Amíg tart a háború, Orbán Viktor nem lát esélyt az ukrán–magyar kapcsolatok rendezésére

Olyan szervezet jött létre, ami „még Gázára összpontosít, de meglepődnék, ha a második, harmadik ülésen már ne egy következő gócpont felszámolásáról lenne szó” – mondta Orbán Viktor a Béketanács alakuló ülése után tartott sajtótájékoztatóján csütörtök este Washingtonban.

A Béketanácsot Donald Trump amerikai elnök hozta létre januárban a svájci Davosban, elsősorban a gázai konfliktus rendezésének céljából és a Gázai övezet újjáépítésének felügyeletére, de célkitűzései időközben kiterjedtek a globális konfliktusok szélesebb körű kezelésére is. A szervezet alakuló ülését csütörtökön tartották Washingtonban. Magyarország alapító tagként vett részt, Orbán Viktor is felszólalt rajta.

Trump reményei szerint a Béketanács hosszabb távon is működhet, és akár az ENSZ alternatívájává is válhat. Részben ez az ambíció az, amely miatt a szervezettől egyelőre a legmeghatározóbb NATO- és EU-tagok, így többek között az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország távol maradnak.

A Béketanácsba meghívott országok csak három évig lehetnének tagok, de ha az első évben fizetnek 1 milliárd dollárt (kb. 332 milliárd forintot), azzal állandó tagságot nyerhetnek. Donald Trump korábban azt mondta, hogy Béketanácsának tagjai 5 milliárd dollárt (körülbelül 2 ezer milliárd forintot) ígérnek a háború sújtotta Gáza újjáépítésére, ezen felül több ezer dolgozót biztosítanak majd a terület nemzetközi stabilizációs és rendőrségi erőihez. Orbán Viktor csütörtökön leszögezte, Magyarország egyelőre nem tett pénzügyi felajánlást Gázának. Ezt a brüsszeli pénzügyi szankciókkal magyarázta, illetve azzal, hogy minden további lépéssel meg kell várni, hogy a parlament is ratifikálja a Béketanács alapokmányát.

Az ülés után a kormányközeli médiának tartott sajtótájékoztatóján a miniszterelnök azt mondta, a Béketanács egyelőre nem alkalmas az orosz–ukrán válság kezelésére, először Gázával fog foglalkozni. Az orosz–ukrán helyzettel kapcsolatban szerinte az Egyesült Államok törekvéseiben kell bízni.

Először a gázai helyzetet kell rendezni, mielőtt újabb konfliktus megoldására fordulna rá a Béketanács, de a következő konfliktusgóc, amivel a Béketanács foglalkozni fog, Orbán szerint nem az ukrajnai lesz, mert azt nem tudják „ebben a keretben kezelni”.

Orbán: Az ukránok nyíltan ellenséges lépéseket tesznek ellenünk

Orbán Viktor Ukrajnával kapcsolatban arról is beszélt, „az orosz–ukrán kapcsolatok ma azért élesek, mert az ukránok szerint mindenki, aki őket nem támogatja, az az ellenségük”. Szerinte ezért az ukránok nyíltan ellenséges lépéseket is tesznek Magyarország ellen. Az ukrán–magyar viszony rendezésének a miniszterelnök szerint a kulcsa a béke, a háború után ugyanis normális mederbe terelődhetnek a diplomáciai, gazdasági kapcsolatok.

„Amíg a háború fennáll, nem látok esélyt a kapcsolatok rendezésére. Ennek az oka, hogy mi a béke oldalán állunk, Ukrajna pedig mindenkit be akar húzni a háborúba” – mondta.

Orbán Viktor szerint az ukránok nyíltan beavatkoznak a magyar választásokba, hogy „ukránbarát kormány” kerüljön hatalomra. Szerinte Ukrajna káoszt akar elérni Magyarországon az energiaellátás terén, ezért úgy döntöttek, Magyarország addig nem szállít dízelt Ukrajnába, amíg az ukránok nem indítják újra a kőolajszállítást a Barátság kőolajvezetéken. Hozzátette, nem akar fenyegetőzni, de Ukrajna áramellátásának jelentős része is Magyarországon keresztül érkezik az országba.

Trump esetleges budapesti látogatásával kapcsolatban azt mondta, az amerikai elnök naptára nagyon sűrű, még keresik a megoldást, hogy el tudjon jönni Magyarországra. „Biztos, hogy fog még valamilyen támogatást adni, mert ez a szokás” – mondta Orbán, de nem tudták még lezárni a kérdést, hogy jön-e Magyarországra a közeljövőben Trump, vagy nem.

Orbán arról is beszélt, tart attól, hogy „az amerikaiak egyszer csak összepakolnak és hazamennek” az orosz–ukrán béketárgyalásokról, ugyanis szerinte nyilvánvaló, hogy míg Donald Trump folyamatosan meg akar egyezni, „az európaiak minden egyes lépésnél keresztbe tesznek neki”, és „újabb háborús támogatási ígéreteket tesznek az ukránoknak”. Ő arról győzködte az amerikai elnököt, hogy „ne adja fel”.

Orbán azt mondta, „megfelelő forrásból” tudja, hogy a müncheni biztonsági konferencián létrejött egy „Brüsszel–Kijev–Tisza Párt tengely létrehozásáról szóló paktum”, amely arról szól, hogy ha új kormány lesz Magyarországon, az támogatni fogja Ukrajnát a háború folytatásában, támogatni fogja Ukrajna EU-tagságát, és fel fogja adni a magyarok vétójogát is.

Nincsenek bizonytalan szavazók

A magyar országgyűlési választással kapcsolatban Orbán azt mondta, nem kell komolyan venni azokat, akik szerint Donald Trump és Marco Rubio (a nemrég Budapestre látogató amerikai külügyminiszter) támogatása választásokba történő beavatkozás lenne. „Természetesen aki támogat minket, azt meg fogja támadni az ellenzéket hitelességi oldalról, de nem hiszem, hogy szégyenkeznem kéne, mert mi is pontosan ezt csináljuk az ellenkező esetben.”

„Mi is példátlan beavatkozásnak tekintjük azt, hogy mondjuk a német kancellár nyíltan azt mondja a müncheni konferencián, hogy majd az áprilisi választások után – tudják, mire gondolok –, majd az új kormánnyal…” Orbán szerint a magyar választások tétje az országhatárokon túl is jelentős, ezért akiket ez valamilyen módon érint, hatást akarnak kifejteni a magyar választásokra.

A közvéleménykutatások eredményeire utalva azt mondta,

„szerintem mindenki tudja, hogy kire fog szavazni, csak még nem jött el az ideje, hogy foglalkozzon vele”.

„Én nem látok bizonytalan magyarokat, én azt érzem, hogy a magyarok tudják, hogy mit akarnak, csak el kell őket érni.” Ezért szerinte a kampányban a mozgósításnak lesz kiemelkedő szerepe. „Ez igazi mozgósítási verseny lesz” – mondta.

Szerinte ebben a versenyben a Béketanácsban való részvétel is szerepet játszik, mert háborús időket élünk, és ilyenkor a biztonság a legfontosabb. Ehhez két dolog kell, „kapcsolatok és tapasztalat, és kétségkívül ebből a mi oldalunkon sokkal több van”.

Orbán Viktor Magyarországra visszatérve, péntek reggel az új, 3-as terminál alapkőletételén vett részt a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. Az ünnepélyes alapkőletételen a miniszterelnök arról beszélt, a háborús szomszédság „nem turistacsalogató dolog”, ezért mindenki gondolja meg, hogyan folytatja az életét április 12-e után. „Ez a járat Budapestről indul, és nem kér átszállást Brüsszelben” – zárta beszédét.