Orbán: Kis híján elsöpört a népharag

„Kis híján elsöpört engem a népharag” – mondta arról egy X-re feltöltött videóban Orbán Viktor, hogyan fogadták az uniós állam- és kormányfők csütörtöki csúcstalálkozóján. A miniszterelnök az ülésre érkezve mutatta be az Ukrajna uniós tagságáról rendezett nemzeti konzultáció eredményét, ami szerint a beérkezett több mint kétmillió válasz 95 százaléka elutasította a tagjelölt ország felvételét.

Úgy látta, az uniós kollégái „osztatlan ellenérzésekkel” fogadták a bejelentést, mert szerintük Ukrajna EU-, majd NATO-tagsága „jó és kívánatos”, holott előbbivel a háborút vennék fel, utóbbival „meg is van a harmadik világháború”. A volt szovjet blokk országainál, például Magyarországnál fordított volt a sorrend, mert az EU nem katonai szövetség, és nem tudja megvédeni a határt, érvelt. Csak a szlovák és a magyar kormány véli úgy, hogy a harctéren nincs megoldás.

Amikor bejelentette, hogy „fundamentális és stratégiai okokból” nem járul hozzá a tárgyalások megkezdéséhez, „újszerűen és sokkszerűen hatott”. Az Európai Bizottság elnökének és „néhány miniszterelnöknek az előadásával” szemben, miszerint „a kritériumokat az ukránok teljesítik – ennek a kijelentésnek a valóságtartalmát tegyük zárójelbe – emlékeztetnem kellett őket, hogy a legfontosabb kritérium, hogy legyen egy ország”, aminek határa, népessége van. Előbbi szerinte legfeljebb csak jogilag van, mert részben megszállták az oroszok, ráadásul sokan elmenekültek és az ország gazdasági adatai is háborúsak. Ilyen körülmények között „a józan ésszel ellentétes” lenne felvenni Ukrajnát.

Szerinte nem ehhez vannak szokva, „ők itt építik a leendő magyar bábkormányt”, és amikor néha találkoznak az „általuk meg nem zsarolható magyar nemzeti állásponttal és miniszterelnökkel, hideg zuhanyként éri őket”.

„A legcsúnyább eddig”

– válaszolta arra, csúnya munka volt-e.

Az ülésen zsinórban harmadszor csak Orbán nélkül, 26-an – azaz Robert Fico szlovák miniszterelnökkel együtt – adtak ki Ukrajnáról következtetéseket. Itt többek között tudomásul vették: az Európai Bizottság értékelése alapján adottak a feltételek, hogy megnyissák a csatlakozási tárgyalások első fejezetcsoportját a hatból, ami az alapvető kérdésekről szól. A megnyitáshoz és a lezáráshoz – a csatlakozási folyamat más fontos lépcsőfokaihoz hasonlóan – mindegyiknél a tagállami kormányok egyhangú beleegyezésére van szükség, közte Ukrajnának át kell venni az adott részhez tartozó uniós joganyagot.

Ukrajna tavaly júniusban tette meg a legutóbbi lépést, miután a tagállami kormányok – köztük a magyar is – egyhangúlag jóváhagyták a tárgyalási mandátumukat. Utána jött az ukrán jog átvilágítása, miközben a magyar kormány vette át 2024 második felére a miniszterek döntéshozó testületének soros elnökségét. A kezdetén Bóka János EU-ügyi miniszter nem számított rá, hogy az átvilágítás odáig jusson, hogy december végéig, a magyar elnökség alatt felmerüljön egy fejezet megnyitása. Az ukrán igazságügyi miniszter februárban arról beszélt, hogy a magyar kormány akadályozza a csatlakozási folyamat haladását.

Az állam- és kormányfők már a Közel-Keletről és a védelempolitikáról is kiadták a következtetéseiket, az ülés várható témáiról bővebben itt írtunk.