Strik: Az EU kormányai hagyták, hogy Orbán magát gazdagítsa a társadalom és az európai értékek kárára

Több mint hét éve kezdeményezte a hetes cikkes eljárást az Európai Parlament (EP), és elszomorító, hogy azóta a magyar kormány még fokozottabban sérti az uniós értékeket, jelentette ki hétfőn az EP-ben Tineke Strik.

Az akár egyes uniós jogok felfüggesztéséhez vezető eljárásról készülő jelentés felelőse szerint a kormány a civileket és a médiát támadja, és a hivatalosan még mindig csak elnapolt ellehetetlenítési törvénnyel igyekszik elhallgattatni őket. A lex Pride miatt a pécsi rendezvény szervezőjét bűncselekménnyel gyanúsítják. A jelentésterv szerint Magyarország hibrid rezsimmé, választási autokráciává vált, de Strik úgy látta, hogy a tagállami kormányokat képviselő Tanács hét éven keresztül nem tett semmit, hagyta, hogy Orbán Viktor magát tegye gazdagabbá a társadalom és az európai értékek kárára, és aláaknázta az uniós külpolitikát. Szerinte a magyaroknak azt üzenték, hogy a szabadságuk nincs biztonságban, de az uniós intézményeknek minden eszközt be kell vetniük. Ilyennek tartotta többek között a támogatások akár 100 százalékának befagyasztását, a kötelezettségszegési eljárások hatékonyabb használatát és a hetes cikkes eljárás továbbléptetését. Felhívta rá a figyelmet, hogy a jelentés a tétlenség miatt a kormányok testületét vádolná a jogállamiság megsértésével. A legutóbbi hetes cikkes meghallgatáson a saját elnökségük állapította meg, hogy több kormány cselekedne, hát akkor tegyenek így – szólította fel őket.

„Számos aggodalmat osztunk” azok közül, amelyek miatt az EP kezdeményezte a hetes cikkes eljárást, közölte Michael McGrath. Az Európai Bizottság jogállamiságért is felelős tagja emlékeztetett rá, hogy már kilencszer meghallgatták a magyar kormányt az eljárásban, de a következő lépéshez négyötödös többség kell. (Az EP már korábban is javasolta, hogy egyharmaddal ugorjanak egyből az eljárás másik ágába.) Az Európai Bizottság az éves jogállamisági jelentésében legutóbb a nyolc korábbi javaslatából csak egynél, a fizetéseknél látott haladást. Felidézte, hogy számos kötelezettségszegési eljárást indítottak, legutóbb a múlt héten. Emellett nagyjából 18 milliárd eurónyi támogatás fel van függesztve (részben tanácsi szavazás eredményeként), és körülbelül egymilliárd euró „határozottan elveszett” (a kormány állításával szemben ráadásul ez minden év elején ismétlődik).

Magyarország ellen 15 éve zajlik politikai boszorkányüldözés egyre képtelenebb vádakkal és frusztráltabb vádlókkal, jelentette ki Gál Kinga. A Fidesz–KDNP delegációjának elnöke szerint „a lemez a régi: hazugságok és kettős mérce a javából”. A vádakat szerinte politikai aktivista civilekre alapozzák, akik külföldi pénzből megrendelést teljesítenek. A támadások okát abban látta, hogy megvédi a nemzeti érdekeket, nem engedi be a migránsokat, a genderideológiát az iskolákba, kiáll a béke mellett Ukrajnában, és elutasítják az ország gyorsított csatlakozását az EU-hoz. A cél szerinte a kormányváltás, de a választókat „nem lehet megtéveszteni ilyen hazug jelentésekkel”. Frakciója, a Patrióták Európáért nem kér abból, hogy visszaéljenek a jogállamisággal, ezért alternatív határozattervet terjesztett be.

Milyen az élet egy olyan országban, ahol egy pártnak kétharmada, egy embernek teljhatalma van? – tette fel a kérdést Dobrev Klára. A DK elnöke szerint igazuk van azoknak, akik a demokrácia vége miatt kongatják a vészharangot, Orbán rendszere a leplezetlen önkény. Egy „politikai maffia degeszre keresi magát”, „csak a korrupció működteti a rendszert”. Az EU-t ellenségnek nevezik és kémkednek utána. Szerinte 15 év alatt Közép-Európa legklasszabb országa a legszegényebbé vált, „mert 15 éve egy párt egyeduralomra tett szert”. A szocialisták vezérszónokaként úgy látta, az EU közben jogászkodott, kifogásokat keresett, és csak közel tíz év után lépett.

Mély aggodalomra ad okot a politikai akarat hiánya a korrupció kezelésére, és az Integritás Hatóság korlátozott jogköre – ez a tervezett szöveg egyetlen gondolata, amivel egyet tudott érteni Borvendég Zsuzsanna. A Mi Hazánk képviselője a „kámforrá vált sms-ek és aranyvécék árnyékában” nehezen tartotta hihetőnek, hogy lenne politikai akarat a korrupció ellen az EP-ben. Bántalmazásnak tartotta, ha az olvasatukban a gyermekvédelem nem összeegyeztethető az emberi jogi normákkal. A Pride-nál azok gyülekezési jogát korlátozták, akik „a hatályos törvények betartatását követelték a kormánytól”, utalt az ellentüntetőkre, és felemlegette Ilaria Salis mentelmi jogának fenntartását is. Zsarolásnak tartotta a befagyasztásokat, a tagállami vétó használatát pedig nem lojalitáshiánynak, hanem a jogaink gyakorlásának.

A többi frakció vezérszónokai közül

• a jobbközép Európai Néppártból Michał Wawrykiewicz arra emlékeztetett mindenkit, hogy áprilisban az EP delegációt is küldött Magyarországra, részben ennek a tapasztalataira építve készült a jelentés;
• az euroszkeptikus-konzervatív ECR nevében Georgiana Teodorescu úgy látta, hogy a jelentés túllép az EP és az EU hatáskörein, sőt a kormány legkeményebb kritikusainak fantáziáján is, egy „politikai fegyver”, és másokkal is megcsinálhatják később azt, amit Magyarországgal a kormány konzervatív politikája miatt;
• a liberálisoktól Moritz Körner szerint ez nem a konzervatív politikáról szól, hanem arról, hogy Orbán barátai szinte palotában élnek, szerinte akik a magyar miniszterelnököt a legjobbnak tartják, a korrupciót pártolják;
• a zöldektől Daniel Freund úgy vélte, hogy Magyarország hiába kapott 2010 óta 80 milliárd eurót, a kórházak, iskolák és utak állapota a szomszédaihoz képest elég rossz, több térségbeli ország elhúzott mellette, mert „ipari méretekben lopják a pénzt”;
• a szélsőbaloldali Konsztantinosz Arvanitisz úgy látta, hogy több tagállamban is aláaknázzák a jogállamiságot, ebben Orbán jár az élen.

Mi ez a szöveg, amelyről vitáztak?

A tervezet, amelyről itt írtunk bővebben, többek között elítélné a magyar kormány „szándékos és rendszeres erőfeszítéseit” az uniós alapértékek aláásására, és kérné, hogy lépjenek a már csak a magyar kormány ellen zajló hetes cikkes eljárás második ágába. A végleges, közvetlen jogi következmények nélküli szövegről, amelyet még módosíthatnak, kedden szavaz a teljes EP.

Strik az EP küldöttségének áprilisi magyar útja végén már jelezte, hogy valószínűleg a nyári szünet után vitáznak és hoznak állásfoglalást a magyar helyzetről.