A kormány szerint 2026-ig nincs kár az EU-pénzeknél, közben napról napra csökken a lekérhető összeg
A felzárkóztatási támogatások 93 százaléknál többet akkor sem tudnánk megszerezni, ha holnap megállapodna minden vitás ügyben a kormány az uniós intézményekkel, írta a Népszava hétfőn a hozzá eljutott információk alapján. Ehhez képest a legutóbbi kormányinfón is arról beszélt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy ha 2026 végéig megegyeznek, „semmilyen kár” nem éri az országot.
Mégis hogyan láthatják ennyire eltérően a helyzetet?
A kormány szerint még mindig ráér
Gulyás azt fejtegette: a felfüggesztett forrásokról szóló vitának 2026–2027-ben lesz jelentősége, mert akkor jutunk el odáig, hogy fel kelljen használni ezeket. Ha 2026 végéig megállapodnak, „semmilyen kár” nem éri az országot. Idén hárommilliárd euró „érkezik”, ez szerinte megfelel a tervezettnek.
Gulyás egy olyan kormányzati magyarázkodást ismételt el röviden, ami több mint egymilliárd eurónyi felzárkóztatási (kohéziós) támogatás elérhetetlenné válásáról bizonygatja, hogy az nem forrásvesztés – vagy ahogy Bóka János EU-ügyi miniszter fogalmazott, ezt „nem érzi” pontosnak.
Az ilyen támogatások adják a Magyarországra érkező uniós pénzek jelentős részét, 21,7 milliárd eurót. Ezt fokozatosan használják fel a pályázók, amit nagyrészt a nemzeti kormányok előlegeznek meg. Utána pedig jellemzően a kész fejlesztések számláival kérhet térítéseket az uniós költségvetésből (akár 2029-ig). Amikor Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter arról ír, hogy „folyamatosan érkeznek az uniós források”, mert mondjuk Tapolcára és környékére milliárdok érkeztek, akkor előbbiről, a nagyrészt magyar büdzséből a pályázóknak előfinanszírozott összegekről van szó. (Ezért nem ellentmondás, amikor tavaly épp a tárcája ismerte el: legalább egy nagyjából féléves időszakban nem érkezett felzárkóztatási forrás az EU-tól a magyar költségvetésbe.)
A 21,7 milliárd eurónyi felzárkóztatási támogatásból nagyjából 12-12,5 milliárd euró vált tavaly lehívhatóvá az uniós költségvetésből a magyarba. A kormány azzal érvel, hogy ebbe a plafonba csak valahol 2026-2027 környékén vernénk be a fejünket, mert addigra gyűlne össze elég számla. Az EU a december végén frissített adatok alapján 1,8 milliárd eurónyi uniós kifizetésnél tart a kormánynak, ami a teljes keret 8,3 százaléka, így a 11. a 27 ország közül.
A nem lehívható rész legnagyobb szeletét, 6,3 milliárd eurót a jogállamisági feltételességi eljárással fagyasztották be a tagállamok szinte egyhangú szavazattal még 2022-ben.
A gond, hogy két év leteltével, év elejével több mint egymilliárd euró (kb. 400 milliárd forint) elérhetetlenné vált.
A kormány ezt azzal igyekszik elütni, hogy majd törekedik a „reparálásra” a következő, 2028-ban induló többéves költségvetés tárgyalásainál, ahol egyhangú döntés kell. Magyarul ha nincs pénz, vétóz.
Folyamatosan fogy a lehívható felzárkóztatási támogatás
A magyarázkodással több probléma is van, de a legnagyobb, hogy közben gyűlik egy büntetés egy menekültügyi bírság miatt, és ezt már közvetlenül a számlákból vonják le tömbösítve. Ez nem része a feltételességi eljárásnak, de minden egyes nap egyre nagyobb veszteséget okoz, amit két-háromhavonta behajtanak, vagyis nem egy majdani plafonról van szó, amit 2026-ig lehetne halogatni.
Az EU bírósága tavaly júniusban szabta ki a bírságot, mert a kormány a közös menekültpolitika egészét szándékosan kijátssza, ami „az uniós jog precedens nélküli, rendkívül súlyos megsértésének minősül”. Navracsics minisztériuma tavaly maga vallotta be, hogy legalább egy nagyjából féléves időszakban nem érkezett felzárkóztatási forrás a költségvetésbe – épp akkortájtól, amikortól elkezdték behajtani a kétszáz millió eurós (kb. 80,5 milliárd forint) átalányt és az ítélet óta gyűlő napi egymillió eurót (kb. 400 millió forint).
A Népszava a bírság és az év elején elérhetetlenné vált pénz alapján írt arról, hogy hétszázaléknyi felzárkóztatási forrás már akkor se lenne elérhető, ha hirtelen minden korlátozást feloldanának. A napi büntetésnél ráadásul március közepi állapotot nézett, vagyis kicsit még az aktuális alá is lőtte az összeget. Az átalánnyal együtt 477 millió euróval (kb. 191 milliárd forint) számolt, ehhez adta az év elején elbukott kicsit több mint egymilliárdot, ami valóban a 21,7 milliárd euró nagyjából hét százalékára jön ki. A lap úgy értesült, hogy az átalány mellett az eddig összegyűlt közel 300 millió eurós napi bírságból 93 millió eurót (vagyis 37 milliárd forintot) vasaltak be, de folyamatban van a többi beszedése is.
Már több mint másfél éve eurómilliárdos károkra panaszkodtak egyetemek
A Népszava cikke ráadásul az uniós támogatások közül csak a felzárkóztatási forrásokról szólt. A feltételességi eljárásban a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (kekvákat) és az ilyen hátterű intézményeket is eltiltották az uniós kötelezettségvállalástól. A határozat 21 magyar és egy osztrák egyetemet is érint, amiket kekvák tartanak fenn. Ez nemcsak a kormányon keresztül adott felzárkóztatási támogatásokra, hanem minden uniós forrásra, így a közvetlenül adottakra is vonatkozik.
Gulyás ugyan azt állította, hogy ha 2026 végéig megállapodnak, „semmilyen kár” nem éri az országot, modellváltó egyetemekről már 2023 nyarán eurómilliós veszteségekre panaszkodtak. Itt nehezebb pontosan számszerűsíteni a kiesett pénzt, mert az egyik ok, hogy az ilyen egyetemeket kihagyják bizonyos pályázatokból – akár olyanokból is, amiket a korlátozások elvileg nem érintenek.
A helyzet olyan zavarokat okoz, amelyek már a budapesti albérleteknél is látszanak.
Az olyan adófizetői milliárdokat lehet csak pontosabban összesíteni, amiket hivatalosan nem pótlékként indított programokra ad a kormány, csak történetesen akkortájt hirdette meg őket, amikor 2024 januárja körül megrekedtek a tárgyalások. A tiltás főleg a Horizont Európa kutatási programnál és az Erasmus+ oktatási cseréknél okoz nehézségeket. Előbbihez hasonlót HU-rizont néven indított a kormány – itt novemberben 12 milliárd forintot osztottak ki –, utóbbira a tízmilliárdból indult Pannónia hajaz, de a kormány szerint jobb. Olyan remekül megy, hogy Orbán Viktor a március eleji párizsi tárgyalása mellett is szakított rá időt, hogy megtolja egy Facebook-videóval.
Február elején fact-check cikkünkben is részletesen ellenőriztük, hogy még ha el is fogadnánk a kormány magyarázatát az egymilliárd eurónál, és nem vesszük figyelembe a kekvák letiltását sem az uniós forrásokról, a menekültügyi büntetés miatt már akkor is biztosan veszítettünk uniós forrást.
Az MNB ügye is mutatja, miért lehetne fontos a feltételek érdemi teljesítése
A kötelezettségvállalási tiltásról a kekvák átláthatatlansági és összeférhetetlenségi problémái miatt döntöttek a tagállamok kormányai. A Magyar Nemzeti Bank ügye mutatja, hogy ezek a gondok nem csak az uniós pénzeket érinthetik.
Az MNB-alapítványának tulajdonában lévő Optima 127,5 milliárd forintos kölcsönt kapott a kecskeméti Neumann János Egyetem mögött álló kekvától. Az Állami Számvevőszék jelentése szerint a pénzt a saját szabályait és a törvényes előírásokat is megszegve, személyes összeférhetetlenségekkel, gondatlanul, a független szakértői véleményeket és a gondos gazdálkodás alapszabályait figyelmen kívül hagyva fektették be.
A kormány tavaly egy előzetes megállapodás nélküli, több kiskaput hagyó módosítást fogadtatott el az Országgyűléssel a kekvák ügyében, de ezt az Európai Bizottság elégtelennek látta. A testület hiába sorolta fel nyilvánosan egy tucat pontban, min kellene változtatni, a kormány úgy látja, hogy teljesítette az elvárásokat, és diszkriminatív nyomásgyakorlásra panaszkodott.
Az uniós biztos már korábban kipipált feltételekről is egyeztetett Budapesten
Ha mindez nem lenne elég, már azokkal a feltételekkel is elkezdődött az okoskodás, amiket eddig sikerült hivatalosan is letudni, és amik szinte minden felzárkóztatási támogatást blokkoltak.
Az Európai Bizottság és a tagállamok azt várták el, hogy
- növeljék a független igazságszolgáltatási felügyeleti jogkört nevében viselő Országos Bírói Tanács (OBT) szerepét és hatásköreit;
- erősítsék meg a kúriai – azaz a korábbi legfelsőbb bírósági – bírók függetlenségét, hogy védettebbek legyenek a politikai befolyásolástól;
- szüntessék meg a lehetőségét annak, hogy a hatóságok jogerős ítéleteket támadhassanak meg az Alkotmánybíróságon;
- számolják fel az akadályokat, amelyek korlátozhatják a magyar bírókat, hogy az Európai Bírósághoz forduljanak, ha úgy látják, nincs összhangban a magyar és az uniós jog.
Ez az igazságügyi csomag önmagában blokkolta a 21,7 milliárdos felzárkóztatási támogatások szinte teljes egészét. 2023 decemberében pipáltatta ki a kormány az igazságügyi reformokat, köztük a bírósági kollégiumok és a kúriai kollégiumvezetők jogosítványainak megerősítését.
A 24.hu szerint viszont a Kúriának már fél éve nincs egyetlen megválasztott kollégiumvezetője sem, feladataikat a Varga Zs. András Kúria-elnök által kinevezett elnökhelyettesek látják el. A testület szerint a Kúria „hosszas megfontolás eredményeként” úgy döntött, hogy „ezt a törvényes megoldást választja”, „ezzel összefüggésben a szakmaiság és a bírói függetlenség felvetése jogi szempontból értelmezhetetlen. Az ezzel kapcsolatos felvetés legfeljebb a Kúria elleni folyamatos politikai támadásba illeszkedhet.”
Történetesen Varga Zs. Andrással is találkozott a múlt heti budapesti útján az Európai Bizottság jogállamiságért felelős tagja, Michael McGrath. A biztos X-bejegyzése szerint a bírák függetlenségéről, a véleménynyilvánításuk szabadságáról, valamint az uniós jog elsődlegességéről beszéltek.
A reformok része volt többek között egy új ügyelosztási rendszer – McGrath erről Tuzson Bence igazságügyi miniszterrel egyeztetett –, valamint az Országos Bírói Tanács megerősítése. A bírák önigazgatási szervének előző elnöke tavaly decemberben mondott le, miután hatalmas felháborodást váltott ki a bírók és az igazságügyi dolgozók körében, hogy a testület a régóta várt béremelésért cserébe igazságügyi átalakításokba ment bele.
Talán nem véletlen, hogy McGrath X-bejegyzései alapján a bírák fizetése is szóba került Tuzsonnal, a biztos pedig találkozott az OBT decemberben megválasztott elnökével, Pecsenye Csabával.
Kérdés, hogy a látogatás mennyire és milyen irányban hozhat változást az uniós támogatások ügyében, ahol a jelek szerint 2023-2024 fordulója körül valami nagyon félrement. McGrath látogatása előtt, februárban Bóka és Navracsics együtt tárgyalt Brüsszelben, de itt a nyilvános posztjaik alapján inkább a következő uniós költségvetésről volt szó. Az egyoldalú kekvás módosító, valamint a Gulyás által is elismételt, évekig tartó halogatásra utaló álláspont a torlódó problémák ellenére nem afelé mutat, hogy gyors megoldásra lehet számítani az uniós támogatásoknál.
