Menczer szerint „Brüsszel” közölte: megállapodtak, hogy 2028 végére Ukrajna EU-tag lesz, több okból sem erről volt szó

„Brüsszel közölte: Megállapodtak Ukrajnával, hogy 2028 végéig Ukrajna uniós tag lesz” – posztolta kedden Facebookra Menczer Tamás.

A Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója aznap írt erről, amelyen az Európai Bizottság bemutatta az éves bővítési jelentéseit. A csomagban országonként részletezi a testület, hogy melyik tagjelölt hol jár az EU felé vezető úton. Az Ukrajnáról szóló részben viszont nincs szó 2028-as megállapodásról.

A csomag bemutatóján valóban szóba került 2028 vége Ukrajnával kapcsolatban, de több okból sem az, amit Menczer állított. Marta Kos bővítésért felelős biztos először az Európai Parlament (EP) külügyi szaktestületének beszélt, majd a külügyekkel foglalkozó kollégájával, Kaja Kallasszal együtt mutatta be a dokumentumot.

Kos 2028 végét több tagjelölt „ambiciózus céljával” együtt emlegette fel az EP-ben, ahogy a csomagról kiadott bizottsági közlemény is. A biztos viszont kifejezetten hangsúlyozta: „nekem az ambíciók sokkal fontosabbak, mint az évek, és ezeket támogatja a Bizottság”. Magyarul

• nem kölcsönös célról van szó, ez az ukránok sajátja;
• nem megállapodásról, hanem bizottsági támogatásról van szó;
• nem tagságról, hanem – ahogy a közlemény fogalmaz – a „tárgyalások ideiglenes lezárásáról”, ami nem ugyanaz (Kos egy másik országról szóló újságírói kérdésnél épp erre a különbségre hívta fel a figyelmet: utána még egy szerinte egy-két éves ratifikációs folyamat is kell a tagsághoz, magyarul a magyar parlamentnek is jóvá kellene hagynia, mint a legutóbbi tagnál, Horvátországnál 2012-ben);
• arról nem is beszélve, hogy a közlemény kifejezetten arra figyelmeztetett: a mostani tempó nem elég, gyorsítani kellene rajta, különösen az alapjogi ügyekben;
• az Európai Bizottság legfeljebb javaslatot tesz, a csatlakozási folyamat fontosabb lépéseihez – például a tárgyalások kezdetéhez és végéhez az uniós joganyag fejezetekre osztott átvételéről – a tagállami kormányzatok egyhangú beleegyezése kell, és akkor még mindig ott a ratifikáció.

A Fidesz Sajtóirodáját is kérdeztük, hogy mégis ki, mikor és hol jelentett be olyan megállapodást, amilyenről Menczer írt.

A kormánypártok kommunikációs igazgatója nemrég egy több hibával kiadott, azóta javított MTI-hír alapján terjesztett álhírt Kaja Kallas külügyi biztos egy nyilatkozatáról, de a keddi csomagról szóló közleményében még az állami hírügynökség sem számolt be olyan megállapodásról, amilyet Menczer emlegetett. Ennek ellenére az MTI szó szerint kiadta Menczer nyilatkozatát, amelyet a válaszra várva megkaptunk a Fidesz Sajtóirodájától, a kérdésünkre a cikk megjelenéséig nem írtak vissza.

Kallas a keddi csomag bemutatóján elmondott beszédében meg sem említette 2028-at. Kos a bizottsági sajtótájékoztatón 2028-ról gyakorlatilag szó szerint elismételte, amit az EP-ben mondott.

Menczer bedobhatott volna egy valós céldátumot is, még ha ez messze nem is az ukrán csatlakozásé

Kos kedden az EP brüsszeli épületében úgy vélte, Ukrajna az orosz invázió ellenére is megmutatta, hogy elkötelezett az európai út mellett. Ugyanakkor a reformok sorolása mellett a biztos finoman utalt a visszavont ukrán tervezetre is, amely korrupcióellenes szerveket épített volna le: fenn kell tartani a lendületet, és „megelőzni a visszacsúszást, különösen a korrupció elleni” intézkedéseknél.

Kos megerősítette, hogy Ukrajnánál és Moldovánál végeztek az átvilágítással, azaz felmérték, mekkora a különbség az országok és az EU joganyaga között. Olyan helyzetre törekednek, hogy a tagállami miniszterek képesek legyenek akár az összes fejezetcsoportot megnyitni novemberre (azaz megkezdjék a tárgyalásokat a 35 fejezetről, és a két országban elkezdjék átvenni az uniós jogszabályokat). „Nagyon remélem, hogy ez megtörténik, mert mindig azt mondjuk, hogy ez egy érdemalapú” folyamat – jelentette ki. Szerinte a jelentés bizonyítja, hogy a jelöltek teljesítettek.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban is arról beszélt, hogy az összes fejezetet megnyitnák, de az első fejezetcsoportnál ezt már régóta blokkolja a magyar kormány, miután a tagjelöltségbe és az első közös kormányközi konferencia előfeltételébe is beleegyezett (igaz, előbbibe Orbán szünetre menős manővere mellett).

A 27 uniós állam- és kormányfő közül 26 a nyáron jelezte: az Európai Bizottság értékelése alapján adottak a feltételek, hogy megnyissák az első csoportot. Orbán Viktor már korábban, márciusban kilépett az addigi egyetértésből Ukrajna mögül. Azóta nem tudnak semmilyen egyhangú állam- és kormányfői következtetést elfogadni az országról, a nyáron pedig a kormány nemzeti konzultációt szervezett a csatlakozási folyamat vége, a tagság ellen, ahol a válaszadók túlnyomó többsége egyetértett a kormánnyal.

Szijjártó kedden megerősítette, hogy

a kormány „nem járul hozzá Ukrajna gyorsított európai uniós csatlakozásához”.

Szijjártó szerint „egy brüsszelita bábkormány” ezt „azonnal jóváhagyná és ezzel háborúba is vinné a közösséget”.

Kallas egy kérdésre válaszolva úgy látta: a 26-oknak, amelyek tovább haladnának, továbbra is aggodalomra ad okot a helyzet. Kos egy arról szóló kérdésre, hogy november alatt 2025-öt vagy 2026-ot érti, megvárnák-e a magyar választást, hangsúlyozta: előbbiről van szó,

„Ukrajnának és Moldovának sincs szüksége Orbán úrra, hogy végezzen a szükséges reformokkal”.

Kos szerint a jelöltek a fejezetek hivatalos megnyitása nélkül is dolgozhatnak rajtuk. Erre akár az uniós miniszteri testület munkacsoportjai (azaz legalsó előkészítő szintje) is felhatalmazást kaphatnak, erről tárgyalnak a soros dán elnökséggel.

A blokkolás Moldovának is érzékeny lehet, mert bár a magyar kormány támogatja a csatlakozását, de az ország eddig Ukrajnával együtt haladt.

Kos Moldováról közölte: a folyamatos hibrid fenyegetések és destabilizációs kísérletek ellenére továbbra is haladt az EU felé vezető úton és bővítette az együttműködést. Bár először Albániánál emlegetett példátlan haladást, később Moldovát emelte ki az országként, amely egy év alatt a legtöbbet haladt.

Montenegró az élen, Albániánál példátlan haladás

Kos szerint „valós lehetőség” az Európai Unió bővítése a következő néhány évben, de Montenegrót nevezte a folyamatban legelőrébb járó és legfelkészültebb jelöltnek. Emlékeztette rá az EP külügyi szakbizottságának tagjait, hogy Montenegróval négy új fejezetet zártak le a legutóbbi jelentéshez képest. (Nem tette hozzá, de ebből hármat a tavalyi soros magyar elnökség alatt véglegesítettek.) Kos szerint év végéig továbbiakkal végezhetnek, 5-6 lezárására látott esélyt. Kézzel fogható reformokat látott az országban, miközben továbbra is az EU felé fordul.

Albánia kormánya „példátlanul haladt” azóta, hogy tavaly októberben (szintén a magyar elnökség alatt) először tárgyaltak az uniós miniszterekkel közösen a csatlakozási folyamatáról. Ez szerinte a politikai elkötelezettségük és az EU-tagság társadalmi támogatottságának elismerése.

Grúziában meredeken romlott a helyzet

Szerbiánál hiteles reformokat hiányolt. A reformok jelentős lassulására, – alig burkoltan az újvidéki katasztrófa utáni tüntetésekre utalva – a véleménynyilvánítás és az egyetemek szabadságánál visszacsúszásra figyelmeztetett. Utalt arra is, hogy az uniós közös külpolitikához is igazodni kellene (magyarul átvenni többek között az Oroszország elleni szankciókat).

A közös külpolitikát Észak-Macedóniánál is felhozta, és Szerbiához hasonlóan „döntő lépéseket” hiányolt a haladáshoz. Az ország haladását történelmi viták akasztották meg a görögökkel és a bolgárokkal – velük elvben megegyeztek, de 2022-ben a tagállami miniszterek egyhangúlag arra figyelmeztetettek, hogy az alkukat végre is kell hajtani. Kos erre a nyilatkozatra visszautalva figyelmeztetett, hogy emiatt az alkotmányt is módosítani kellene a haladáshoz az EU felé vezető úton.

Kos Bosznia-Hercegovinánál az egyik alkotórésze, a Szerb Köztársaság „közelmúltbeli intézményi változásai” után látott lehetőséget, hogy haladjon. Az igazságügyi reformokat és a főtárgyaló kinevezését emelte ki, és a beszédében ennél jobban nem részletezte, milyen változásokra gondolt a Szerb Köztársaságban, amelynél szeptemberben mondott le az elnöki jogköreiről Milorad Dodik. Korábban azért indult eljárás ellene, mert az ügyészség szerint nem tartotta be a nemzetközi közösség főképviselőjének döntéseit. Dodik gyakori vendég Orbán Viktornál. Februárban, a Terrorelhárítási Központ megerősítette, hogy nem sokkal az elsőfokú ítélet előtt 70 tagja a Szerb Köztársaságba utazott. A hivatalos magyarázat szerint kiképzésre és gyakorlatra mentek, de az esetből diplomáciai botrány lett.

Grúziában „meredeken romlott” a helyzet, visszacsúsztak a demokrácia terén, figyelmeztetett. A jogállamiság gyorsan bomlik, súlyosan korlátozták az alapjogokat, sorolta Kos. Szerinte a grúz hatóságoknak sürgősen irányt kellene változtatniuk, hogy „reagálhassanak polgáraik európai jövő iránti igényére”.

Az országban kormányellenes tüntetések után betiltanák a legnagyobb ellenzéki pártokat. A tiltakozások a tavalyi választást követően kezdődtek. Ezekre ráerősített a hír, hogy Irakli Kobakhidze miniszterelnök az uniós csatlakozások felfüggesztéséről beszélt, viszont néhány nappal később, decemberben hazugságnak nevezte, hogy bármit felfüggesztettek volna.

Addigra az uniós állam- és kormányfők már többször is egyhangúlag figyelmeztették a grúz kormányt: amit épp csinál, gyakorlatilag leállítja az uniós csatlakozási folyamatát. Később elítélték „a békés tüntetők, a politikusok és a média képviselői ellen irányuló erőszakot Grúziában”. Orbán viszont a választás után gyorsan gratulált és Grúziába utazott, a magyar kormány a korlátozott szankciókat is vétózta, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a politikai képmutatás világrekordjára panaszkodott. (A magyar kormány grúziai politikájáról bővebben ebben a cikkünkben írtunk.)