Súlyos választási visszaélésekre ad lehetőséget, hogy halottak is szerepelnek a választási névjegyzékben

A Transtelex beszámolója szerint több erdélyi család is olyan levelet kapott a magyarországi Nemzeti Választási Irodától, amiben az évek óta halott hozzátartozójukat tájékoztatták a levélszavazásra történő regisztráció menetéről. A Political Capital a magyar választási rendszer egyik legsúlyosabb anomáliájának tartja, hogy halottak is szerepelhetnek a választási névjegyzékben, mert súlyos választási visszaélésekre ad lehetőséget. „Sosem fogjuk megtudni, hány elhunyt választópolgárnak kiküldött levélcsomaggal éltek vissza az elmúlt három választáson, a 2026-os választás pedig a korábbiaknál is kitettebb ennek, hiszen az idő elteltével még több elhunyt állampolgár lehet a névjegyzéken”- írják a Transtelex cikkére reagáló elemzésükben.

Az elemző intézet szerint a jelenség egyáltalán nem új, mert a levélszavazás részletszabályainak 2013-as elfogadása óta lehet tudni, hogy évről évre egyre több halott lesz a levélben szavazók névjegyzékén. Az NVI több százezer szavazónak küldött ki tájékoztató leveleket, jó eséllyel több tízezer halott embernek.

Ennek az az oka, hogy a levélben szavazók névjegyzékére történő regisztráció tíz évig érvényes. Sőt, ha időközben bármely választáson, népszavazáson aktivitást mutat a választópolgár, a számláló újraindul. „Ha tehát valaki például 2017-ben feliratkozott, a 2018-as választáson szavazott, 2021-ben elhunyt (de erről a magyar állam nem értesült), a regisztrációja 2028-ig érvényes, így a jövő évi választás előtt az értesítési címére ki fogják küldeni a levélcsomagot, benne a szavazólappal. Onnantól kezdve pedig ellenőrizhetetlen, hogy egy rokona, egy szomszédja, esetleg egy pártaktivista szavaz-e helyette” – írja a Political Capital. Álláspontjuk szerint mindezért a törvényalkotó a felelős, ők maguk is többször jelezték a problémát a kormánynak. Egy alkalommal azon a 2015-ös konferencián is téma volt ennek megoldása, amin Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is részt vett.

A Transtelexnek egyébként az NVI azt válaszolta, hogy a leveleket vagy a központi névjegyzékben szereplő értesítési címre, vagy a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban megadott külföldi címre postázzák. Magyarán: a levél oda megy, ahol a rendszer szerint az adott állampolgár „él”. Az NVI szerint a magyar állam csak akkor törli a névjegyzékből a külföldön elhunyt állampolgárt, ha a haláleset magyarországi anyakönyvezése megtörtént. A tévhitekkel ellentétben nem elég, ha az erdélyi magyarok a román állam felé teljesítették kötelességüket.

A Telex és a Political Capital vitasorozatot indított a fair távszavazás megteremtéséről, itt olvashatja a vitasorozat cikkeit.

• László Róbert: Csak akkor lesz fair távszavazás Magyarországon, ha lesz rá akarat
• Unger Anna: Miért nem szavazhat minden magyar ugyanúgy?
• Döbrentey Dániel: Levélszavazással szüntethető meg a különbségtétel a külföldön élő és a határon túli magyarok között
• Naszódi Márton: A Mikulás és a megbízható online szavazórendszer – jó lenne, de egyik sem létezik
• Bódi Mátyás: Nem levélszavazatot, több szavazóhelyiséget kér a nyugati magyarság!