Magyar Péter alig pár perce beszélt a Hősök terén, amikor Orbán Viktor kiposztolta, hogy a szerinte valaha volt legnagyobb Békemeneten kétszer annyian voltak, mint a Tisza Párt október 23-i rendezvényén. Persze a legerősebb ellenzéki párt is mindent megtett azért, hogy azt mutassa, náluk voltak többen. Az október 23-i mozgósítási verseny egyik tétje az volt, hogy melyik politikai erő tudja jobban elhitetni, hogy képes lehet megnyerni a 2026-os választást.
Ez döntő lehet a mostani kiélezett politikai küzdelemben, mert a közéletet kevésbé követő bizonytalan szavazók az anyagi megfontolások mellett sok esetben az alapján döntenek, hogy kit látnak esélyesebbnek, népszerűbbnek. Elemzések szerint ebből a szempontból Magyar Péter jobban el tudta hitetni a Nemzeti Meneten, hogy ő lehet a győztes. Orbán Viktor arra koncentrált a Kossuth téren mondott beszédében, hogy mit veszíthetnek, ha nem a Fidesz nyeri a választást. Magyar Péter ezzel szemben végig tényként beszélt arról, hogy meg fogják nyerni a választást: ez az üzenete az Út a győzelembe néven induló újabb országjárásának is.
Az idei október 23-i ünnep is világosan megmutatta, mennyire más hangulatban fordul rá az ország a jövő évi választásra, mint 2022-ben. Hosszú idő után nem lefutott a választás, az ellenzéknek is reális esélye van a győzelemre. De 2022-ben nem csak azért volt más a helyzet, mert a közvélemény-kutatások akkor a Fidesz győzelmét jósolták. A választás előtti napokban jelent meg a Medián felmérése, ami azt mutatta, hogy az emberek túlnyomó többsége, de még az ellenzéki szavazók több mint harmada is Fidesz-győzelemre számított.
Most a független közvélemény-kutatók mérései hónapok óta egybehangzóan azt mutatják, hogy a Tisza stabilan vezet a Fidesz előtt, a kormányközeli intézetek publikált anyagai szerint pedig ha nem is előzi, de nagyon feljött a Fideszre Magyar Péter pártja. Közvetve maga Orbán Viktor is elismerte október 23-án, hogy a Tisza a Fidesz előtt van, amikor arról beszélt saját tábora előtt, hogy az ellenzéki szavazókra is szüksége van a győzelemhez.
Nagyon más hangulatról árulkodnak azok a mérések is, ahol arra kérdeznek rá a választóknál, hogy melyik párt győzelmére számítanak. A 21 Kutatóközpontnál júniusban a megkérdezettek 36 százaléka a Tisza győzelmére, 32 százalékuk pedig a Fideszére tippelt. A Medián szeptemberi mérésében a Tisza 43-40-re vezetett ebben az összevetésben. A 21 Kutatóközpont október közepén közölt mérésében megfordult az állás: ott 34-32 volt a Fidesz javára, de ez még mindig nagyon távol van az előző választás előtt látott számoktól.
Cikkünkben bemutatjuk, hogy a Fidesz miért tudta korábban sikeresen megszólítani a bizonytalan szavazókat és egyúttal elbizonytalanítani az ellenzéki szavazókat, és hogy ez a stratégia hogyan működik a megváltozott politikai erőviszonyok között.
A bizonytalanok maradjanak is azok
A jövő áprilisig hátralévő hónapok nagy kérdése lesz, mit kezd azzal a helyzettel a Fidesz, hogy nem nála van a többség. Lakner Zoltán politológus szerint a Fidesz nem bízhat abban, hogy a választásig érdemben bővíteni tudja a táborát, ezért azt akarják elérni, hogy a bizonytalan szavazók azok is maradjanak. Az a központi üzenetük, hogy lehet még rosszabb, ha nem ők nyernek, ezt szolgálja Magyar Péter kormányzóképességének megkérdőjelezése is.
„Az üzenet lényege az, hogy ne reménykedj. Azt mondja a Fidesz, hogy ha nem mi nyerünk, akkor minden rosszabb lesz, káosz jön, ráadásul Magyar Péterék még alkalmatlanok is az ország vezetésére.”
Kérdés, hogy mennyire működhet ez az üzenet úgy, hogy közben nem a Fidesz van többségben. Lakner Zoltán szerint ez a stratégia akkor lenne elég a Fidesz győzelméhez, ha csak meg kellene tartani az előnyöket, de a felmérések szerint most nem ez a helyzet. Az is kérdés, hogy az Ukrajna-téma mennyire lehet sikeres a bizonytalanok körében, mert lassan négy évvel a háború kitörése után nehezebb eladni a háborús félelmet.
A korábbi választásoknak egészen más stratégiával vágott neki a Fidesz, az volt a fő célja, hogy a bizonytalan szavazók nagy részét maga mellé állítsa. A mostani kampányban is tulajdonképpen azért a pár százezer szavazóért megy a küzdelem, akik még nem köteleződtek el egyik tábor felé sem. A Fidesz úgy tudta megszólítani a bizonytalan szavazókat, hogy olyan témákat dobott be, amikkel túl tudott nyúlni a saját, körülbelül 2 milliós szavazói bázisán. Ilyen téma volt a migráció, a rezsicsökkentés, az LMBTQ-ellenesség és persze a háború. Ezek a témák egyúttal az ellenzéki szavazók elbizonytalanítására is alkalmasak voltak, mert akár azt is gondolhatták a kormányváltásban reménykedő szavazók, hogy akár igaza is lehet a Fidesznek, és az ellenzék tényleg beengedné a migránsokat és háborúba vinné a magyarokat.
Nehéz számszerűsíteni, hogy hány ellenzéki érzelmű választó maradt távol a választástól ilyen megfontolásból 2022-ben, de hogy volt ilyen hatása a Fidesz kampányának, az egészen biztos, hiszen négy évvel korábban 1 millióval többen szavaztak a Fidesz ellen, mint azon a választáson. Ennek persze az is lehetett az oka, hogy közben többen fideszesek lettek, illetve sokaknak az ellenzéki összefogás sem tetszett, mondta a politológus.
Az elveszett kormányzóképesség nyomában
László Róbert, a Political Capital választási szakértője is arról beszélt, hogy korábban a Fidesznek nem kellett célzottan a kormányváltásban reménykedő választók elbizonytalanításával foglalkoznia. Elég volt a saját táborát mozgásban tartania, és közben arra figyelnie, hogy ne nőjenek fel túlságosan a rivális kis és közepes pártok. Ezt karaktergyilkos lejárató kampányokkal, időnként pedig hatósági eszközökkel érték el. Maga a centrális erőtér politikája sem működött volna önmagában, ha a választók nem hiszik el, hogy csak a Fidesz képes a kormányzásra és a magyarok érdekeinek képviseletére.
Emiatt is tartotta magát sokáig az a percepció, hogy „ha sok baj van is a Fidesszel, legalább kormányozni tudnak”, magyarázta a szakértő. A Fidesz azért tudta fenntartani a kormányzóképesség imázsát, mert a 2010-es években alapvetően konjunktúra volt, miközben például a gyurcsányozással évekig sikeresen életben tudták tartani a 2002-2010 közötti időszak emlékét. László Róbert szerint az is számíthatott valamennyit, hogy nem csak a fideszes táborban nyilatkoztak elismerően arról, hogy Orbán Viktor világpolitikai tényezővé vált, vagy legalábbis sikeresen láttatja magát annak.
László Róbert azt mondta, hogy addig is könnyű dolga volt a Fidesznek, amíg az ellenzéki oldalon csak csetlő-botló pártok voltak, és Gyurcsány Ferenc is a pályán volt, nem beszélve a választási szabályok csapdáiról. A Fidesz kormányzóképességébe vetett hitt megbicsaklott az elmúlt két évben, amit csak tetézett a gazdaság immár harmadik éve tartó gyengélkedése. „Az elkötelezett ellenzéki tábort leszámítva a legtöbben tényleg Orbán Viktort látták egyedül kormányzóképesnek. Magyar Péter felbukkanásával viszont ez is megváltozott, és mára a választók kritikus tömege benne látja a gazdasági előrelépés és a jó kormányzás zálogát.” Hogy ez mennyire így van, jól mutatja Policy Solutions nemrég megjelent kutatása, ami szerint Magyar Pétert alkalmasabbnak tartják az ország vezetésére a magyarok, főleg ha az uniós pénzek hazahozataláról, az infláció visszaszorításáról, az oktatás és az egészségügy fejlesztéséről és a korrupció felszámolásáról van szó.
Magyar Péterrel szemben a gyurcsányozás és a megszokott lejárató kampányok sem működtek, amik korábban nagyban hozzájárultak a Fidesz többségének fenntartásához. Az az narratíva, miszerint Magyar Pétert Brüsszelből irányítják, még csak nem is új, és valószínűleg amúgy is inkább a fideszesek körében lehet hatékony. „Az a vád, hogy az ellenzéket külföldről irányítanák, körülbelül a sorosozással egyidős, de 2022 után járatták csúcsra, amikor hónapokig mást sem lehetett hallani, mint hogy amerikai pénzek voltak az ellenzéki kampányban. Mivel a vádaknak volt valóságmagjuk, ez annak idején egészen jól működött, de Magyar Péter és a Tisza Párt esetében sokkal nehezebben eladható, és úgy tűnik, inkább csak az elkötelezett kormánypártiak körében működik. Valószínűleg a Fideszben azt mérik, hogy »az idegen hatalmak magyarországi ügynöke« narratívára a leginkább fogékonyak a célcsoportjukban lévő választók, ezért kötöttek ki emellett” – mondta László Róbert.
Az elmúlt hónapokban azt láttuk, hogy a Fidesz nagy erőkkel próbálja visszaállítani a kormányzóképességébe vetett hitet. László Róbert szerint az aktuális üzenetek a nők szja-mentességétől a 14. havi nyugdíjon át az árrésstopok meghosszabbításáig és kibővítéséig mind azt a célt szolgálják, hogy az emberek elhiggyék, hogy a nehéz gazdasági helyzetben is számíthatnak a Fideszre. „A békepártinak nevezett külpolitika is erősíteni hivatott az emberek biztonságérzetét, egyidejűleg Orbán Viktor kormányzóképességét.” Nem lesz egyszerű dolga Orbán Viktornak és a Fidesznek, mert a Policy Solutions kutatásából az is kiderült: a bizonytalan szavazók több mint 50 százaléka arra számít, hogy nem fog javulni az anyagi helyzete a következő egy évben.
Lakner Zoltán azt mondta, hogy az elmúlt 15 évben a Fidesz hatalmi gépezete is sokat tett az ellenzéki szavazók elbizonytalanításáért. A lejárató kampányoknak és a választási szabályok átírásának is volt olyan üzenete, hogy a Fideszt úgysem lehet leváltani, nem érdemes kampányolni, önkénteskedni.
„Azt gondolom, hogy az a tudás, hogy a Fidesz bármit megtehet, mélyen beleivódott a társadalomba.”
És azt se felejtsük el, hogy a Megafonnak és társainak sem feltétlenül a Fidesszel szemben kritikus választók meggyőzése volt a célja, hanem az elbizonytalanításuk.
A Tisza Párt Tisza Világ nevű applikációjából kikerült adatok ügye az elbizonytalanítás újabb szintje. Nem tudjuk, kik és hogyan szerezték meg a tiszások adatait, az biztos, hogy az ügy a Fidesznek kedvez, és a kormánypárt használja is azt. Lakner Zoltán szerint vannak olyan Tisza-szimpatizánsok, akik korábban nem támogatták egyik pártot sem, ilyen szempontból újoncok a közéletben. Az adatok nyilvánosságra kerülése elriaszthatja őket attól, hogy a Tiszának kampányoljanak vagy nyíltan felvállalják környezetükben a pártszimpátiájukat.
Ugyanakkor a nyáron megtartott valaha volt legnagyobb Pride példája azt mutatja, hogy a Fidesz politikája sokszor dacot szül. Úgy ment ki rengeteg ember a Pride-ra, hogy maga Orbán Viktor hirdette meg a felvonulás betiltását. „Régebben akadálytalanul működött a demoralizálás, most nem így van, ami új dolog.” Az ügy egyébként arra is rávilágít, hogy a Fidesz eredménykényszerben van, mivel egyik nap még nemzetbiztonsági kockázatról beszélnek, a következő nap a fideszes sajtó listázza, hogy kik szerepelnek a kiszivárgott adatokban, ami megint csak nem azt sugallja, hogy a Fidesznél van az előny.
Az egész társadalomban érzékelhető a politikai izgalom
A közhangulat megváltozását az is jól mutatja, hogyan alakult a fiatalok politikai aktivitása az elmúlt években. A négyévente lefolytatott nagy mintás ifjúság kutatásokban rendszeresen mérik, hogy a 15-29 éves fiatalok mennyire érdeklődnek a politika és a közélet iránt. Azt a kérdést tették fel a kutatásban részt vevő fiataloknak, hogy egy 1-től 5-ig terjedő skálán mennyire érdekli őket a politika, illetve több alkalommal azt is megkérdezték, hogy mennyit szoktak politikáról beszélgetni a családjukkal és a barátaikkal a politikáról. A kérdésekre adott válaszok alapján tudták nyomon követni a kutatók a fiatalok politikai aktivitásának változását.
Szabó Andrea szociológus, az ifjúságkutatások egyik kezdeményezője több hullámban is a kutatói csapat tagja volt. Azt mondta, hogy a 2000-es években a fiatalok politikai aktivitásának alakulása szinusz görbét írt le: voltak időszakok, amikor nagyon megugrott, majd a hullámhegyeket mindig visszaesés követte. „Nem lehet azt mondani, hogy a fiatalok körében generális lázadás lenne, de vannak pillanatok, amikor hallatják a hangjukat az éppen fennálló politikai hatalommal szemben. Ezt nevezzük racionális lázadásnak.”
A hullámhegyek mindig valamilyen konkrét eseményhez kötődtek, ilyen volt például 2011 környékén az egyetemistákat tömörítő Hallgatói Hálózat (HaHa) indulása és a 2014-es netadós tüntetések. Eközben 2012 volt az abszolút mélypont, soha korábban nem volt annyira alacsony a fiatalok politikai érdeklődése, mint akkor. Elképzelhető, hogy időről időre azért esett vissza a fiatalok politikai érdeklődése, mert egyszerűen elégedettek voltak a helyzetükkel, nem volt miért lázadni. Egyébként az European Social Survey kutatása szerint a felnőtt népességben is abban az évben volt a legalacsonyabb a politikai érdeklődés.
Bíró-Nagy András és Szabó Andrea 2021-es nemzetközi összehasonlító ifjúságkutatásából az derült ki, hogy a magyar fiatalok politikai aktivitását alapvetően szocializációs tényezők határozzák meg. Többek között az, hogy az iskola mennyire készíti fel őket az aktív társadalmi szerepvállalásra, illetve hogy a családjukban mennyit beszélgetnek a politikáról. A magyar iskolarendszer inkább semlegesnek mondható ebből a szempontból, a magyar családokra pedig jellemző a politika tabusítása, ami talán a Kádár-korszak öröksége. Érthető, hogy a fiatalok sem akarnak politizálni, ha azt látják a közvetlen környezetükben, hogy a politika olyasmi, ami nem nekik való, amivel jobb nem foglalkozni. Ebből a kutatásból egyébként az is kiderült, hogy a 16-29 éves magyar fiatalok politikai érdeklődése a legalacsonyabb volt a V4-es országok között, 2,47 átlagpontot értek el az 1-5-ig terjedő skálán.
A Covid alatt megkerülhetetlen lett a politika
Az idén érettségizett Mayer Bendegúz életében meghatározóak voltak a 2022 utáni diáktüntetések, tagja volt a megmozdulásokat szervező Egységes Diákfrontnak. Mindig is érdekelte a közélet és az aktivizmus, otthon sem volt tabu a politika, családjával sokat beszélgettek ezekről a témákról. Ott volt az összes diáktüntetésen, de a Karmelitánál történt kordonbontás volt az a pont, amikor konkrét politikai cselekvésben is részt vett. A történtek miatt rendőrségi eljárás is indult ellene. A környezetében azt látta, hogy sokan a Covid hatására kezdtek el egyáltalán foglalkozni a politikával, sokat beszélgettek például a járványügyi intézkedésekről. Az áttörést a tanársztrájkok jelentették. Bendegúz szerint azért, mert a diákokat személyesen is érintette a tanárok tiltakozása, jobban átélhetőbbé váltak az oktatási rendszer problémái. Bendegúz gimnáziumában több tanár is felmondott abban az időszakban. Kétségbe voltak esve a diákok, hogy mi lesz velük, ha elmennek a tanáraik, mesélte.
Krausz Vendel napi szinten követi a politikát, pedig otthon a szüleivel soha nem beszélgetett közéletről. A nagymamája szoktatta rá a politizálásra, a 2014-es választást például nála nézte 12 éves korában. „Nem értettem az egészből semmit, de az megfogott, ahogy a nagymamám az országban uralkodó igazságtalanságról beszélt. Ő egyébként kiábrándult Fidesz szavazó volt, akkoriban a Jobbikot támogatta” – mesélte. A 2018-as választásnál már teljesen képben volt a politikai szereplőkkel és az erőviszonyokkal, korábban pedig részt vett az iskolájában szervezett kockás inges megmozdulásban, amivel az oktatás központosítása ellen tiltakoztak. A 2019-es EP-választás volt még számára emlékezetes, mert örült, hogy a Momentum bejutásával a fiatalok is megjelentek a politikában. Viszont sosem volt nagy tüntetésre járós, nem látta értelmét az elmúlt évek kormányellenes megmozdulásainak, mert szerinte nem volt semmilyen hatásuk.
Barátaival sokat beszélgetnek megélhetései kérdésekről, arról, hogy milyen nehéz vidékiként Budapesten megélni. Ilyenkor szinte mindig előkerül valamilyen formában a politika. Van olyan barátja, aki „végignézi az összes Partizán élőt”, másnak elég annyi a politikából, hogy átolvassa a legfontosabb napi híreket, és megnéz egy Jólvanezígy videót, amiből kap egy értelmezést vagy véleményt. Vendel szerint „nagy win” a mai fiataloknak, hogy sokkal elérhetőbb számukra a politika, rengeteg közéleti műsor és podcast közül válogathatnak.
Mint az élet sok másik területén, a fiatalok politikai érdeklődésében is vízválasztó volt a Covid. 2020-től kezdve a fiatalok politikai aktivitása lassan, de folyamatosan emelkedni kezdett, ami azóta is tart. Elmaradt vagy elhúzódott a korábban tapasztalt menetrendszerű visszaesés. Szabó Andrea azt mondta, hogy a fiatalok aktivizálódása elsősorban a diákmozgalmaknak és a pedagógus-tüntetéseknek tudható be. Jól szemlélteti a fiatalok aktivizálódását, hogy 2022-ben a 18-22 éves első választók körében kifejezetten magas volt a részvétel. „Trendi volt elmenni szavazni” – mondta Szabó Andrea.
Szabó Andrea szerint azért a Covid törte meg az addig látott tendenciákat, mert a járvány alatt a fiatalok be voltak zárva, otthon egész nap ment a tévé vagy valamilyen hírforrás. Egyszerűen nem tudták megkerülni a politikát. Rájöttek, hogy a politika az ő hétköznapi valóságuknak is része, őket is közvetlenül érintik a világban látott problémák. Az pedig törvényszerű, hogy mai fiatalok a Fidesszel szemben határozzák meg magukat, hiszen nagy részük nem ismer mást a 15 éve kormányzó Fideszen kívül.
Vendel neve onnan lehet ismerős, hogy egyike volt annak a két fiatalnak, akik poénból jelentkeztek a Harcosok Klubja zánkai edzőtáborába. Nagy hatással volt rá, hogy milyen erős identitást és közösségi élményt nyújt a Fidesz a szimpatizánsainak. De ha belegondol, hogy milyen állapotban van az oktatást és az egészségügy, akkor nem érti, hogyan lehet valaki még fideszes, mondta. Ő nem tudna ennyire elköteleződni ennyire egyik párt felé sem, mint azok a fideszesek, akikkel az edzőtáborban találkozott. Vannak fenntartásai Magyar Péterrel szemben, de ő is úgy van vele, hogy mindegy, ki lesz kormányon jövő április után, csak menjen a Fidesz. 2022-ben szavazott először, jövőre is el fog menni, mert állampolgári kötelességének tartja. „Minek panaszkodnak az emberek, ha aztán nem mennek el szavazni. Ha nem tetszik valami, azzal tudják legjobban kifejezni a véleményüket, ha élnek a jogukkal és részt vesznek a választáson.”
A 2022-es apátia sem fogott a fiatalokon
Az újabb fideszes kétharmaddal végződő 2022-es választás utáni apátia a fiataloknál is érzékelhető volt. Szabó Andrea szerint ebben szerepet játszhatott, hogy az oktatási témájú tiltakozások nem értek el eredményeket, hiszen a fiataloknak is fontos, hogy sikeres legyenek azok a kezdeményezések, amivel szimpatizálnak. A kegyelmi botrány, az influenszertüntetés és Magyar Péter megjelenése viszont együttesen azt eredményezte 2024 elején, hogy a fiatalok újból elkezdtek érdeklődni a politika iránt. „Először van politika verseny, az egész társadalomban érzékelhető a politikai izgalom, ami értelemszerűen hat a fiatalokra is.”
Ez nem annyira meglepő, mivel a fiatalok és a felnőtt népesség politikai aktivitása között szoros kapcsolat mutatható ki, bár 2020 után itt is történt egy érdekes változás. „A politikai szocializációs mechanizmusok közvetítik a felnőtt népességben meglévő értékeket és normákat. Ha az apolitikusság az alapvető norma, akkor ez kerül át az ifjúsági társadalomba is. Érdemes kiemelni, hogy 2020 után a fiatalok politikai érdeklődése és politikai részvétele mintha hamarabb kezdett volna növekedni, és ebben az értelemben némiképp elszakadt a felnőtt társadalométól” – mondta Szabó Andrea.
Bendegúznak is az volt a tapasztalata, hogy a diáktüntetések eredménytelensége miatt mintha a fiatalok közéleti érdeklődése is alább hagyott volna 2023 végére, a kegyelmi botrány kirobbanása viszont felrázta őket.„Emlékszem sítáborban voltunk, a buszon ültünk, amikor jött a hír, hogy lemondott Novák Katalin. Mindenki erről kezdett el beszélni, és utána is napokig ez volt a téma.” Szerinte Magyar Péter azért mozgatja meg a fiatalokat, mert reményt ad nekik, hogy leváltható a Fidesz rendszere. Erre a régi ellenzéki pártok nem voltak képesek, jobb híján támogatták őket a fiatalok. Ehhez jön még, hogy a közösségi médián keresztül hatékonyan tudja megszólítani őket a Tisza vezetője. Baráti társaságában állandó beszédtémát szolgáltattak a Magyar Péter legutóbbi országjárásáról készült TikTok-videók. Bendegúz szerint ezeket a rövid, pár perces videókat jobban befogadják a fiatalok, mint hosszabb beszélgetős műsorokat.
Bendegúz jelenleg nem tagja egyik mozgalomnak sem, az EDF időközben meg is szűnt. Úgy látja, hogy a két nagy politikai tábor küzdelme annyira uralja a közbeszédet, hogy nem is nagyon van tér a civil szerveződések számára. Bármelyik párt is győz áprilisban, nagy szükség lesz utána a társadalmi aktivizmusra, tette hozzá. Pártokhoz nem csatlakozna, viszont a kampányban szívesen segítene a Tiszának szórólapozással vagy kopogtatással. Nem áll távol tőle a terepmunka, mert aktivistaként részt vett Karácsony Gergely főpolgármesteri kampányában is tavaly.
„Országgyűlési választásokon még nem szavaztam, viszont a tavaly májusi EP- és önkormányzati választásokon részt vettem, szavazatszámláló bizottsági tag is voltam. Biztos vagyok benne, hogy áprilisban is elmegyek szavazni. A saját ismeretségi körömben azt látom, hogy napi szintű téma, mindenki izgatottan várja a választást, és szeretne rajta részt venni, olyanok is akik régebben nem érdeklődtek a közélet iránt.”
A fiatalok aktivizálódása papíron a Tiszának kedvezhet, mivel a felmérések szerint a fiatalabb korosztályokban elsöprő többségben vannak a Fidesszel szemben. Ettől még persze a Fidesznek is vannak fiatal szavazói, csak jóval kisebb arányban, mint az idősebbek körében. A Fidesznek elsősorban a kistelepüléseken vannak fiatal szavazói, és a nagyobb városokban áll rosszul. Orbán Viktor nem is mondott le a fiatalok megszólításáról: október 23-i beszédében is tett erre egy kísérletet, amikor arról beszélt, hogy le kell jönniük a gépről, és lázadniuk kell Brüsszel ellen. Az is igaz, hogy a demográfiai viszonyok miatt elvileg a fiatalok nélkül is győzhet a Fidesz, ha el tudja vinni a 60 évesnél idősebb szavazók 70-80 százalékát.
A cikk az FPEE Science+ támogatásával készült.
