Orbán Viktor lepoloskázta a kritikusait, Magyar Péter 12 kérdésben kéri ki az emberek véleményét

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt tavalyhoz hasonlóan idén is a Szabadság hidat foglalja el. Az Ígérgetés földje – Hídra magyar! címmel meghirdetett eseményük 14 órakor kezdődik, beszédet mond többek közt Kovács Gergely, Orbán Viktor és Magyar Péter polgármestere is.

A Tisza Párt az Andrássy úton vonul fel. A Készüljetek! című esemény 15 órakor kezdődik, és a végén beszédet mond Magyar Péter is. A Mi Hazánk Mozgalom a Pilvax közben emlékezik a március 15-i eseményekre 15 órától. A rendezvényen felszólal Toroczkai László a párt elnöke és Szabadi István országgyűlési képviselő is.

Bő egy órával Orbán Viktor beszédének vége után el is indultak a Rákóczi útról a „különjárat” feliratú, számozott buszok.

Megvan az év legfelháborítóbb történése Magyarországon. Pócs János fideszes országgyűlési képviselő először nem értette, mi történt, de aztán rájött.

„Az év legszebb ünnepén Jászapátin a tiszás polgármester vajon miért tette ki a villanykaróra az európai uniós zászlót? Rájöttem. Rabok legyünk, vagy szabadok? Ez a kérdés. Válasszatok!” – állapította meg a jászsági országgyűlési képviselő.

Pócs választókerületében, Jászapátin a tavaly júniusi önkormányzati választáson a Tisza Párt által támogatott Illés Gergőt választották polgármesternek. Illés Pócs fiát, ifjabb Pócs Jánost győzte le.

Orbán Viktor beszéde után a résztvevők elindultak az Astoria és a Kálvin tér felé. Többen leálltak az ellentüntetőkkel vitázni. „Az nem oroszpártiság, hogy van egy gazdasági kapcsolat” – hangzott el az „anyázások” mellett.

Közben Kubatov Gábor titkára, Kindlovits Máté is megjelent, és igyekezett a konfliktuskereső kormánypárti résztvevőket arrébb terelni.

„Sikerült méltó módon ünnepelni, bele tudtam élni magam a márciusi ifjak helyzetébe” – mondta a helyszínen egy fiatal férfi Orban Viktor műsora után. Szerinte a kormányfő minden fontos dologra reflektált a beszédében. „Sokat változott a világ egy év alatt, remélem, Németország is változik a választások után.” Azt mondta: sokszor nem érezte ott magát biztonságban „bizonyos helyeken”, de bízik benne, hogy hamarosan ott is olyan jó lesz a közbiztonság, mint itthon.

Ahogy haladunk kifelé, átmegyünk az ellentüntetők cirill betűs fidesz-táblái alatt. „Addig jó, amíg elmondhatják az emberek a véleményüket, és amíg azok különböznek. Ha mindenkinek egyforma lenne a véleménye, diktatúra lenne, olyanok lennénk, mint Észak-Korea.”

A Nemzeti Múzeumtól nem messze ellentüntetők jelentek meg Orbán Viktor beszéde közben, akik többször kifütyülték, néha pedig kinevették a miniszterelnök mondatait.

„Hiába bújtatok új európai pártgúnyába, a gazdáitok ugyanazok, a terveitek ugyanazok, és ne reménykedjetek, mert a sorsotok is ugyanaz lesz: legyőzünk benneteket újra és újra, mert fényesebb a láncnál a kard” – mondta Orbán Viktor.

„A Jóisten mindannyiunk fölött, Magyarország mindenek előtt” – zárta beszédét a miniszterelnök, akinek beszédét a közönség „Viktor, Viktor!” skandálással ünnepelte.

1848. március 15-e mámoros napját a higgadt és bölcs áprilisi törvények követték, amik védelem alá helyezték a március 15-én kivívott szabadságot Orbán szerint, ez pedig most is pontosan így lesz. „A mai ünnepi összesereglés után jön a húsvéti nagytakarítás: átteleltek a poloskák. Felszámoljuk a pénzügyi gépezetet, amely korrupt dollárokból vásárolt meg politikusokat, bírókat, újságírókat, álcivil szervezeteket és politikai aktivistákat. Felszámoljuk az egész árnyékhadsereget. Ők a mi újkori labancaink, a brüsszeli kegyencek, akik hazájuk ellenében pénzért a birodalom szekerét tolják. Barátaim, túl régóta vannak itt. Túl sok mindent éltek túl, túl sok helyről kaptak pénzt, túl sokszor váltottak már köpönyeget” – mondta Orbán, aki szerint 1848-ban császármadarak ültek a nyakunkba, most meg Weber-fiókák kárognak a fejünk felett.

„Éppen elég volt belőlük. Tavaszi szél vizet áraszt, hadd vigye őket. Rajtuk a skarlát betű, sorsuk a szégyen és a megvetés. Ha van igazság, márpedig van, a pokolban külön bugyor várja őket” – üzente Orbán Viktor.

Orbán arról beszélt, hogy a gazdasági nehézségek ellenére megcsinálják egész Európa legnagyobb adócsökkentését. „Kialakítjuk a világ első családközpontú gazdaságát”, mondta, majd felsorolta, hogy milyen adókedvezményeket vezetnek be a családoknak. Szerinte a magyar családok jövőjét hosszú évtizedekre biztosítják, egyetlen feladatuk megvédeni ezt a „brüsszeli támadások” ellen.

A miniszterelnök szerint Brüsszelben „fejest ugrottak az orosz–ukrán háborúba”, de Magyarország ebből kimaradt. Megismételte a saját 12. pontját: „Uniót, de Ukrajna nélkül”. Szerinte Magyarország nélkül erről a kérdésről nem lehet döntést hozni, ezért kérdezik meg a magyarokat, hogy szeretnék-e az EU-ban látni Ukrajnát. „Egy éve az volt a kérdés, akarunk-e meghalni Ukrajnáért? Most az a kérdés, akarunk-e belerokkanni Ukrajna csatlakozásába?” – mondta.

Helyszíni jelentés a kordonon kívülről. Orbán beszédét több ellentüntető kineveti, a fideszes résztvevők válaszként próbálnak hangosan tapsolni. A rendőrök gyűrűben állják körben a tüntetőket.

Orbán szerint „Brüsszel most úgy akar uralkodni rajtunk, mint régen a bécsi udvar helytartói tették”, de majd ott is fordul egyet a történelem Orbán szerint, „eljön az idő, minden számlát ki fogunk egyenlíteni”. Orbán szerint visszaszerzik a Brüsszel által elvett jogaikat, a labancokat meg visszaküldik Brüsszelbe.

„A birodalmak természetüktől fogva éhesek, bendőjük feneketlen. Mindig új gyarmatra fáj a foguk”, mondta a miniszterelnök, aki szerint a magyar tudja, hogy magyarnak lenni kifizetődő, miközben „a szolgaság szegényít”.

Orbán szerint ők építették fel a világ „egyetlen patrióta gazdaságát”, visszavették a magyar energiarendszert, visszaverték Brüsszel minden ármánykodását, ami a spekulánsok kezére akarta játszani a magyarok pénzét, aztán a háború három évét is kibírták.

Orbán szerint a magyar sosem csak magáért, hanem a nemzetéért is harcol. „Mi vagyunk a szabadság népe, amelyik szabadság és nemzet nélkül nem tud meglenni.” „Ez az ország a magyarok országa, máséra nem vágyunk, de ezt nem adjuk. Soha nem kötünk alkut. Nem. Nem. Soha!” – mondta.

Szerinte a birodalmak hódoltságot, alattvalókat és nem szabad magyarokat akarnak. „Mindig akad egy birodalom, amelyik a magyarok szabadságára pályázik, most egy brüsszeli birodalom teszi ezt” – fogalmazott a miniszterelnök.

„Tizenöt éve már, hogy nem bírnak velünk, és minden fegyverük kicsorbul rajtunk. Nem boldogultak se zsarolással, se pénzzel, se fenyegetéssel”, se brüsszeli nyomással, mondta Orbán.

Minden választást megnyertek azóta, „tizenöt éve nem horpadnak be a védvonalaink” – mondta a miniszterelnök. „Kibírtuk. Kitartottunk, mert hittük, hogy egyszer majd megfordul a szél”, ez pedig megtörtént, a nyugati világ patriótái erőre kaptak.

„A szabadságharcnak mi voltunk az előhívói, és mi törtük az utat is” – mondta Orbán, aki szerint ők voltak azok, akik nem térdeltek le sem Brüsszelnek, sem Sorosnak, sem a liberális amerikai birodalomnak. „A magyar zászló ma is büszkén lobog” – mondta,

„Nem kéne rongálni a kordont!” – szól rá egy valtonos biztonsági őr egy-egy nézőre, akik a kordonra húzott fekete hálón keresztül próbálnak kikukucskálni. Ki lejjebb húzza a tetejét, ki apró lyukat fúr bele, hogy láthassa Orbán Viktort.

Szabadságharcosok vagyunk, tudjuk, hogy kell kivívni, ez a mi DNS-ünk, és ez az, amire a világnak szüksége van. Orbán szerint most is talpon maradtunk egy „világbirodalom ellen”, ezért is jön hozzánk a fél világ Bécstől Washingtonig.

„A mi szabadságunk éppúgy, mint 1848-ban, most sem csak a magyarok ügye. A csatát valójában a nyugati világ lelkéért vívják.” Orbán arról beszélt, hogy a „birodalom” le akarja cserélni idegen földről érkező emberekre a népet, „a birodalom le akarja rúgni magáról a keresztény akaratot” és a béke helyett a háborút akar. „Nem engedtük, hogy elfoglalják a parlamentet, az országot és a kormányt.”

Puzsér Róberték megpróbálták sípszóval megzavarni Orbán beszédét, de azonnal odament több rendőr.

„Azt is mondták, el vagyunk szigetelve. Ezt mondták 1848-ban is, aztán egész Európa a magyaroktól volt hangos, még Bécsben is egy budai polgár vezette a lázadó erőket. Ezt mondták 1956-ban is, végül mi, magyarok ütöttük ki az első téglát a berlini falból, ami elhozta a szabadságot egész Európában. Ezt mondják most is, mégis mindenki ránk kíváncsi. Miért?” – tette fel a kérdést Orbán. „Biztosan nem a gazdaságunk mérete, hadseregünk tűzereje miatt. Mi van nekünk, ami nekik ott, nyugaton nincs?”

A miniszterelnök szerint „a magyar ember akkor van elemében, amikor a szabadságáért harcol”.

„Minden évben, mielőtt szárba szökken az élet, akkor, pontosan akkor, nekünk magyaroknak fontos összegyülekezést kell tartanunk, azért vagyunk most itt” – mondta. Szerinte a nagy tavaszi „belefeledkezés előtt emlékeztetni kell magunkat közös nemzeti hivatásunkra”.

„Hosszú évek óta hallgatjuk, azt mondják, mi vagyunk a múlt”

– fogalmazott. Szerinte ezt mondták 1848-ban, 1956-ban, „ma pedig azt mondják, hogy a jövő a szivárványos világbirodalomé”. Hozzátette: „a nagy víz túloldalán fordulat történt, és kiderült, hogy mi vagyunk a jövő. A jövő a patriótáké és a független nemzeteké” – mondta.

„Viktor, Viktor!” – skandálta a tömeg, miközben a miniszterelnök a színpadra lépett. Aki ezután azt mondta: „A magyar szabadság eszméje és eredete ezer évre is visszanyúlik, és biztosan sok ezer évig halad még a csillagok között. A magyar szabadság eszménye örökkévaló és időtlen”, és „170 évvel ezelőtt egyetlen hellyel, Pest-Budával forrt össze. A magyar szabadság akkor testet öltött.” Március 15-e szakrális pillanat, rendelt nap a magyarok számára, ez pedig így marad, mondta a miniszterelnök.

Demjén Ferenc dalával kezdték a műsort, és úgy tűnik, ez lett a finálé is. Perceken belül jön Orbán Viktor beszéde.

Puzsér Róbert is megjelent a Múzeum körúton, mögötte „Orbán miatt kell szabadkoznom, ha az európaiak között járok” és „Petőfi a polgári társadalomért harcolt! Orosz szurony döfte halálra” plakátok vannak. Egy teljes, biztonsági őrökből álló sor állja az útját az ellentüntetőknek.

„Azért fontos kint lenni, mert a magyar nemzeti hagyaték 1848, 1956 és a Szent István-i döntés. Három nemzeti ünnepünkből három lett kiforgatva az eredeti jelentéséből, és kijátszva a magyarok ellen” – mondta kérdésünkre Puzsér. Szerinte Orbán Viktor saját hatalmi jelképeként használja ezeket az ünnepeket, pedig ‘48 például a polgári társadalomért, a nemzeti függetlenségért való harc volt, az oroszokkal szemben. Puzsér szerint azért vannak itt, hogy erre emlékeztessék a magyarokat, mert „1848 nem egy hatalmi jelvény Orbán Viktor hajtókáján”.

Komoly biztonsági készültség van a helyszínen, a Kálvin tér egyik irodaházának tetejéről távcsővel figyelik a Nemzeti Múzeum előtt álló tömeget.

Nem azt, amit Orbán Viktor tett közzé reggel. Közben zenélnek.

A Nemzeti dal se maradhat ki, Horváth Lajos Ottó szavalja.

Szente Vajk rendezte az 1848-as műsort. Demjén Ferenc A szabadság vándorai című dalával kezdenek, miután a közönség már „Viktor, Viktor!”-t skandált. Jókai Mór szerepében Horváth Lajos Ottó, akivel nemrég interjút is készítettünk.

Jókora csúszással indult a műsor, a Himnuszt már elénekelték.

Lengyel, magyar két jóbarát – jegyzi meg néhány magyar a kint lévő lengyeleknek.

Hamarosan kezdődik az ünnepi műsor a Múzeumkertben, de „az időjárás miatt” kicsit csúszik a program. A Múzeumkert megtelt a karszalagosokkal. Az Astoria és Kálvin tér közötti részre karszalag nélkül, de táskaátnézéssel lehetett bejönni. A Bródy utcától a Kálvin tér fele megtelt a tér, de továbbra is jönnek még be emberek a beléptetőpontokon.

„Nagyszerű emberekre, nagyszerű magyarokra emlékezünk ma, kiknek önmaguk élete kevésbé volt fontos, mint népük szabadsága” – írja a Facebookon Gyurcsány Ferenc.

A Demokratikus Koalíció elnöke szerint az egy másik történet, hogy aztán a nép mit kezdett az akkor elbukott, de később végre megszerzett szabadságával, és mire volt elég a hősi vér. „Mi a küzdők közé tartozunk. Becsület és tisztesség a szabadság ügyének!”

„A haza nem biztosít jogot, ezért kiszolgáltatott személlyé váltam” feliratú táblával demonstrál a Nemzeti Múzeumnál egy nő, aki a bírók helyzete és az Alaptörvény átírása miatt jött ide. A biztonsági őrök azt mondják, azért nem mehet be a március 15-i rendezvényre, mert „ez egy magánrendezvény”.

„Maga hülye” – ilyen mondatokkal rendezik le a fideszes résztvevők a helyzetet. Felbukkan eközben egy másik demonstráló is, egy ukrán zászlóval.

Mint kiderült, ők azért nem mehetnek be, mert a szeszes italt, késeket, pirotechnikai eszközöket tiltó szabályzat tiltja azt is, hogy bevigyenek a résztvevők „bármilyen reklámanyagot, jelképet, transzparenst, molinót, feliratot, amely a rendezvény céljával, szellemiségével nem összeegyeztethető”.

Szokás szerint a Kossuth Lajos téri lobogófelvonással indult március 15-e az országban.

A lobogófelvonást Sulyok Tamás köztársasági elnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke és több kormánytag is megtekintette.

A zászlófelvonás után ünnepélyes huszármenet indult a Magyar Nemzeti Múzeumhoz, ahol Orbán Viktor mond majd beszédet 10:30-kor.

Ezen a napon szokás szerint a Parlamentben meg lehet tekinteni a Szent Koronát is.