik szerinte „összevissza beszélnek és összevissza hazudnak a nyilvánosságnak”.

Az alapítás óta a Neumann János Egyetemért Alapítvány (NJEA) felügyelőbizottságában ülő Szemereyné álláspontja szerint ők semmilyen hűtlen kezelést nem követtek el, sőt megfelelő elővigyázatossággal bántak a rájuk bízott pénzzel. Ez értelemszerűen azt jelenti, hogy a döntéshozatal során végig a jogszabályoknak és a döntéshozókra vonatkozó morális elvárásoknak megfelelve jártak el, vagyis nincs semmi titkolnivalójuk.

A jelek szerint azonban van.

Ki döntött a 127 milliárdról?

Idén márciusban sokakat meglepetésként érhetett az Állami Számvevőszék (ÁSZ) kecskeméti egyetemet érintő jelentése. Mint kiderült, az egyetemet üzemeltető alapítvány az évtized elején 144,5 milliárd forint közpénzhez jutott, amelyből 127,5 milliárdot kölcsönadott az MNB-birodalomhoz tartozó Optima Zrt.-nek. Ezt a pénzt először tavaly januárban próbálták meg visszaszerezni, de hiába, a nagy részét azóta sem kapták meg.

Azt, hogy a kecskeméti egyetem vezetése hogyan navigálta magát ebbe a rendkívül előnytelen helyzetbe, az Állami Számvevőszék részben feltárta. Mivel szerintük a napvilágra került tények több bűncselekmény gyanúját felvetik, az ügyészségen feljelentést tettek. A különböző szereplők motivációi és lépései, a döntéshozatalban betöltött pontos szerepük, és ennek megfelelően a lehetséges vagyonvesztésért való felelősségük azonban a jelentésből nem derült ki.

Az ÁSZ közlése után nem sokkal ezért a kecskeméti KecsUP Hírek közérdekű adatigényléssel fordult az alapítványhoz, és megpróbálta kikérni az azt irányító kuratórium és felügyelőbizottság üléseinek jegyzőkönyveit. A dokumentumokat az alapítvány nem adta ki, de azok egy részébe betekintést engedett, a KecsUP cikkeiből pedig az rajzolódott ki, hogy az előnytelen kölcsönszerződéseket Matolcsy György korábbi jegybankelnök Kecskemétre delegált emberei erőltették. Szemereyné és társai mérsékelt ellenkezés után, viszonylag lazán – más szempontból: felelőtlenül – belementek azok megkötésébe.

Mivel az ügy kulcsfontosságú részleteit nem sikerült kideríteni, július végén a Telex is közadatigényléssel fordult az NJEA-hoz. Úgy gondoltuk, hogy a 127,5 milliárd forint közpénzről szóló ügy felgöngyölítése érdekében be kell mutatnunk a nyilvánosságban, hogy az egyetemi alapítvány vezetésében pontosan hogyan, mikor, mi alapján döntöttek a pénz kölcsönadása mellett, és a döntéshozatal során ki mit képviselt. Kikértük ezért:

• a campusfejlesztésről,
• a Neumann Technológiai és Innovációs Parkról,
• az okosvárosról,
• és az Optima Befektetési Zrt.-ben való kötvényjegyzésről szóló kuratóriumi és felügyelőbizottsági előterjesztéseket, határozatokat, illetve az ezeket tárgyaló ülések jegyzőkönyveit.

Az egyetem szeptember közepén válaszolt. Az okosváros és az innovációs park ügyében elküldött tájékoztatásukat egy külön cikkben dolgoztuk fel, itt most bemutatjuk, hogy mit adtak ki a kért előterjesztések, határozatok és jegyzőkönyvek közül.

Ameddig nincs titkolnivalójuk

Az NJEA a kért dokumentumok többségét elküldte, de azzal trükköztek, hogy az előterjesztéseknek csak a címét tartalmazó fedőlapját osztották meg, a lényegi részeket tartalmazó mellékleteket nem. A jegyzőkönyveket a 2021 és 2025 közötti időszak második feléből jellemzően teljesen kisatírozva küldték el, 2021 környékéről azonban a legtöbb vonatkozó résszel ezt még nem tették meg.

Az egyetem kuratóriumának 2021. június 25-én tartott ülésén például nagyon jól látszik, hogy Matolcsy két embere, az alapítványból azóta távozó Csizmadia Norbert és Bánkuty Tamás – akik akkor a PADME vezetésében is jelen voltak – hogyan érveltek az Optimának adott kölcsön mellett.

Ahogy a dokumentumból látszik, a kuratórium ezen az ülésen arra jutott, hogy az alapítványhoz érkező állami források egy kis részét, 5 milliárd forintot kötvényvásárlás formájában kölcsönad az Optimának. Csizmadia és Bánkuty később ugyanezzel az ötlettel álltak elő a vagyon maradék részének felhasználására is: így döntöttek néhány hónapon belül egy 22,5 milliárdos és egy 100 milliárdos összeg kölcsönadása mellett.

Bár az alapítvány szabályzata szerint ezeket a döntéseket annak kuratóriuma hozta meg, a jegyzőkönyvekből kiderül, hogy a kurátorok minden alkalommal kikérték a felügyelőbizottság véleményét. A háromtagú testületben Szemereyné Pataki Klaudia polgármester mellett két kecskeméti üzletember, a Knorr-Bremse kecskeméti fékrendszergyárának vezetője, Bíró Attila és Szabó József, a Fornetti 2015 előtti ügyvezetője ül.

Ahogy korábban megírtuk, bennük először kétségek merültek fel a kölcsön időszerűsége miatt, és arra kérték a kuratóriumot, hogy az kérjen a kötvényekre garanciát a PADME-től. Mikor ezt megkapták, már csont nélkül megszavazták az 5, a 22,5 és a 100 milliárdos összeg kölcsönadását, a legutóbbiról szóló döntés a jegyzőkönyvek szerint például így nézett ki:

Ahogy a jegyzőkönyvből látszik, Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti polgármesternek semmi nem jutott eszébe arról a kérdésről, hogy mit csináljanak a kecskeméti egyetemnél lévő százmilliárd forinttal, vagy ha eszébe is jutott, azt az ülésen nem említette meg. Szabó József egyedül azt vetett fel, hogy az előző, 22,5 milliárdos körnél már kért vizsgálatot most is végezzék el. A kötvényjegyzést ennyivel megszavazták.

És akkor felmerült a vagyonvesztés

Idén márciusban az Állami Számvevőszék „vagyon elleni és gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények gyanúja miatt” ismeretlen tettes ellen feljelentést tett az NJEA ügyében. Az ÁSZ akkor nyilvánosságra hozott jelentése rengeteg szabálytalanságot kérdést felfedett azzal kapcsolatban, hogy az alapítvány vezetői alkalmasak voltak-e a 127,5 milliárd forintról szóló döntés meghozatalához, illetve hogy Csizmadia és Bánkuty a kuratórium tagjaiként az NJEA vagy a PADME érdekeit képviselték-e.

A számvevők érvelésének középpontjában az áll, hogy 2021 novemberétől – vagyis az utolsó, 100 milliárdos kötvényvásárlás utáni hónaptól – más befektetési eszközök, például állampapírok és ingatlanalapok már jóval magasabb hozamokat ígértek, mint amennyit az Optima kötvényei fizettek. Az NJEA vezetése 2022 márciusában már a kezében tartott egy olyan, a PwC szakértői által készített elemzést, ami felhívta a figyelmüket, hogy más befektetésekkel magasabb hozamot is el lehetne érni. Akkor el is fogadtak egy javaslatot, amely szerint stratégiát dolgoznak majd ki a portfólió diverzifikálása érdekében, de ez nem történt meg.

A téma ekkor lekerült az asztalról, a Telexnek elküldött jegyzőkönyvek szerint az egyetemi alapítvány vezetése abban az évben áprilisban, májusban, júniusban, szeptemberben és novemberben is ülésezett, az Optima-kötvények visszaváltása azonban egyszer sem került szóba. 2022 novemberében a döntéshozók aztán egy újabb független szakértői véleményt kaptak, amely a kötvények visszaváltásának és más befektetések keresésének mérlegelését javasolta.

És itt jön egy érdekes fordulat. Az ÁSZ jelentése szerint az NJEA kuratóriuma 2023. január 19-én ülésezett, és a szereplők itt hosszan beszélgettek a befektetési lehetőségekről. A jelentésben nyilvánosságra hozott részletek szerint itt már elhangzott egy olyan mondat, amely alapján az alapítvány vezetői tisztában voltak vele, hogy hiába próbálnák meg visszaváltani a kötvényeket, nem tudnák, hiszen az Optima ingatlanokba fektette a pénzüket.

Az, hogy ezen az ülésen ki mit mondott, kulcsfontosságú lenne az események megértése és a felelősség megállapítása érdekében, az erről az ülésről szóló jegyzőkönyvet azonban az NJEA nem küldte el a többivel együtt. Sőt nemcsak ezt, de a következő hónapok üléseinek jegyzőkönyveit sem küldték el, így a következő jegyzőkönyvek 2023. augusztus végéről és szeptember elejéről származnak.

Bár innentől egyre több a kitakarás, a dokumentumokból kiderül, hogy akkor valaki olyan javaslattal állt a kuratórium és a felügyelőbizottság elé, amely alapján az Optima-kötvényeket más típusú kötvényekre cserélték volna, és az új sorozatokból hiányzott volna a visszaváltási jog. A javaslatot először augusztus 30-án a felügyelőbizottság tárgyalta, amelynek tagjai a jelek szerint már aggódtak az Optima és az annak tulajdonában lévő lengyel tőzsdei cég, a GTC helyzete miatt.

Az ex-fornettis Szabó József az ülésen szóba hozta a hírt, amely szerint lemondott a GTC éléről Fekete Zoltán vezérigazgató és Gárdai János operatív igazgató. Bíró Attila erre javasolta, hogy kérjenek egy szakértői elemzést a GTC-ről, amit Szemereyné is támogatott. Szabó azt is felvetette, hogy vizsgálják majd meg az eladási jogról való lemondás kockázatait.

Néhány nappal később, a kuratórium szeptember 4-i ülésén aztán ott voltak mindkét testület tagjai. Az ekkor már láthatóan aggodalmaskodó Szabó József itt ismertette a felügyelőbizottság kéréseit, majd később tett egy sokatmondó megjegyzést, miszerint „a vagyonvesztést kell elkerülni”. Eszerint ekkor a tárgyalásoknak már nem az volt a témája, hogy hogyan tudják a pénzt a lehető legjobban befektetni, hanem az, hogy hogyan tudják annak elvesztését elkerülni.

A vagyonvesztés szó megjelenése mellett van egy másik újdonság is ebben a jegyzőkönyvben. Csizmadia itt felkért két kihúzott nevű jelenlévőt – akik az ÁSZ-jelentés szerint valószínűleg az alapítvány operatív és stratégiai igazgatói –, hogy ismertessék az előterjesztésüket. Ők a jegyzőkönyv szerint hosszan beszéltek a kötvények pénzneméről, azok struktúrájáról, illetve kamatszintjéről.

Az Állami Számvevőszék jelentése szerint itt Bánkuty Tamás kibökte, hogy „a hónapok óta zajló tárgyalásokon a kibocsátó azt kérte, hogy kerüljön ki a visszaváltási opció a módosított megállapodásból, mivel az a gyakorlatban nagyon nehezen érvényesíthető veszteség nélkül”. Az alapítvány operatív igazgatója pedig azt mondta: „a kötvény struktúrájának módosulása kapcsán kérdés a visszaválthatóság, ami jól hangzik, de rendkívül nagy kockázatot hordoz. Nem biztos, hogy ez egy valós és reális opció, lehetőség. Tudniillik, ha élünk vele, nem csak a GTC-t hozhatjuk nehéz, megoldhatatlan helyzetbe, hanem a saját befektetésünk révén magunkat is”.

Az, hogy ezekre ki mit válaszolt, a történet megismerése szempontjából fontos körülmény lenne, az NJEA azonban a vonatkozó részt így küldte el:

A kuratórium ezután arról döntött, hogy egyrészt információkat kérnek be a GTC-ről, másrészt folytatják a tárgyalásokat az Optimával a kötvények cseréjéről és azok kondícióinak változtatásáról. A határozat harmadik pontja szerint „a kuratórium a kötvények cseréje kapcsán kizárja a vagyonvesztést”.

Megpróbálták visszaszerezni a vagyonukat

Az Állami Számvevőszék jelentése szerint az egyetemet vezető kuratórium 2024. január 17-én ülésezett, ahol az első napirendi pont az Optima-kötvények visszaváltása volt. Az ülés jegyzőkönyvét az alapítvány az adatigénylésünkre nem küldte el, azonban az ezt követő döntéshozatali jegyzőkönyveket igen. Eszerint a felügyelőbizottság elektronikus határozathozatalát – ahogy azt korábban a KecsUP megírta – január 19-én délután fél egykor az isztambuli repülőtérről kezdeményezte Bíró Attila elnök. Ez a folyamat következőképpen zajlott:

A felügyelőbizottsággal párhuzamosan az alapítvány kuratóriumában is ment a munka, amiről a következőket érdemes tudni:

Ahogy az Állami Számvevőszék jelentéséből kiderült, az alapítvány vezetői ezeken az üléseken döntöttek arról, hogy megpróbálják visszaváltani az Optima kötvényeit. Csakhogy míg a céggel kötött szerződések szerint az eladásra 8, illetve 90 napos határidővel lett volna lehetőségük, ők egyéves határidőt adtak a tárgyalások megkezdésére és a kötvények visszaváltására. Erről a döntésről még néhány napon belül, január 22-én tájékoztatták az Optimát.

Kezdődnek a kitakarások

Alig egy hónappal később, 2024. február 19-én, illetve 23-án ismét összeült a felügyelőbizottság és a kuratórium. Az ülések négyes számú napirendi pontja az Optima-kötvények visszaváltását tartalmazó januári határozat végrehajtásáról szóló tájékoztatás volt. Az, hogy ezeken az üléseken ebben a témában mi hangzott el, az ÁSZ jelentéséből nem derül ki. Az adatigénylésre kiadott jegyzőkönyvek szerint valaki a következő előterjesztéssel élt:

Azt, hogy a felügyelőbizottság ülésén mi történt, most hagyjuk is, sokkal informatívabb, ami a kuratórium ülésén elhangzott. Ezen a két testület összesen nyolc tagja és az alapítvány vagyonellenőre is részt vett. Ők akkor a következőkről beszélgettek:

Ugyanerről a kérdésről aztán március közepén ismét tárgyalt a két testület. A felügyelőbizottság üléséről készült jegyzőkönyv vonatkozó részét teljes egészében kitakarták, és így tettek a visszaváltásról szóló előterjesztés bemutatásával is. A kuratórium március 19-i ülésének vonatkozó részéből azonban csak a nevek egy részét törölték ki, így abból kiderülnek fontos részletek.

Eszerint ekkor már felmerült, hogy az alapítvány a kötvényekért cserébe ne csak készpénzt, de a kecskeméti egyetemi campus építését végző Wepmark Kft. üzletrészét elfogadja teljesítésként. A résztvevők ezután abban maradnak,

• hogy 35 ezer euró értékben az ingatlanok értékbecslését is magába foglaló szerződést kötnek a DLA Piper tanácsadó céggel;
• dolgoznak azon, hogy a 27,5 milliárdos kötvénycsomagot minél hamarabb visszaválthassák a Wepmark Kft. többségi üzletrészének befogadásával;
• és további egyeztetéseket folytassanak a 100 milliárdos kötvénycsomag visszaváltásáról szóló „konkrét és számon kérhető megállapodás kidolgozására”.

A határozat a korábbihoz hasonlóan most is tartalmazta, hogy „mindenképpen el kell kerülni az alapítvány vagyonvesztését”.

Fekete oldalak a végtelenségig

2024. április végén ismét ülésezett a Neumann János Egyetemért Alapítvány két vezető testülete, ahol a döntéshozók a napirend szerint az Optima-kötvények átstrukturálásáról is tárgyaltak. Ezekből a jegyzőkönyvekből:

• teljesen ki van takarva a határozati javaslat;
• ki van takarva a vonatkozó háromnegyed oldal a felügyelőbizottsági ülés jegyzőkönyvéből;
• és ki van takarva két és fél oldal a kuratóriumi ülés jegyzőkönyvéből is.

Június végén aztán ismét tárgyaltak a kötvények átstrukturálásáról, a jegyzőkönyvekből pedig megint ki vannak takarva a vonatkozó részek: a felügyelőbizottsági ülésről két oldal, a kuratórium üléséről pedig egészen zavarba ejtően sok, hét oldal. Utóbbi ülésen tehát valószínűleg nagyon sokáig tárgyaltak a kötvények sorsáról és az alapítvány vagyonvisszaszerzési kilátásaitól, az elhangzottakat viszont az első betűtől az utolsóig megtartanák maguknak.

Ez a téma felbukkant 2024. augusztus 8-án, a fb. és a kuratórium közös ülésén is. Akkor a hármas napirendi pont az Optima-kötvények visszaváltásáról szóló döntések végrehajtása volt, „különös tekintettel az Állami Számvevőszék elnökének 2024. július 5-én jegyzett leveleiben rögzített probléma felvetésére”.

Ahogy az ÁSZ-jelentésből kiderül, 2024. július 5-én – az alacsonyabb szinten zajló levelezések után – már Windisch László ÁSZ-elnök közvetlenül írt Csizmadia Norbertnek, az NJEA kuratóriumi elnökének. Ebben ismerteti, hogy a számvevők a vizsgálatuk alatt egy sor szabálytalanságot találtak az alapítvány működésében, és felszólítja Csizmadiát a kötvények visszaváltásának mérlegelésére. Windisch ekkor négy, az Optima-befektetésre vonatkozó kérdést is feltesz Csizmadiának, amelyekre 15 napon belül, írásban kér választ.

Mivel az ÁSZ vizsgálata a 2021. január 1-je és 2024. június 30. közötti időszakra vonatkozik, arról, hogy ezután mi történt, az ő jelentésükből már nem tudunk meg semmit. Ennek az időszaknak az eseményeit a jegyzőkönyvek alapján tudnánk feltárni, azonban az augusztus 8-i ülések előterjesztését, illetve azok jegyzőkönyveit a vonatkozó részek teljes kitakarásával küldték el.

Innentől kezdve az egyetemi alapítvány már szinte végig így járt el. A dokumentumok alapján például tudjuk, hogy 2024. november elején is üléseztek a vezető testületek, de a jegyzőkönyvek itt is végig ki vannak takarva. Beszédes persze, hogy az ülések vonatkozó előterjesztésén témaként már nem a kiváló befektetési lehetőség, hanem „a kötvények visszaváltása és a befektetett tőke visszaszerzése” szerepel.

2025. január 24-én és 28-án megint ülésezett a kuratórium és a felügyelőbizottság, ezeken az üléseken egyetlen napirendi pont volt, az „Optima-kötvényekkel kapcsolatos keretmegállapodás létrehozása, további az Optima Befektetési Zrt. részvényei tulajdonjogának megszerzése”. A 28-i kuratóriumi ülés jegyzőkönyvét a közadatigénylés során teljesen kitakarták, de azt a Telex korábban más úton már megszerezte, és azt bemutattuk:

eszerint január végén Csizmadia az adósság elengedése fejében az egész Optimát átjátszotta volna a jegybank alól a kecskeméti egyetem alá.

Bár Csizmadia javaslatát akkor a legtöbb hasonló ülésen meg sem szólaló Lezsák Sándor támogatta, a többi kuratóriumi tag – köztük a szintén Matolcsy bizalmasának számító Bánkuty Tamás – ellenkezése miatt nem fogadták el.

Március elején – nem sokkal az ÁSZ-jelentés nyilvánosságra hozása előtt – Csizmadia új előterjesztéssel fordult az alapítvány vezető testületeihez. Ez tartalmazta, hogy tovább dolgoznak egy, az Optimával kötendő keretmegállapodáson, ezzel párhuzamosan pedig megrendelnek egy szakértői elemzést az Optima tulajdonában álló GTC hozamtermelő részvénycsomagjának értékelésére. A javaslatot a fb. és a kuratórium is egyhangúlag fogadta el.

Az ÁSZ intézkedési tervet kért az alapítványtól

Az ÁSZ március huszadikán hozta nyilvánosságra az MNB-ügyre vonatkozó jelentéseit, nem sokkal később, március 28-án pedig az NJEA képviselői újból tárgyaltak az Optima vezetésével. Április negyedikén aztán közös ülést tartott a fb. és a kuratórium, a jegyzőkönyv szerint pedig ekkor választottak új kuratóriumi tagot a január 30-án lemondását benyújtó Bánkuty Tamás helyére. A kuratóriumba akkor a résztvevők egyhangú szavazataival Bozsonyi Károly szociológust, a kecskeméti egyetem rektorhelyettesét választották be.

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése a szabálytalanságok feltárása mellett egy, az egyetemnek címzett javaslatcsomagot is tartalmazott. Windischék ebben arra utasították az alapítvány vezetését, hogy mindenféle céges részesedések helyett készpénzben kérjék vissza az Optimának kölcsönadott pénzt, amit aztán az eredeti szándékuknak megfelelően az egyetem, a kecskeméti okosváros és technológiai és tudáspark építésére költsenek el.

A vonatkozó szabályok szerint az alapítvány vezetésének a jelentés kézhezvételétől számított 30 napon belül össze kellett állítani és vissza kellett küldenie egy intézkedési tervet. Ebben kellett bemutatni, milyen lépéseket terveznek tenni az ellenőrzés alatt álló vagyon visszaszerzésének érdekében.

A jegyzőkönyvek szerint az intézkedési tervet Csizmadia Norbert, a kuratórium akkori elnöke április 14-én nyújtotta be az alapítványt vezető testületeknek, és azt párhuzamosan bocsátották azokon szavazásra. Április 16-ára mindkét testület egyhangúlag megszavazta Csizmadia intézkedési tervét, így azt még az egyhavi határidő lejárta előtt el tudták küldeni a számvevőknek.

Május végén aztán újra összeült az egyetemi alapítvány vezetése. Ebben az időben Csizmadia a jelek szerint már kezdte elveszteni kollégái bizalmát, az Optimával folytatott tárgyalásokat ugyanis Nagy Zoltán és Gaál József vették át, akik ezekre az ülésekre egy, a tárgyalások menetéről szóló státuszjelentéssel érkeztek. A jelentésről a korábbi szokással ellentétben nem készítettek írásbeli előterjesztést, így azt a felügyelőbizottság nem is tudta megtárgyalni, a kuratórium ülésén azonban részletesen beszéltek róla – az erről szóló jegyzőkönyvet pedig megint teljesen kitakarva küldték el.

A kecskeméti egyetemi alapítvány vezetőségének májusi találkozója után felgyorsultak az események. Június 22-én jelent meg a Telex A nagy játszma című filmje, amiben minden korábbinál részletesebben és összeszedettebben mutattuk be az MNB-botrányt és a Matolcsy család környezetének meggazdagodását a kecskeméti egyetem vagyonának elvesztegetésével együtt. A filmet egy hónap alatt több mint egymillióan nézték meg.

Abban az időszakban a KecsUP közérdekű adatigényléssel fordult a Neumann János Egyetemért Alapítványhoz, és ha a szervezet gátolta is a dokumentumok megismerésének lehetőségét, végül elég sok érdekes adathoz jutottak hozzá. Ezeket június közepén, egy négyrészes cikksorozatban mutatták be, amelyből a közvéleménynek a korábbinál egyértelműbb lehetett, kinek milyen szerepe volt a kecskeméti egyetem 127,5 milliárdja körüli döntésekben.

Ezzel párhuzamosan az Állami Számvevőszék megvizsgálta a Csizmadia Norbert által elküldött intézkedési tervet, és nem fogadta el azt eredeti formájában. A kecskeméti egyetem vezetése ezért arra jutott, hogy az intézkedési tervet átdolgozzák, kiegészítik, és az új formában ismét elküldik a számvevőknek.

A két testület legközelebb július 10-én ült össze, amikor az Optima-kötvényekkel kapcsolatos korábbi döntések felülvizsgálata, és az azok visszaváltásához kapcsolódó tárgyalások is szóba kerültek. A jegyzőkönyvek szerint ezekről a témákról mindkét testületben hosszan beszéltek, a kuratórium üléséről szóló dokumentumban három és fél oldal van egy az egyben kisatírozva, így azt, hogy pontosan ki és mit képviselt, megint nem tudtuk megismerni.

Csizmadia Norbert a tudományos tevékenységeket választja

A kuratóriumi ülések végén a levezető elnök az egyéb ügyek napirendi pont alatt általában megkérdezte, hogy valakinek van-e olyan hozzászólása, bejelentenivalója, amely egyik korábbi napirendi ponthoz sem illeszkedett. Csizmadia Norbert kuratóriumi elnök ezt a kérdést ezen a július 10-i ülésen is felvetette, majd magához ragadta a szót.

A jegyzőkönyv szerint ekkor jelentette be, hogy a kuratóriumi tagságáról és a kuratóriumi elnöki tisztségéről is lemond. Elmondása szerint a lemondásának az oka, hogy az alapítvány működőképességének a fenntartása igényli, hogy az összeférhetetlenség látszata se merüljön fel, és a jövőben a tudományos tevékenységével kíván foglalkozni. Csizmadia lemondását a kuratórium három szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el.

Csizmadia összeférhetetlenségről szóló nyilatkozata azért tűnik furcsának, mert 2021 és 2024 között egyszerre volt a PADME és az NJEA kuratóriumi elnöke, amelyet addig a jelek szerint nem találta problémásnak. (Az ÁSZ szerint ez egész végig szabálytalan volt.) A PADME vezetéséből Csizmadia ráadásul már 2025 januárjában távozott, vagyis az összeférhetetlenség a júliusi ülés idején már fél éve nem állt fenn.

A Telex forrásai augusztusban azt mondták, hogy a kecskemétiek egy része marasztalta volna Csizmadiát, mert úgy érezték, hogy esetleges távozása annak elismerése lenne, hogy az egyetemi alapítvány gazdálkodásban valóban baj van. Forrásaink szerint mások – köztük több hatóság – a felelősségére figyelmeztették Csizmadiát, és végül ez vezetett lemondásához. Csizmadia helyét és ezzel az alapítvány vezetését szeptember elejétől Boross Ildikó ügyvéd, Boross Péter volt miniszterelnök lánya vette át.

Pert indítottunk az alapítvánnyal szemben

A Neumann János Egyetemért Alapítványhoz még nyár közepén fordultunk közérdekű adatigénylésünkkel, amelyre augusztus 28-án azt válaszolták, hogy időt kérnek az adatok elküldésére. Szeptember 12-én aztán a fent bemutatott módon, a legfontosabb információk kitakarásával küldték el az előterjesztéseket, jegyzőkönyveket és határozatokat anélkül, hogy megindokolták volna, miért nem a teljes dokumentumokat küldik el.

Október 7-én újabb levélben fordultunk az alapítvány vezetéséhez, amelyben arra kértük őket, hogy a dokumentumokat kitakarások nélkül, eredeti formájukban küldjék el nekünk. Azt kértük, hogy ha ezt nem teszik meg, akkor a törvényi előírásoknak megfelelően adják meg a megtagadás jogalapját és indokait. Az alapítvány október 13-án válaszolt, a kért dokumentumokat azonban nem küldték el. Indoklásuk szerint „az alapítvány üzleti érdekei és a vagyonhoz kapcsolódó felelős gazdálkodása sérülhet egy ilyen széleskörű információ kiadása mellett”.

Ezzel párhuzamosan, október 10-én a Kecskeméti Járásbíróságon közérdekű adat kiadását érintő pert indítottunk a Neumann János Egyetemért Alapítvánnyal szemben. Az NJEA mellett az MNB alá tartozó Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványt is bepereltük, abban a perben első fokon nyertünk.