Orbán Viktor megítélésének nem ártott Hatvanpuszta és a magánrepülőzés, különben nem állt volna meg nyáron a Tisza Párt növekedése, mondta Szabó Andrea szociológus, politológus. A Fidesz közben minimálisan tudott erősödni, amit elsősorban a miniszterelnök szerepléseinek tulajdonít. A rossz gazdasági helyzet mellett az is veszélyt jelenthet a Fidesz választási esélyeire, hogy a kisvárosoknak elegük lett a központosításból. Attól viszont nem kell tartaniuk, hogy a fiatalok inkább Magyar Péterhez húznak.
„Minden fel lesz jegyezve, és minden el lesz rendezve.” Kötcse óta mindenki azt találgatja, hogy kinek szólt Orbán Viktor üzenete. Ön szerint kinek címezte ezt a fenyegető mondatot? (Az interjú azelőtt készült, hogy a miniszterelnök két helyen is nyilatkozott volna erről – a szerk.)
A beszédet hallgatva az volt az érzésem, hogy ez az üzenet nem elsősorban az ott ülőknek szól, hanem mindenkinek és ezen belül is kitüntetetten Magyar Péternek, a lényege pedig az volt, hogy nem fogjuk elfelejteni, hogy áruló lettél. Ezen kívül valószínűleg azoknak is üzent, akik esetleg a kiugrást fontolgatják. Világos volt az üzenet: következményei lesznek, ha nem állsz mögém. Kötcsén Orbán Viktor feltétlen hívei voltak jelen, akiket nem kell fegyelmezni vagy kordában tartani, pontosan tudják, hogy kinek az érdekében mi a feladatuk.
Miért lehetett szükség egy ilyen kemény üzenetre? Ez annak lehet a jele, hogy megosztottság van a Fideszen belül?
Tavasz végén, nyár elején terjedt el az a pletyka, hogy elkezdtek gondolkodni a Fideszben az utódlásról, maga Orbán Viktor is sokat beszélt erről. Ebbe robbant bele a Pride, ami Orbán Viktor személyes veresége volt, hiszen a februári évértékelő beszédében ő jelentette ki, hogy nem lesz Pride. Törvényt is hoztak, mégis, több százezer ember ment ki az utcára. Erre az volt a Fidesz válasza, hogy akkor hatványra emeljük Orbán Viktort. Míg Orbán sorban adta az interjúkat, a nyár második felében mindenki más lejjebb tekerte a hangerőt, még a Lázárinfókat is felfüggesztették. Ebből én arra következtetek, hogy Fideszben mindent Orbánra tesznek fel. Ha volt-van is válság a párton belül, az semmiképp sem érinti a miniszterelnököt, esetleg az alatta lévő szinteken lehet konfliktus. A kötcsei beszédből is világosan kiderült, hogy Orbán személye érinthetetlen.
Akkor miért kezdett el ő maga is az utódlásról beszélni?
Szerintem Orbán részéről teljesen érthető emberileg ez a helyzet. Kicsit olyan, mint amikor egy nyugdíjazás előtt álló ember azt kéri, hogy egyszer utoljára még ő legyen a főnök. Ezt még adjátok meg nekem, ha már eddig végigcsináltam, és sikeres is voltam.
Mennyire működhet ez a stratégia, ha az ellenzék egy Orbánról szóló népszavazássá teszi a 2026-os választást?
Abból indulnak ki a Fideszben, hogy ha az elmúlt négy választáson ez működött, akkor miért ne működne 2026-ban is? Arra számítanak, hogy Orbán majd visszahozza a 2022 után elszivárgó szavazókat. A Fidesz és a fideszes szavazók között Orbán volt a kapocs, de ez meglazult azzal, hogy ő 2022 után a külpolitika felé fordult.
A nyáron azonban ismét aktivizálta magát a miniszterelnök. A közvélemény-kutatások alapján mennyire állt helyre ez a kapocs?
Az augusztus végén, szeptember elején megjelent közvélemény-kutatásokból egyöntetűen az látszott, hogy megállt a Tisza Párt erősödése, míg a Fidesz támogatottsága hibahatáron belüli mértékben, de növekedett. Úgy, hogy Orbán Viktor egy hónapot töltött azzal, hogy megpróbálja visszahozni a saját szavazóit, azaz egy hónap eredménye 2-3 százalékos többlet a teljes választókorú népesség rétegében. Ha belegondolunk, ez nem kevés, és a választásokig van még 7-8 hónap. Annak a tesztjét láttuk a nyáron, hogy számít-e Orbán jelenléte, vagy sem. Az derült ki, hogy a 2022-es választás után lecsatlakozó szavazók minél többet látják a miniszterelnököt, annál magabiztosabban mondják azt, hogy adnak még négy évet a Fidesznek.
Ha már szóba került a nyár és Orbán Viktor: mennyiben árthatnak a miniszterelnök megítélésének a jachtozásáról és a magánrepülőzéséről megjelent fotók?
A saját táboron belül ennek semmiféle jelentősége nincs. Számukra Orbán Viktor integritása szent és sérthetetlen. Jár neki, hogy magánrepülővel megy nyaralni, hiszen rengeteget dolgozik az országért. Nem számít, hogy Orbán Viktor mivel utazik, ha közben a dolgok rendben mennek – ebben azért vannak problémák a Fidesz szempontjából.
A luxizás és Hatvanpuszta is a nyár meghatározó témája volt. Miért most kezdte el érdekelni az embereket Hatvanpuszta? Évek óta lehet tudni, mi épül ott.
A kérdés az, hogy mit jelent Hatvanpuszta annak a nagyjából 25-30 százaléknak, aki még nem tudja, kire fog szavazni jövő áprilisban. Itt látok némi elmozdulást, Hadházy Ákos népszerűségének növekedése is ezt jelzi. Kétségtelen, hogy a Hatvanpuszta lehet a szimbóluma a fideszes luxizásnak, de még nem tört át annyira a téma, hogy meghatározza a szavazók magatartását.
Azért is kérdeztük, mert Orbán Viktor maga is többször beszélt Hatvanpusztáról, még Orbán Győző, a miniszterelnök apja is megszólalt. Ezek alapján mintha a Fideszben is úgy éreznék, hogy valamit kezdeniük kell ezzel a témával.
Elismerem, hogy Hatvanpuszta gócpont. Most azonban még nincs olyan következménye, ami alapvetően befolyásolná a választói magatartást. Ha így lenne, nem állt volna meg a Tisza erősödése, és nem növekedett volna a Fidesz. Azt látnánk, hogy a bizonytalanok tábora érdemben csökkent, de nem ez történt. A bizonytalan szavazók általában az anyagi helyzetük alakulása alapján választanak. Nekik még el kell magyarázni, hogy miért fontos Hatvanpuszta és mit jelképez. A zebra mint az érték nélküli, túlzott gazdagodás szimbóluma sokkal jobban átment a társadalomban. Jobban el lehet vele magyarázni, hogy azért tart itt az ország, mert Mészáros Lőrincnek zebrái vannak és nem a nemzet érdekében használja a pénzét. Azt sokkal bonyolultabb elmesélni, hogy Hatvanpuszta valójában micsoda.
Mi az oka annak, hogy a nyár végi felmérésekben megállt a Tisza Párt növekedése?
Elmúlt az újdonság ereje. Hiába bulvárosabb Magyar Péter nyári országjárása a korábbiakhoz képest, már nem tudott olyan hatást kiváltani vele, mint a tavaszi időszakban. Részben azért, mert az emberek nyáron kevésbé foglalkoznak politikával. Azt nem tudjuk ugyanakkor, hogy lokálisan milyen hatása volt az országjárásnak. Lehet, hogy az országos közvélemény-kutatásokban nem látszik növekedés, de ez nem jelenti azt, hogy helyi szinten nem indulhatott be változás. Elképzelhető, hogy pont az országjárás hatására változik meg a helyi véleményvezérek politikai gondolkodása. Őket nevezzük lokálisan integráltaknak. Egy nagyon fontos társadalmi csoportról van szó, 6-8 százalékot tesznek ki az egész társadalmon belül.
Valami új kell Magyar Pétertől is, mert az látszik, hogy jön a fideszes gőzhenger, ami az elmúlt három országgyűlési választáson mindent eltakarított maga körül. Az a kérdés, hogy mit tud csinálni az ellenzék, aminek nincs hatalma, és nem tud osztogatni. A 2026-os választás nagyon fontos tesztje lesz annak, hogy a magyar társadalom visszacsábítható-e, vagy sem. Lehetséges-e, hogy egy kormánynak nem kell négy éven keresztül kormányoznia, és elég, ha az utolsó fél évben osztogatni kezd, hogy újratermelje a támogatottságát?
Mennyire lehet veszélyes a Tiszára az elmúlt hetekben indított Tisza-adó-kampány? Orbán Viktor Kötcsén bejelentette, hogy nemzeti konzultáció is lesz a témában.
Ez az első olyan ügy, amikor Magyar Péternek védekeznie kellett. Önmagában már a védekezés is azt jelzi, hogy ők is érzik: az adózás olyan téma, ami érdekli az embereket. A magyarok azt tanulták meg az elmúlt 15 évben, hogy az egykulcsos adó a jó, és már nincsenek emlékeik arról, milyen volt a többkulcsos adó. A Gyurcsány-korszakban is többkulcsos adózás volt, de nem azzal volt probléma, hanem általában a kormányzással. A többkulcsos adó mégis összekapcsolódott azzal a negatív képpel, hogy ha többkulcsos adózás van, akkor kevesebb a pénzem, ami persze nem így van.
A „Tisza-adó”-kampány nem rossz fegyver, viszont azt is jelenti, hogy a Fidesz nem magáról beszél egy kampányban, hanem egy másik párt választási üzeneteiről. Erre az elmúlt 15 évben nem volt példa. Nem egyszerűen negatív kampányról van szó, hanem arról, hogy ezzel gyakorlatilag potenciális versenytársként beszélnek a Tiszáról. A mai napig vannak olyan választók, akik azt sem tudják, hogy van Tisza Párt. Ha beindul ez a kampány, számukra is kiderülhet, hogy a Fideszen kívül is van világ.
Azt mondta, hogy a Fidesz elsősorban Orbán személyének köszönhetően jött fel a közvélemény-kutatásokban. A nyáron bejelentett Otthon Start programnak nincs szerepe ebben? Lehet olyan hatása a programnak, mint 2022-ben a választási osztogatásnak?
Amikor négy éve Orbán bejelentette a lakosság közérzetét javító intézkedéseket, például a családok adó-visszatérítését, a 25 éven aluliak adókedvezményét vagy a 13. havi nyugdíj teljes összegének kifizetését, azt mondtam egy interjúban, hogy ez kétharmados győzelmet hoz a Fidesznek. Igazam lett. Most viszont nem érzem, hogy ezek a bejelentések automatikus választási győzelmet hoznának. A 3 százalékos fix kamatozású hitel csak a középosztály bizonyos rétegeinek szól, nem az egész társadalomnak, hiszen kell némi tőke ahhoz, hogy valaki fel tudja venni a kölcsönt, majd fizetni tudja a részleteket. A kutatások is azt mutatják, hogy nem a fiatalok fogják felvenni ezt a hitelt, hanem inkább a szüleik. Önmagában az Otthon Start nem dönti el a választásokat, de arra alkalmas, hogy a Fidesz kommunikációs gépezete napirenden tartsa a témát. És azt még nem tudjuk, hogy milyen további intézkedések lesznek a következő hónapokban.
Miért olyan intézkedéssel állt elő a Fidesz, amit pont nem az a réteg tud majd igazán kihasználni, amelyiknek elvileg szól a program?
Szerintem azért, mert egy ideje mindenki lakhatási válságról beszél, és a probléma már a felsőbb társadalmi rétegeket is elérte. Ezt akarta a Fidesz valamilyen módon megoldani a hitelprogrammal. Az Otthon Startnak lehet olyan haszna is, hogy beindulnak a nagy építkezések, amellyel munkát adhatnak az alacsonyabb iskolázottságú társadalmi rétegeknek, és a gazdasági fejlődést is felpörgethetik. Ezzel egyetlen apró probléma van: egy házat vagy lakóparkot nem lehet néhány hónap alatt felépíteni. A Fideszben inkább arra számítanak, hogy az Otthon Start kommunikációs ereje jóval nagyobb lesz, mint a tényleges társadalmi hatása.
A magyar fiataloknak tényleg annyira fontos a saját lakás, mint ahogy azt Orbán Viktor állítja? Valóban ez a magyar álom?
Az általam ismert ifjúságkutatások alapján Orbán Viktornak ebben igaza van. A fiatalok túlnyomó többsége valóban saját lakásra vágyik, egyszerűen azért, mert ez a hagyomány. Az van a magyar társadalomban, hogy legalább lakásom legyen. Ha ez megvan, nagy baj már nem történhet. De azért ne felejtsük el, hogy 2010 óta nem épültek állami bérlakások, vagyis a realitás is arrafelé viszi a fiatalokat, hogy legyen saját lakásuk.
A nyár másik slágertémája a mocskosfideszezés, a fiatalok és a Fidesz viszonya volt. A Fidesz annyival intézte el a kérdést, hogy a fiatalok mindig lázadnak az aktuális hatalommal szemben. Ez valóban így van? Mennyiben reprezentatív a fesztiválokon látott mocskosfideszezés?
Azt gondolom, hogy nem képezi le a magyar fiatalság egészének életérzését, amit a nyáron láttunk. Magyarországon 1 millió 250 ezer 18–29 éves él, akiket fiataloknak nevezünk. A 2024-es egyetemista kutatásunk is azt mutatta, hogy a fiatalok e szűk, 200 ezer fős rétegének is csak a fele jár fesztiválokra, és jellemzően a középosztály jelenik meg ezeken a rendezvényeken, hiszen nagyon drága a belépő. Ezek alapján túlzó általánosításnak gondolom, hogy a fiatalok lázadnak a hatalom ellen. Az is kérdés, hogy ténylegesen a kormánnyal szembeni ellenérzés példáját láttuk a fesztiválokon, vagy csak a nyári életérzés megnyilvánulását. Ezt majd akkor fogjuk tudni eldönteni, ha az őszi koncerteken folytatódik a mocskosfideszezés.
Az sem támasztható alá, hogy a fiatalok törvényszerűen lázadnak a fennálló hatalom ellen. A 2010 utáni ifjúságkutatások azt mutatták, hogy egészen 2019-ig teljesen belesimuló ifjúságról beszélhettünk, ami nem mutatta általános jelét a lázadásnak. A Covid után aztán egyik pillanatról a másikra megváltozott ez a helyzet. Ráadásul a mai fiatalok nagy része úgy nőtt fel, hogy nem ismernek mást a Fideszen kívül. Az a peche a 15 éve megszakítás nélkül kormányzó Fidesznek, hogy a fiatalok már nem ismerik Gyurcsány Ferencet.
A közbeszédben a mocskosfideszezés összekapcsolódott azzal, hogy a közvélemény-kutatások szerint a Fidesz nagy hátrányban van a fiatalok között a Tiszához képest.
Tévhit, hogy a Fidesznek nincsenek fiatal szavazói. Vannak, csak jóval kisebb arányban, mint az idősebb népességben. A fiatal szavazóknál is ugyanazokat a törésvonalakat látni, mint a társadalom egészében. A Fidesznek elsősorban a kistelepüléseken vannak fiatal szavazói, és a nagyobb városokban áll rosszul. A másik fontos tényező az oktatás. A korábbi kormányok ideológiailag semleges oktatást szerveztek, élesen elválasztották a politikát az iskolarendszertől. A 2010-es hatalomváltás után azonban a Fidesz az oktatási rendszeren keresztül nagyon tudatosan megkezdte a fiatalok ideológiai jellegű szocializációját. Ebben fontos szerepe van az egyházi képzési rendszernek, ami természetes utat jelent a Fidesz felé.
Mi változott meg a Covid alatt?
A járvány alatt a fiatalok is be voltak zárva, otthon egész nap ment a tévé vagy valamilyen hírforrás, és egyszerűen nem tudták megkerülni a politikát. Elkezdett kinyílni számukra ez a világ, varázstalanodott az addig misztikusnak tartott politika. Rájöttek, hogy a politika az ő hétköznapi valóságuk része, és ebben szerepet játszott a Greta Thunberg-jelenség is. Annyira bizonytalan világban élünk, hogy kényszer is volt, hogy a fiatalok elkezdjenek foglalkozni a politikával. Majd megjelent Magyar Péter, aki nagyon érti a fiatalok nyelvét.
A 2026-os választáson problémát okozhat a Fidesznek, hogy a fiatalok között jóval népszerűbb a Tisza?
A demográfiai viszonyok miatt 2026-ban még nem. Ahogy említettem, 1 millió 250 ezer 18–29 év közötti szavazó van, 60 év felettiekből viszont 2,5 millió. Ha a Fidesz el tudja vinni a 60 évesnél idősebb szavazók 70-80 százalékát, azzal kiegyenlíti a hátrányát. Világos a Fidesz taktikája: tudják, hogy a fiatalok 40 százaléka elérhetetlen számukra. Azt akarják, hogy 30 százalék ne menjen el szavazni, és a maradék 30 százalékot próbálják megszólítani például a munkáshitellel vagy más materiális ösztönzővel.
A közvélemény-kutatások szerint továbbra is jelentős előnye van a Fidesznek az idősebb korosztályban, a kisebb településen élők és az alacsonyabb iskolázottságú választók körében. Magyar Péternek van esélye csökkenteni a különbséget hét hónap alatt ezekben a csoportokban?
Nagyon lassan mozdulnak ezek a társadalmi rétegek, és nehéz új szereplőként bejutni közéjük. Az idősebb választók 1990-től nagyjából 2014-ig egyértelműen az MSZP-t támogatták. Aztán jött a rezsicsökkentés, amely olyan erős hívószó és csodafegyver lett, amely képes volt ezt a nagy tábort átfordítani a Fidesz felé. Mindent megtesznek azóta, hogy megőrizzék az idősebb szavazói réteget. Ennek a korosztálynak szólt a migrációs kampány jelentős része is. Az volt az üzenet, hogy féljetek, de mi majd megvédünk titeket. Ugyanerre a félelemfaktorra játszottak rá 2022-ben, a háború kitörése után is. Minél idősebb valaki, annál fontosabb számára a stabilitás, a béke, és nem akar változást az életében. Másrészt az idősebb szavazói réteg a legfogékonyabb a propagandára, mert csak egy-két helyről tájékozódnak, nagyon sokan magányosan élnek, és a Fidesz nagy erőkkel próbálja elzárni őket minden más forrástól. Mindehhez jött még a 13. havi nyugdíj is, vagy a nyugdíj-kompenzáció, és az eseti jutalmazások.
És a falvakban mi a helyzet?
A kistelepülésen élőket szinte csak személyes kapcsolattal lehet megszólítani. Fontos, hogy lássák, vannak egyáltalán ellenzéki politikusok, hiszen sokan még a mai napig nem tudják, hogy létezik Tisza Párt. A személyes találkozás során derül ki az is, hogy az ellenzéki politikusok nem esznek embert, és nem akarják elvenni tőlük a szerzett jogokat. Magyar Péter nagyon sok kistelepülésre ment el, de nyilvánvalóan nem tud ott lenni az ország összes településén.
Meg lehet nyerni a választást a kistelepülések nélkül?
Nagyon egyszerű a válaszom: a falvak és a kisvárosok nélkül nem lehet. Nem egyszerű ezekbe a társadalmi csoportokba bejutni, de ha valaki egyszer meg tudja őket szólítani, és átfordulnak az oldalára, onnantól kezdve megint csak nehezen mozdulnak el.
A Tisza Párt következő kihívása az egyéni képviselőjelöltek kiválasztása és bemutatása. 2021-ben az előválasztás nagy lendületet adott az akkori ellenzéki összefogásnak. Számíthat-e hasonlóra most Magyar Péter?
A Tisza legnagyobb problémája jelenleg a kormányzóképesség területén van. Elhiszik-e az emberek, hogy Magyar Péteren kívül van más is a Tisza Pártban, és képesek lesznek-e az országot vezetni? Ezen a téren a Fidesznek legalább részben jogos a kifogása.
A jelöltek kiválasztása ugyanakkor a politika demokratizálódását erősíti, hiszen azt ígérik, hogy a hétköznapi emberekből kerülnek ki a jelöltek, és a kiválasztás folyamatába is bevonják a társadalmat. A 2021-es előválasztás előtt arra a veszélyre hívtam fel a figyelmet, hogy az ellenzéki szavazók majd azt gondolják: ez az ellenzék politikai csúcsteljesítménye, és innentől kezdve nekik nincs is több dolguk. Attól tartok, hogy igazam lett, de szerintem most más a helyzet. Egyrészt van egy egyértelmű vezető, másrészt most mind a 106 választókerületben lesz három egyenlő esélyekkel induló jelölt. A kérdés, hogy sikerül-e ténylegesen aktivizálni a választókat, megérzik-e a lehetőséget, hogy bevonják őket a politikába, és nem rögzült-e a 2021-es előválasztás rossz emlékként az ellenzéki társadalomban.
Számít az egyáltalán, hogy kik lesznek a Tisza Párt jelöltjei? Nem a pártlogó alapján döntenek a választók?
Egyértelműen a párt számít, Magyarországon az egyéni jelöltre és a pártlistára leadott szavazatok 90 százalékban megegyeznek. A Fidesznek vannak olyan, évtizedek óta beágyazott, mindenki által ismert képviselői, akik hoznak valamennyi plusz szavazatot, de a végeredmény szempontjából nincs érdemi jelentősége. Ráadásul, kevesebb szó esik róla, de a Fidesz lecseréli az egyéni jelöltjeinek jelentős részét, így eltűnik ez az előny.
Mi a logika abban, hogy pont most, egy korábbiaknál kiélezettebb kampány előtt cserélik le azokat a jelölteket, akik ciklusok óta simán hozzák a választókerületeket?
Azért, mert elkoptak ezek a szereplők és hitelességi vákuum alakult ki körülöttük. Szép lassan mindegyikről kiderült valamilyen probléma, és ezért muszáj egy kicsit megtisztítani az arcokat, hogy ezzel is jelezzék: a Fidesz nem a korruptak pártja. A frissebb arcokat kevésbé lehet korrupcióval vádolni.
Ám az ismertségük is jóval kisebb.
Ez igaz, viszont a Tiszához képest hatalmas erőforrástöbblettel kampányolhatnak, és ott lesz mögöttük a beágyazott képviselő is. Az ismertség hiánya így nem jelent szerintem problémát.
A Tisza jelöltjeinek korlátozott lesz az anyagi erőforrásuk, az viszont az előnyükre válhat, ha meg tudják győzni a választókat, hogy ugyanolyan hétköznapi emberek, mint ők. Ha ez sikerül, és hitelesek tudnak maradni, még az apróbb csetlés-botlásokat is elnézik a választók.
Mi jelenthet veszélyt a Fideszre?
Egyet feltétlenül látok. Az önkormányzati választáson jó pár kis- és közepes városban született meglepetés, sok esetben civil jelöltek győzték le a beágyazott fideszes vezetést. Az elmúlt egy évben az derült ki, hogy a Fidesz nélkül is tudnak működni a települések, ráadásul új energiák szabadultak fel a kisvárosokban, amint egy kis autonómiához jutottak. Az emberek újra a kezükbe vették az ügyek irányítását, és elkezdték a sajátjuknak érezni a városukat. Mi van akkor, ha a társadalom mély szöveteiben elterjed, hogy nincs szükség a Fideszre, és az állampolgárok maguk is meg tudják oldani a problémákat? Ez még a gazdasági nehézségeknél is nagyobb veszélyt jelenthet szerintem a Fideszre. Az országos választás természetesen mindig egy kicsit másról szól, és abban nagyon jó a Fidesz, hogy az országos témákat olyan szintre emelje, amire azt mondja, hogy csak ő tudja megoldani.
Olyan kisvárosokat vesztett el tavaly a Fidesz, amelyekben évtizedek óta kirobbanthatatlannak tűnt. Ilyen volt például Pápa, Keszthely vagy Mosonmagyaróvár. Mi történt ezeken a helyeken?
Azt gondolom, hogy a kisvárosokban mindig is volt egyfajta polgári öntudat. Az ott élő emberek fokozatosan azt vették észre, hogy a képviselő-testületek a hatalmi lánc részei lettek, és egyre kevésbé szolgálják a helyben élőket. Azt kezdték el érezni, hogy a polgármester nem az ő polgármesterük, hanem a Fidesz embere, és a képviselő-testület a hatalom érdekeinek megfelelő döntéseket hoz. Megsértette a Fidesz a kistelepüléseken élőknek fontos autonómiát, elvette az önkormányzatoktól az iskolát, a kórházat és a szétosztható forrásokat. Addig, amíg uniós forrásokból komoly fejlesztések zajlottak a kis- és közepes városokban, ezt még elnézték a választópolgárok, de tavaly azt üzenték a választók a kisvárosokban, hogy ha már fejlesztési forrásokat nem kapnak, akkor legalább az autonómiájukat kérik vissza.
Ezek szerint ügyes húzás Magyar Pétertől az az ígéret, hogy visszaadja az önkormányzatok autonómiáját?
Novemberben készítettünk egy kutatást arról, hogy milyen értékvilággal rendelkeznek a fideszes és ellenzéki szavazók. A két csoport között alig-alig volt különbség ebben a tekintetben, de az ellenzéki szavazóknak rendkívül fontos volt, hogy autonóm módon tudjanak gondolkodni és cselekedni. Azt hiszem, Magyar Péter jól ráérzett arra, hogy a magyar társadalomban van egy személyes és közösségi szintű autonómiavágy. A 2026-os választás valószínűleg arról is fog szólni, hogy meddig tartható fenn a mostani, nagyon erősen központosított rendszer.
A kisebb településeken, falvakban miért nem jelenik meg az autonómia iránti igény?
Azért, mert a falvak jelentős része nagyon kevés forrásból gazdálkodik, és nem járnának jól például azzal, ha visszakapnák az iskolákat, egészségügyi intézményeket, mert nincs megfelelő szaktudásuk és tőkéjük a fenntartásra. Kell egy bizonyos méret és bevétel, ami fölött érdemes például az iskola önkormányzati fenntartásáról beszélni.
Beszéltünk a Fidesz erősségeiről, most nézzük az ellenzéket! Az elmúlt egy év alapján mit tart a Tisza Párt legnagyobb politikai eredményének?
A nemzeti szimbólumok, többek között a magyar zászló visszavételét és a nagy rendezvényeket tartom messze a legfontosabbnak, mert ezen a téren óriási hátrányban volt az ellenzék. Magyar Péter folyamatosan behatol a Fidesz által eddig 100 százalékosan birtokolt területekre, és nem egyszerűen megsérti azokat, hanem megpróbálja magáévá tenni. Ilyen volt Kötcse, de ki kell emelni a nagyváradi sétát is. Az más kérdés, hogy ez a választáson mennyit hoz majd.
Politikatudományi értelemben két nagy sikere mindenképp van Magyar Péternek. Az egyik az, hogy felbontotta a centrális erőteret, amit pont Kötcsén hirdetett meg Orbán Viktor 2009-ben, és egészen tavalyig tökéletesen működött. Ma már két nagy párt van az országban, és alig-alig van mellettük tér másnak. A Fidesz tehát már nem birtokolja egyedül a centrum pozíciót, hanem érdemi vetélytársa akadt.
A másik siker a politika demokratizálódása. Sokkal több ember foglalkozik ma a politikával, és ez olyan lépésekre kényszeríti a Fideszt, ami korábban elképzelhetetlennek tűnt. A Fidesz egy rendkívül zárt rendszer volt tavalyig. Orbán Viktor nyári interjúi, a kötcsei beszéd élő közvetítése azt jelzi, hogy nyitni akarnak a társadalom felé. Nem tartom kizártnak, hogy a jövő évi választásig a kormánytól független médiumokban is meg fog jelenni a miniszterelnök.
Kötcsén arról beszélt Orbán, hogy a Fidesz jelképezi a biztonságot, a Tisza pedig a káoszt. Lázár János ezt úgy fogalmazta meg, hogy 2026-ban a slim fit bizonytalanság vagy az XL-es biztonság között kell választaniuk a magyaroknak. Tizenöt évnyi kormányzás után mennyire hatékony üzenet, hogy azért szavazz ránk, mert akkor nem lesz rosszabb?
Az elmúlt három választáson bejött a stabilitásra, a békére és a védelemre való hivatkozás. Most annyiban más a helyzet, hogy nem jó a gazdasági helyzet, és a Fidesz társadalmi legitimációja is erősen megkopott. Katasztrofálisak a demográfiai folyamatok, az iskolarendszer teljesítménye drámai, már nem lehet elhallgatni a társadalom anómiás jelenségeit, például a kábítószerhelyzetet és a bűncselekmények számának növekedését. Ezek tipikus jelei annak, hogy a társadalom nem bízik abban, hogy jó irányba mennek a dolgok.
Milyen trendeket érdemes figyelni a közvélemény-kutatásokban a következő hónapokban, ha képbe akarunk kerülni az erőviszonyokkal?
A pártpreferenciák alakulását elég januártól figyelni, addig sokkal fontosabb mutató a közhangulat alakulása. A legutóbbi felmérésekben a választók nagyjából 60-65 százaléka azt mondta, hogy rossz irányba mennek a dolgok, és csak 30-35 százalék gondolta úgy, hogy jó irányba tartunk. Ez nem jó a Fidesznek, a 2022-es választás előtt 50 százalékon állt ez az arány. Ha a következő hónapokban 50 százalékra csökken az elégedetlenek aránya, a Fidesz nagy eséllyel megnyeri a választást.
A másik fontos kérdés, hogy a válaszadók szerint ki nyeri a választást, azaz a saját környezetükben milyen impulzusok érik a választókat. Ha ősszel nagyobb arányban lesznek azok, akik szerint a Fidesz fog győzni, akkor valószínűleg így is lesz. Ha viszont azt látjuk, hogy minimum stagnál vagy akár erősödik azoknak az aránya, akik szerint a Tisza is győzhet, akkor valóban kétesélyes küzdelem várható 2026-ban.
