Gulyás nem tudta megmondani, a kormány mennyit fizetett eddig az MLSZ-nek Orbán magánrepülései miatt

A közteherviselés közérdeklődésre tart számot, de mikor az egykulcsos adót bevezették 2011-ben, és megemelték az áfát, akkor nem tartottak nemzeti konzultációt. Miért lehet ez? – merült fel a kérdés. Gulyás szerint ezután volt nemzeti konzultáció, az emberek pedig 2014-ben és 2018-ban is elmondták a véleményüket ezekről is, értelemszerűen azzal, hogy újra megszavazták a Fidesz-kormányt. Gulyás szerint 2011-ben azért nem indítottak konzultációt az adózásról, dacára annak, hogy szerinte is közérdeklődésre tart számot ez, hasonlóan az első konzultáció témáját jelentő alkotmányozáshoz, mert akkor még nem létezett ez az intézmény.

A 2018-as mentelmi bizottsági határozatából, miszerint nem tekinthető ajándéknak egy olyan sportrendezvényre szóló út, amely rendezvényen magyarok vagy Magyarország is részt vesz, hogy következik az, hogy a miniszterelnök a legnagyobb kényelemben utazhasson el egy focimeccsre? – kérdezte a Telex. Gulyás azt mondta, szerinte az a világ minden táján szokás, hogy a miniszterelnök elmegy a válogatott meccsére.

Mit mond el a kormányról, hogy az állam sok millió forintot költ arra, hogy a miniszterelnök a legnagyobb kényelemben és luxusban utazhasson el egy meccsre, miközben a nemzeti múzeum dolgozóinak képtelenek emberhez méltó megélhetést biztosítani? – kérdezte a Telex, mire Gulyás úgy felelt, ez szerinte egy „demagóg” kérdés, fontos, hogy a kulturális szektorban is legyen fizetésemelés.

Ismét felmerült Orbán dublini útja, most abból az irányból, hogy az ír külügyminisztérium szerint a miniszterelnök csak focimeccset nézni ment Dublinba. Gulyás erre is csak azt mondta, hogy van egy világos parlamenti szabály, hogy szakszövetség meghívására bármely országgyűlési képviselő mehet meccsre szurkolni. Szerinte a világ legtermészetesebb dolga, hogy egy államfő vagy kormányfő ott legyen a válogatott meccsein, mindegyik hivatalos útnak minősül.

Gulyás arra sokadszorra sem válaszolt, hogy jó gyakorlat-e az, hogy állami pénzből utazik magángéppel a kormányfő, erre a végén is csak azt mondta, hogy a világon mindenhol megbecsülésnek számít, hogy egy közméltóság ott van egy focimeccsen.

Orbán Kötcsén azt mondta, a nemzeti konzultáció a mozgósítás része lesz, Gulyás erre azt mondta, ez nem azt jelenti, hogy a Fidesz mozgósítását adófizetői pénzből állnák. Az mozgósítja a választókat, ha vitázhatnak a közteherviselésről.

Gulyás jogosnak érzi, hogy az SZGYF rágalmazásért tett feljelentést, miután a korábban a Tegyeszt vezető gyermekvédelmi szakember, Kuslits Gábor egy interjúban kitálalt a rendszer hiányosságairól, illetve konkrétan a Szőlő utcai javítóintézetről. Méghozzá azért, mert szerinte a korábbi vezető a Belügyminisztérium álláspontja szerint korábban sosem tett bejelentést az általa ismertetett problémákról – ő azt állítja, hogy jelezte a problémákat, de arra kötelezték, hogy ne beszéljen róluk.

Gulyás szerint a tény az, hogy az illetőt kirúgták, szakmai és etikai problémák is voltak vele (szerinte konkrétan alkoholproblémákkal küzd, ami nagy nyilvánosság előtt itt hangzott el először, maga az érintett korábban nem nyilatkozott erről), és az állításait nem támasztotta alá, ezért jogos a rágalmazás feltételezése.

A posztban utólag kontextusba helyeztük Gulyás állítását a szakember állítólagos alkoholproblémáiról. Az érintettet is kerestük, ha válaszol, beszámolunk róla.

Gulyás nem tudta megmondani, a kormány mennyit fizetett eddig az MLSZ-nek az Orbánéhoz hasonló magánrepülések miatt, azt javasolta, a kabinethez kell fordulni. Ezt mondta arról, hogy az állam állta Orbán magángépes meccsnézését, a kormány szerint azért, mert az hivatalos útnak minősült.

A miniszter szerint a miniszterelnök nemcsak a focimeccs jegyét fogadhatja el ingyen (hiszen az szerinte nem minősül ajándéknak), hanem az útiköltség kifizetését is. Orbán viszont utóbbit nem tette meg, mert „a miniszterelnök többször szigorú mércét érvényesít saját magával szemben”. Egyébként pedig a kabinethez kell fordulni a kérdésekkel.

„A konnektivitás pártján állunk, a szabad kereskedelem vívmánya a XXI. század gazdasági vívmányainak”, mondta Gulyás arról, hogy Donald Trump és kormánya azt akarja, hogy az Európai Unió akár 100 százalékos büntetővámokat vessen ki Kínára és Indiára, így helyezve még nagyobb gazdasági nyomást az Ukrajna elleni támadásokat eszkaláló Oroszországra.

Mennyibe került Orbán Viktor dublini útja? – merült fel a kérdés, miután a miniszterelnök maga is beszélt arról, hogyan repült a magyar válogatott írországi meccsére. Gulyás szerint a miniszterelnök számtalan esetben a jogszabályoknál szigorúbb mércét érvényesít magával szemben, de van egy többéves mentelmi bizottsági állásfoglalás erről, ami minden képviselőre vonatkozik.

Ennek értelmében ha egy klub vagy sportszövetség meghív egy parlamenti képviselőt, nem minősül ajándéknak, ha igénybe veszi ezt, és a szövetség vendéglátását élvezi egy válogatott vagy klubcsapat meccsén. De Orbán szerinte ettől még többször kifizette az utat. A KTK egyébként szintén azzal érvelt, az állam azért fizeti Orbán útjait, mert ez hivatalos útnak minősül, Gulyás erről konkrétan nem beszélt.

A Lengyelország területére berepült orosz drónokról Gulyás azt mondta, azok nem értek kritikus infrastruktúrát, így nem gondolja, hogy ezért önmagában a lengyel védelmi képességeket emiatt kárhoztatni lehetne.

Mi van az ellehetetlenítési törvénnyel? – kérdezték Gulyást, mire azt mondta: frakciójavaslatról van szó, így a frakció dönt arról, akar-e arról tárgyalni, és ha igen, milyen formában. Abban azért biztos, hogy bármit nyújt be újra erről a Fidesz frakciója, ő azt majd jó szívvel tudja támogatni.

Gulyás az új nemzeti konzultációjukról azt mondta, nincs közjogi következménye, „de hozhat egy demokratikus társadalmi vitát, ami a választóknak segít eligazodni”. Egyébként pedig óriási siker, „komoly állampolgári aktivitás”, ha valaki visszaküldi a kérdőívet.

A Charlie Kirk elleni merénylet kapcsán merült fel, hogy kell-e Magyarországon is foglalkozni például a védett személyek őrzésének megerősítésével. Erre Gulyás azt mondta, jó lenne megőrizni azt az állapotot, hogy Magyarországon eddig nem fajult merényletekig a közélet eldurvulása. Szerinte ehhez az is szükséges, hogy a közéleti szereplők önmérsékletet gyakoroljanak, ne fajuljanak a viták fizikai agresszióvá. Arra a kérdésre, hogy kell-e szigorítani a vonatkozó jogszabályokon, Gulyás azt mondta, hogy nem zárható ki, de ez túlfeszíti a kormányinfó kereteit.

A 2026-os kampányt mennyire írhatja át a mesterséges intelligencia? – kérdezték Gulyást, mire ő úgy felelt: „Beérném a természetes intelligenciával, ha működik, az sokat segít”. Egyébként szerinte a mesterséges intelligencián azt látni, hogy „a közéleti kérdésekben balliberális véleményeket szintetizálja”, és kirekeszti a jobboldali gondolkodókat.

Az árrésstopot ki lehet-e vezetni, ki fogják-e vezetni, marad-e a választásokig, merült fel a kérdés. Gulyás erre azt mondta, a kormány legutóbb augusztus végén döntött arról, hogy három hónappal kitolja az árrésstopot, szerintük ez hatékony intézkedés, éves szinten 1 százalékos különbséget jelenthet az inflációban. Az, hogy a haszonnak van korlátja, Gulyás szerint hasznos. November végén még születhet más döntés is a miniszter szerint, de arra nem válaszolt konkrétan, hogy maradhat-e a választásokig az árrésstop.

Arra a kérdésre, hogy kormánypárti lapok szerint a Tisza Párt már a társasági adót is emelné, Gulyás azt mondta, a kormány álláspontja az, hogy az szja mellett a társasági adó is kulcsfontosságú adó és közteher, azok a tervek, amelyek ezen változtatni akarnak, egy régi, brüsszeli narratívának akarnak megfelelni. Gulyás szerint Brüsszelnek ez a fontosabb, mert a cégek ide jönnek nyugatról, annyira kedvező az adózási rendszer számukra. Ezt Brüsszel régóta meg akarja fúrni, és a Tisza egy brüsszeli köldökzsinóron tartott párt, amelynek a vezetője elleni nyomozást csak a brüsszeli mentelmi joga teszi lehetetlenné.

Vasárnap Kötcsén a Mandiner akart kérdezni Ruszin-Szendi Romulusztól, aki egy idő után odébb lökte a kormánypárti lap munkatársát. Magyar Péter szerint igazából csak odébb tolta. Gulyás erre most úgy reagált: Ruszin-Szendi „immáron nem is olyan nehéz súlyban, zsírleszívás után lökdösött”.

Gulyás szerint láthatóan káosz van a Tiszában, mert az elmúlt hetekben több olyan nyilatkozat került nyilvánosságra, amit ő úgy foglalna össze, hogy a Tisza szerint a választás megnyerése után bármit lehet. Ez pedig „antidemokratikus szemlélet” a miniszter szerint. Ennek kiküszöbölésére jó szerinte például egy nemzeti konzultáció.

Magyar Bankszövetség több tagja az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy állapítsák meg a kamatstop alkotmányellenességét. Gulyás szerint érthető, hogy a bankok minden jogi fórumot megpróbálnak kihasználni egy olyan intézkedés ellen, ami nekik rossz, és a magyar embereknek jó. De az álláspontja az, hogy a bankszektor Magyarországon nyereséges, ebből tudják finanszírozni a családok ezreit segítő kamatstopot.

Most már a Miniszterelnökséget vezető minisztert lehet kérdezni.

Az uniós pénzekhez való hozzáféréshez lehet út a költségvetési vétó, ezzel lehetne kizsarolni őket, mondta Bóka korábban. A miniszter most is tartja, hogy ki lehet zsarolni a pénzeket, de ez hosszú játszma, ami addig tart, amíg Magyarország hozzá nem jut minden forráshoz. A kormány azon dolgozik, hogy a magyar emberek minden, az országot megillető forráshoz hozzáférjenek, ennek érdekében szerinte minden eszköz megengedett, mert a kormány tartja, hogy politikai döntés alapján tartják vissza a forrásokat.

Arról, hogy a megegyezés várható idejére végleg elúszó ezermilliárdok és egy hasonló esetben indított európai parlamenti per fényében miért nem annyira jó módszer ez, itt írtunk bővebben.

Az EU hivatalosan elkötelezett a kétállami megoldás mellett Izraelben, de létfontosságú, hogy minden szereplő előtt megőrizze az integritását, csak ekkor tud érdemi közvetítőként fellépni. A legfontosabb magyar prioritás az, hogy a régióban stabilitás legyen, ezen dolgoznak.

Ursula von der Leyen pozíciója az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvánnyal még kevésbé tartható, de Bóka szerint nem is igényli, hogy széles körben támogassák a politikáját. A miniszter úgy véli, beszédében el is mondta, hogy nem kíván minden politikai erővel együttműködni, és a beszédében is a saját koalíciójának beszélt. Bóka szerint Von der Leyennek az elkövetkező hónapokban sokszor kell hasonló beszédeket mondania, mert az EU válságban van, és ez már az uniós polgárok jólétét is veszélyezteti.

Ez az ítélet nem állapította meg, hogy bármilyen magyarországi beruházás uniós jogot sértene, mondta Bóka arról, hogy csütörtökön az Európai Unió Bírósága megsemmisítette a Paks II.-nek nyújtott magyar állami támogatás európai bizottsági jóváhagyását.

Mint mondta, az Európai Bizottság elnöke egy részletesen nem ismertetett javaslatot fogalmazott meg, amely a befagyasztott orosz vagyonok még széles körűbb felhasználását és Ukrajna számára hitelként való biztosítását szorgalmazza. Bóka szerint nem világos, hogy ez hogyan valósulhatna meg anélkül, hogy hozzányúlnának magához a vagyonhoz, de fontos, hogy jogilag rendben legyen a dolog. Szerinte fontos, hogy jogi következmények ne érhessék a tagországokat, és az eurót ne érintsék ezek az intézkedések.

Megingott a politikai bizalom Ursula von der Leyenben, így két bizalmatlansági indítvány is indul ma ellene, mondta Bóka János, európai ügyekért felelős miniszter.

Az őszi politikai szezon Európában is megkezdődött, és ezt Bóka szerint Ursula von der Leyen egy háborús beszéddel nyitotta meg, amelyből nem az derült ki, hogy hogyan lesz versenyképes az EU, hanem az, hogy Ukrajnát kell támogatni. Azt is hozzátette, hogy Von der Leyen szerinte a politikai ellenfelek elhallgattatását szeretné, és az is kiderült, hogy nem lesz érdemi migrációs fordulat, nem gondolják át a zöld átállást, nem gondolják át Ukrajna csatlakozását, és Amerikával is rossz megállapodásokat fog kötni.

Így Bóka szerint az EU marad béna kacsa, nem tud megfelelő kapcsolatokat építeni például Kínával, és egyre jobban be fog vonódni az orosz–ukrán konfliktusba, amelynek egy idő után szerinte az egyetlen támogatója lesz.

Arról is döntöttek a kormányülésen, hogy nemzeti konzultációt hirdetnek közteherviselés ügyében. Ha van olyan kérdés a közéletben, ami széleskörű társadalmi érdeklődésre tart számot, az ez Gulyás szerint, ezért kulcsfontosságúnak tartják, hogy arról kérdezzék meg az embereket, mit gondolnak az általuk „Tisza-adónak nevezett” egészpályás letámadásukról. A kérdőíveket október elejétől postázzák.

Gulyás a Lengyelországot ért orosz dróntámadásról is beszélt. Azt mondta, hogy Orbán egyértelművé tette a kormányülésen, hogy szolidárisak a NATO-tag Lengyelországgal. Emellett Katar területi integritása mellett is kiállnak. Gulyás szerint ezek az események azt mutatják, hogy fontos a béke.

Szeptember 1-jével indult el a fix 3 százalékos kamatú Otthon Start, a miniszter szerint az első hét legfontosabb adatai alapján eddig az látszik, hogy a pénzintézetek készen álltak, zökkenőmentes volt az indulás. Egy hét alatt több mint ötezren igényelték a hitelt, naponta több mint ezren, szerinte a rendszerváltás óta nem volt olyan hitel, amit ilyen sokan vettek volna igénybe az első napokban. Azt is elmondta, hogy lakosságarányosan oszlanak el a hitelfelvevők, országos szinten.

Részletesebb adatok október elején fognak érkezni, de az is látszik már, hogy megindult egy bankok közötti verseny, három bank is 3 százalék alatti kamaton kínálja a hitelt, több bank több százezer forintos jóváírásokat, egyéb dolgokat ígér. Két olyan bank is van, amely 50 milliós összegnél további egymillió kedvezményt biztosít. Elérhető a mobilalkalmazás is, ezt is több mint 25 ezren töltötték le.

Gulyás emellett hozzátette, hogy az önerő 40 év fölött is 10 százalékos, valamint hogy az építőiparban is látszanak már a hatásai a programnak, három hét alatt közel 30 ezer Otthon Start-os lakás megépítését célzó kérelem érkezett be. Szerinte azokra is pozitív hatással van a program, akik nem veszik fel a hitelt.

Szerdán évadnyitó beszédet tartott Ursula von der Leyen, amiben drónfalat, digitális eurót, orosz vagyonnal finanszírozott kölcsönt jelentett be. Majd a Fidesz uniós frakciója, a Patrióták Európáért bejelentette, hogy bizalmatlansági indítványt nyújt be az Európai Bizottság elnöke ellen.