Trump vámjai kezdik aggasztani a republikánusokat, van, aki vérfürdőtől tart a félidős választáson
A vámok az amerikai fogyasztókra kivetett adók, amik hosszú távon amerikai munkahelyeket veszélyeztetnek és komoly károkat okozhatnak az amerikai gazdaságnak, ez pedig „szörnyű Amerikának” – ezeket nem egy demokrata politikus mondta a Donald Trump által a világ majdnem minden országával szemben bevezetett importvámokra, hanem az amerikai elnök egyik fontos republikánus támogatója. Ted Cruz texasi szenátor véleménye is jól mutatja, hogy az egyébként Trump által maga alá gyűrt Republikánus Párton belül milyen félelem kíséri az amerikai és világtőzsdéket mélyrepülésbe taszító és recessziós aggodalmakat kiváltó vámokat.
Bár a republikánus politikusok nagy többsége nyilvánosan továbbra is kiáll az elnök mellett, és támogatja az általa bevezetett vámokat, néhány szenátor már erőteljesen kritizálta Trump döntését. Nem csak az amerikai gazdaságra gyakorolt hatás miatt aggódnak, attól is félnek, hogy választóik őket fogják megbüntetni, és a jövő évi kongresszusi választásokon elveszítik szűk többségüket a képviselőházban és a szenátusban.
A demokrata politikusok ugyan kikeltek Trump vámjai ellen, de zárt ajtók mögött már elismerik, hogy ez csak növelni fogja az esélyeiket a kongresszusi győzelemre. Sőt, a Demokrata Párt már arra készül, hogy több, szinte teljesen biztosan republikánus választási körzetre is ráfeküdhet, főleg, ha Trump nem fogja csökkenteni a vámokat.
Emellett abban bízhatnak, hogy a demokrata és független választókat feltüzelik Trump kaotikus döntései, amit jól jelez, hogy szombaton több mint 1300 helyszínen tartottak összehangolt tüntetéseket mind az ötven amerikai államban. Ezeken összesen több százezren vonultak utcára, hogy Trump és Elon Musk ellen tiltakozzanak kisvárosokban és republikánus fellegvárnak számító államokban is.
A vámháború már túlmehet egy határon?
Donald Trump radikális döntések sorát hozta meg, mióta január 20-án letette hivatali esküjét, de a Republikánus Párt tagjai – egy-két kivételtől eltekintve – határozottan kiálltak mellette. Az április 2-án bejelentett vámjai azonban úgy tűnik, hogy már többüknél átléptek egy határt, és megjelentek az első repedések Trump eddig néhány kivételtől eltekintve kikezdhetetlennek tűnő republikánus támogatottságán.
A vámok ellen Trump milliárdos támogatói is kikeltek. A kormányzati hatékonyság növelésével megbízott Elon Musk szombaton arról beszélt, hogy reméli, előbb-utóbb megegyezés születik az Egyesült Államok és Európa között, és vámmentes, szabadkereskedelmi övezetet tudnak létrehozni. A milliárdos a jobboldali olasz Liga párt firenzei kongresszusán beszélt videóhívásban.
Azóta kiderült, hogy az Európai Unió által hétfőn felajánlott kölcsönös 0 százalékos vám nem elég engedmény Trumpnak ahhoz, hogy felfüggessze az unió elleni importvámjait. Azt mondta, hogy a vámok felfüggesztésének feltétele, hogy az Európai Uniónak el kell köteleznie magát 350 milliárd dollár (kb. 130 ezer milliárd forint) értékű amerikai energia megvásárlása mellett.
A vámbejelentés napján négy republikánus szenátor voksával szavazott meg a szenátus egy szimbolikus jogszabályt, amivel megakadályozható lenne, hogy Trump újabb vámokat vessen ki Kanadára és Mexikóra. A törvény egyik republikánus támogatója, Rand Paul szenátor a Washington Postnak azt mondta, több republikánus kollégája is támogatja harcát Trump vámjai ellen, de egyelőre nem mernek fellépni, és „abban reménykednek, hogy azok elmúlnak”.
Ez megváltozhat, ahogy az amerikai tőzsdék folytatják zuhanásukat. Pénteken Chuck Grassley iowai republikánus szenátor a demokrata Maria Cantwell szenátorral közösen nyújtott be egy törvényjavaslatot, ami gyakorlatilag vétójogot adna a kongresszusnak az elnök által bevezetett vámokra, és lehetővé tenné, hogy a törvényhozás egyszerű többséggel eltörölje azokat. A javaslatot már az első nap hét republikánus szenátor is a támogatásáról biztosította, ami Cantwell szerint azt bizonyítja, hogy még a republikánusok is aggódnak a vámok hatásai miatt.
A törvényjavaslatot a szintén republikánus többségű képviselőháznak is el kellene fogadnia, de erre egyelőre nem sok esély látszik. Bár a Washington Postnak névtelenül tucatnyi republikánus képviselő is azt mondta, hogy veszélyesnek tartják a vámokat, nyilvánosan nem szólaltak fel azok ellen. Don Bacon republikánus képviselő ugyan benyújtott egy, a szenátusi törvényjavaslatot kiegészítő jogszabálytervezetet, de ezt feltehetően szavazásra sem fogja bocsátani a képviselőház Trumphoz hű vezetése.
A Fehér Ház hétfőn jelezte, hogy az elnök nem fogja engedni, hogy elvegyék tőle a vámok kiszabásának jogát, és közölték, hogy Trump meg fogja vétózni a jogszabályt, ha megszavazzák,
és elküldik neki aláírásra. Egy elnöki vétót csak a képviselőház és a szenátus kétharmados többségével tudna felülírni a kongresszus, amire ebben az esetben nincs semmi esély.
Az aggódó republikánus szenátorok többsége közben csak óvatosan kritizálta az elnököt, és abban reménykednek, hogy Trump csak tárgyalási alapként vetett ki a vámokat, és azokat nemsokára el fogja törölni, miután a külföldi országok több engedményt is tesznek az Egyesült Államoknak. (Arról itt írtunk részletesebben, hogy milyen távlati célok állhatnak Trump lépései mögött.) Közben többen arra figyelmeztettek, hogy a Republikánus Párt komoly árat fog fizetni, ha a vámok hosszú távon megmaradnak. „A Trumphoz ideológiailag kevésbé kötődő republikánusok türelme el fog fogyni” – mondta a Hillnek David Kochel republikánus stratéga.
Ted Cruz texasi szenátor, Donald Trump egyik legerősebb támogatója a podcastjában kijelentette, hogy „szörnyű lesz Amerikának”, ha a vámok pár hónap múlva is életben lesznek, és a világ országai vámháborúba kezdenek az Egyesült Államokkal. Cruz, a Fehér Ház szóhasználatával szembemenve az amerikaiakra kivetett adóként jellemezte a vámokat, amik hosszú távon „munkahelyeket semmisítenek meg itthon és valódi kárt okoznak az amerikai gazdaságnak”.
Rand Paul közben arra hivatkozva próbálta a vámok ellen tüzelni republikánus kollégáit, hogy azok nemcsak a gazdaságnak ártanak, hanem hatalmas politikai árat fognak fizetni értük. A szenátor emlékeztetett arra, hogy az amerikai történelemben a republikánusok minden egyes alkalommal hatalmas vereségekbe futottak bele, amikor vámokat vezettek be, és évtizedekre kisebbségbe szorultak a kongresszusban.
Ted Cruz pedig azt hangoztatta, hogy a hosszú távú vámok recesszióhoz vezethetnek, ami a 2026-os kongresszusi választásokon „vérfürdőhöz” vezetne, és nemcsak a képviselőház, de még a szenátus is a demokraták kezébe kerülhet. Egy republikánus lobbista a Time magazinnak névtelenül nyilatkozva kijelentette, hogy „ezt nem gondolták át”. Ő is úgy vélte, hogy az egész egy zűrzavar, és ez képviselői helyekbe fog kerülni a republikánusoknak.
Vérszemet kaptak a demokraták
Ebben bíznak a demokraták is, akiknek a reményeit több időközi választás is felerősíthette. A legnagyobb győzelmüket Wisconsinban aratták, ahol az állami legfelsőbb bírósági választáson a demokraták által támogatott jelölt magabiztos, majdnem tízpontos előnnyel nyert konzervatív ellenfele ellen. A győzelem egyben Elon Musk veresége is volt. A világ leggazdagabb embere és Trump közeli tanácsadója 25 millió dollárt (kb. 9,3 milliárd forintot) költött el a konzervatív jelölt támogatására, sőt pár nappal a választás előtt személyesen is kampányolt mellette, és egymillió dolláros csekket osztogatott szavazóknak.
Floridában aznap két kongresszusi választás hozott meglepő eredményt. Bár mindkét választási körzetben a republikánus jelöltek nyertek, győzelmük jelentősen kisebb arányú volt, mint tavaly novemberben, pedig mindkét körzet egyike az ország legrepublikánusabb területeinek. Az egyik körzetben Mike Waltz, Trump mostani nemzetbiztonsági tanácsadója tavaly novemberben a szavazatok 66,5 százalékával nyert, de a megüresedett képviselői helyére kiírt időközi választáson a republikánus jelölt már csak 56,7 százalékot kapott. A másik körzetben Matt Gaetz a szavazatok 66 százalékával győzött, de a lemondása miatt tartott választáson a republikánus jelölt mindössze 56,9 százalékkal nyert. A botrányokkal terhelt Gaetzet Trump az igazságügyi miniszteri posztra jelölte, de aztán a nagy felzúdulás miatt visszalépett.
A Fehér Ház aggodalmát jelezte az is, hogy Trump visszavonta Elise Stefanik New York-i képviselő ENSZ-nagyköveti jelölését, mert féltek, hogy a megüresedett helyére kiírt választáson a republikánusok kikapnak, és csökken amúgy is szűk többségük a képviselőházban. Mindezt egy olyan körzetben, ahol tavaly novemberben Trump 21 százalékkal több szavazatot kapott, mint Kamala Harris demokrata elnökjelölt, Stefanik pedig magabiztosan, a voksok 62,1 százalékával győzött.
Ezek mellett az elnökválasztás szempontjából kulcsfontosságú Pennsylvaniában az állami törvényhozás egy szenátori helyéért kiírt választáson egy olyan körzetben tudott nyerni egy demokrata jelölt, ahol 1979 óta csak republikánus politikusok győztek, és ahol Trump tavaly 15 pontos különbséggel végzett az élen. Iowában pedig az állami törvényhozás egy képviselői helyét nyerte el egy demokrata jelölt, egy olyan körzetben, ahol Trump a szavazatok majdnem 60 százalékát szerezte meg a novemberi elnökválasztáson.
A demokraták annyira vérszemet kaptak, hogy már arra készülnek, hogy a 2026 novemberi kongresszusi választásokon erősen republikánus körzetekben is támadni fognak – írta a Politico. A lap értesülései szerint a demokratáknál
egymás után jelentkeznek az új emberek, akik hajlandóak lennének republikánus körzetekben indulni kongresszusi helyekért, és abban reménykednek, hogy ezek a feltüzelt jelöltek nemcsak megszorongatni tudják majd republikánus ellenfeleiket, hanem győzni is.
Különösen olyan helyeken bíznak ebben, ahol Trump döntései, főleg a vámok, a legnagyobb problémákat fogják okozni. Pat Ryan demokrata képviselő a NewsNation televíziónak azt mondta, hogy Trump vámjai a kisvállalkozókon, a középosztályon és a munkásosztály tagjain fognak csattanni, akik már most is nehéz helyzetben vannak. „Olyan, mintha a földön fekvő emberbe rúgnának bele”, és ezért a republikánusok „nagy árat fognak fizetni politikailag”.
Százezres tüntetések Trump ellen
Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a vámokról mi a véleményük az amerikai választóknak, de már az azok bevezetése előtt készített felmérések is azt mutatták, hogy a közvélemény elégedetlen Trump gazdasági lépéseivel. Egy, a Trump bejelentése előtti napokban közzétett felmérés adatai szerint az amerikaiak 63 százaléka negatívnak ítélte a kormány gazdaságpolitikáját, ami a legrosszabb szám majdnem ötven éve. Az amerikaiaknak mindössze 25 százaléka számít arra, hogy öt év múlva jobb pénzügyi helyzetben lesz, mint most, ami alacsonyabb, mint a 2008-as gazdasági világválság idején – írta a Financial Times.
A Reuters/Ipsos felmérése szerint 37 százalék elégedett azzal, ahogy Trump a gazdaságot kezeli, míg a CBS News/YouGov közvélemény-kutatásának adatai szerint 64 százalék szerint a kormányzat nem foglalkozik eleget az árak csökkentésével. Trumpnak az elnökválasztás alatt a gazdasági témakör volt az erőssége, és pont azért választották meg, mert a gazdaság javulását várták tőle.
Az elégedetlenség Trumppal szemben közben már kezdi az utcára vinni az embereket. Szombaton mind az ötven amerikai államban és több külföldi országban tartottak Trump-ellenes tüntetéseket, amiken a szervezők szerint több millióan, de minimum több százezren vettek részt. Nemcsak liberális nagyvárosokban gyűltek össze több tízezres tömegek, hanem republikánus körzetekben lévő kisvárosokban is több százan vagy ezren álltak ki az utak mellé, hogy kifejezzék elégedetlenségüket, és többen életükben először vettek részt bármilyen tüntetésen.
A tiltakozások főszervezői, az Indivisible és a MoveOn liberális szervezetek, amik Trump első elnöksége alatt a fegyvertartással, abortusszal és rasszizmussal kapcsolatos tüntetéseket tartottak, most főleg a gazdasági problémákat hangsúlyozva vitték az utcára az embereket. Reményeik szerint azzal, hogy az állami nyugdíj, valamint egészségügyi segélyek veszélybe kerültek, és a Trump-kormányzat az iskolákat támadja, új embereket tudnak az ügyük mellé állítani.
Az „El a kezekkel!” elnevezésű tüntetéseken azonban a Trump-kormányzat számtalan más lépését is erőteljesen kritizálták a résztvevők. Ilyenek voltak a szövetségi dolgozók kirúgása, az állami nyugdíjrendszer és a szegényeknek járó állami egészségügyi biztosítás megváltoztatása, több állami szerv megszüntetése, egészségügyi programok és kutatások állami támogatásának elvágása is. De tiltakoztak a nem bűnöző bevándorlók deportálása, valamint az Egyesült Államokkal szövetségi viszonyban lévő országok elleni fellépés, különösen a Kanada és Grönland bekebelezéséről szóló nyilatkozatok miatt is.
Emellett, különösen Washingtonban, Trump autoriter vezetési stílusa, a milliárdosok hatalomátvétele és a korrupció ellen is demonstráltak, ellenállásra szólítva fel az embereket az amerikai demokrácia megvédéséhez. Abban is bíznak, hogy a tüntetésekkel erőteljesebb fellépésre tudják rávenni a kongresszusban a demokrata politikusokat és a Trump támadásai előtt már előzetesen behódoló szervezeteket. „Így néz ki a szabadságharc a fasizmus ellen” – jellemezte a tüntetéseket Eric Swalwell kaliforniai demokrata képviselő. És persze erőteljesen tiltakoztak a tüntetők Trump vámjai ellen is, attól félve, hogy a nyugdíjas korukra befektetett pénzüket elviszi a tőzsdei zuhanás.
