Ákosnak rejtett sérüléssel adtak el egy Ford Kugát, hat év pereskedés után nyert, a kártérítés viszont aprópénz volt

Nagyon keveset tudunk arról, mi lesz a sorsuk a balesetben összetört autóknak, hiszen a kár súlyosságától függően akár a gazdaságosan nem javítható, vagyis gazdasági totálkáros példányokban is óriási üzletet látnak bizonyos kereskedők, akik úgy-ahogy megjavíttatják és ismét forgalomba helyezik, majd eladják azokat. A magyarországi roncskereskedelem akár átláthatóan is működhetne, így a vevők eldönthetnék, hogy vállalják-e a korábban sérült autó birtoklásával járó műszaki kockázatot. Ez a helyreállítás szakszerűségétől is függ, ami viszont érdemben befolyásolja az eladó hasznát, illetve az autó reális árát. És éppen ezek miatt övezi sok titok ezt a területet.

Olvasónk, Ákos 2018 júniusában a cége számára vásárolt egy 2012-es évjáratú, összkerékhajtású, kétliteres turbódízelmotorral szerelt, első generációs Ford Kuga SUV-t. Az autó árát részben hitelből fedezte, amelynek elbírálásához állapotlapot kért a bank, hiszen ez határozza meg, hogy valóban értékes fedezetet jelent-e az autó a hitelhez. Mivel a Ford műszaki állapota a leírtak szerint megfelelő volt, Ákos nem rendelt vásárlás előtti állapotfelmérést, hiszen úgy gondolta, hogy megbízhat az autókereskedő munkatársa által végzett felmérésben.

Mindössze két hónappal az autó átvétele után furcsa zörgés hallatszott menet közben a Kuga motorteréből, a motor pedig lefulladt. Ákos félreállt, trélert hívott és szervizbe szállíttatta az autót, ahol megállapították, hogy eltört a klímakompresszor tartókonzolja, ezért a kompresszort csupán a rácsatlakoztatott csövek, illetve vezetékek tartják a motortérben. Ezután olvasónk megkereste azt a használtautó-kereskedést, amelyben két hónappal korábban vásárolta a Fordot, és hibás teljesítésre hivatkozva kártérítést kért a cégtől. Ezt a kereskedés elutasította, ezért Ákos ügyvédet fogadott, aki azt javasolta neki, hogy kérje egy független műszaki szakértő segítségét, aki kiderítheti, hogy miért tört el menet közben a klímakompresszor tartókonzolja, illetve a maga a kompresszor is.

Rusznák András igazságügyi gépjármű műszaki szakértő, a használt autók vásárlás előtti állapotfelmérésével foglalkozó Gor-Car vezetője, a Telex Autónyomozók című fogyasztóvédelmi sorozatának állandó szereplője több alapvető kérdésre kereste a választ, amikor átvizsgálta a működésképtelenné vált Ford Kugát. Megbízója tudni szerette volna, hogy az autó korábban megsérült-e balesetben, és ha igen, ez a sérülés összefügg-e a klímakompresszor törésével. Tisztáznia kellett azt is, hogy ha a vásárlás előtt valóban összetörték a Fordot, akkor hol érte az ütés a karosszériát, mennyire roncsolódott össze, illetve milyen minőségben állították helyre.

Rusznák szerint azért állt meg Ákos alatt a Ford, mert miután három darabra tört a kompresszort a motorra rögzítő konzol, a hajtását végző hosszbordásszíjat is tönkretette, ezzel megszűnt a generátor hajtása, a szíj maradéka pedig rátekeredett a motor főtengelyére. A szakértő a törött tartókonzol darabjainak vizsgálata közben észrevette, hogy a törés nem hirtelen, hanem időben elnyújtva történt, mert a törött felületek egy része oxidáltabb és szennyezettebb, így sötétebb, egy részük viszont világosabb, tehát frissebb volt. Az öntvényrészeken nem volt anyaghibára utaló nyom, és mivel a klímakompresszor a motortér jobb első részén helyezkedik el, Rusznák arra következtetett, hogy a törést egy korábbi baleseti sérülés okozta. Ebben megrepedt a konzol, és mivel az alkatrészt nem cserélték ki a Ford helyreállítása során, végül akkor törött ketté, amikor Ákos már két hónapja használta az autót.

Mindez csupán kiindulási pont volt a további vizsgálatokhoz, mégis jól jelzi, hogy egy átlagos felkészültségű használtautó-vásárlónak elég kevés esélye van, ha a döntés előtt maga szeretné megállapítani, hogy a kiválasztott autó valóban jó állapotban van-e, vagy esetleg roncskereskedelemből került vissza a forgalomba. A kompresszor és tartókonzoljának törése, illetve az alkatrészek elhelyezkedésének ismeretében könnyebb dolga volt a Gor-Car szakértőjének, amikor be akarta határolni a Ford lehetséges korábbi sérülésének helyét. Ebben egyébként segít az is, hogy egy korszerű autó csavarozható karosszériaelemeit, esetünkben a motorháztetőt, a lökhárítót és az első sárvédőket általában néhány milliméteres illesztési hézagokkal szerelik fel a gyártók, és ezek a hézagok az elejüktől a végükig egyenletesek, így a páros lemezek egymással eredetileg szimmetrikusak.

A Kuga motorterében a szakértő több olyan nyomot is felfedezett, amelyek megerősítették, hogy korábban összetörték az elejét. Bár az első sárvédők és a motorháztető találkozásánál lévő műanyag burkolati elemek pótlása néhány ezer forintos kiadással jár, ezek közül a jobb oldali fele hiányzott, az autó jobb első fényszórója nem gyári, hanem egy rosszabb minőségű, márkajelzéssel nem ellátott, utángyártott darab volt. Ezeken kívül hiányzott a lökhárító alsó műanyag burkolata, a motortér elején lévő zárhíd műanyag takaróeleme pedig repedt volt. Mindezekből arra lehet következtetni, hogy a Fordot a lehető legkevesebb pénzből javították meg az ütközés után.

Mint a vizsgálat folytatásában kiderült, nem az utólag beépített fényszóró pontatlan méretezése miatt nem állt a helyén az első lökhárító, hanem azért, mert az ez alatt található acélkeret sem volt a helyén, amely az autó orrán lévő burkolati elemek többségét tartja. Jogos a kérdés, hogy miért nem vette észre Ákos az autóvásárlás előtt, hogy a Ford orrán bizonyos illesztési hézagok lényegesen nagyobbak a kelleténél. Az autó vontatásához szükséges vonószem csavarmenete is máshova esett, mint a lökhárítón ahhoz kialakított ablak. A jobb első lámpa és a lökhárító találkozásánál pedig akkora rés tátongott, hogy azon keresztül be lehet látni a motortérbe – de olvasónk bízott a kereskedőben, illetve a hitelfelvételhez szükséges állapotfelmérés megnyugtató eredményében.

Csakhogy Rusznák András vizsgálata kiderítette, hogy a hatévesen vásárolt Kuga jobb elejét korábban annyira összetörték, hogy nemcsak a lökhárítót, a jobb első sárvédőt és a fényszórót kellett kicserélni, illetve megjavítani, de a balesetben deformálódott a karosszéria központi részére hegesztett hossztartó is. Ez az elem nemcsak az autó elején lévő alkatrészek jelentős részét tartja, de az ütközési energia elnyelésében is szerepet játszik. Ezért, ha egy balesetben megsérül, tilos visszahajlítani az eredeti pozíciójába, ehelyett ki kell cserélni, mert a deformációval járó anyagfáradás miatt nem lesz képes ellátni a védelmi funkcióját a következő ütközéskor.

A hossztartó szakszerű cseréjéhez komoly felkészültség kell, hiszen ez mélyen a motortér alján található, a cseréjéhez le kell bontani az autó elejét és ki kell emelni a motort, illetve a váltót, ami összességében egymillió forintot meghaladó költséggel jár. Rusznák András a biztosítók által elfogadott DAT kalkulációs rendszer segítségével kiszámította, hogy 2021-ben körülbelül 1,6 millió forintba került volna a Kuga szakszerű helyreállítása új, gyári alkatrészekkel, illetve javítási technológiával.

Az Autónyomozók sorozat szakértői sokszor találkoznak olyan használt autókkal, amelyekben elmulasztották a hossztartócserét egy korábbi baleset után, és egyetértenek abban, hogy ennek a mulasztásnak a kiszűréséhez olyan tapasztalatra van szükség, amelyeknek az autóvásárlók többsége nincs birtokában. Ez persze nem is várható el tőlük.

Ákos a szakértői vélemény birtokában, hibás teljesítés miatt pert indított a kereskedővel szemben, ám elmondása szerint az eljárás nagyon lassan haladt és rengeteg pénzt emésztett fel. Mivel olvasónk volt a felperes, a jogerős döntésig neki kellett fedeznie a mintegy 1,6 millió forintos perköltséget, miután előzőleg kifizette a hibákat feltáró magánszakértői vizsgálatot is.

A szakvéleményt a bíróság csatolta a bizonyítékokhoz, és bár az ebben szereplő megállapításokat fotókkal, illetve mérésekkel is alátámasztották, a bíróság egy másik szakértőt is kirendelt a perben, akinek a munkadíját szintén Ákosnak kellett kifizetnie. A második szakértő szerint a Ford hossztartójának sérülése nem volt olyan mértékű, ami szükségessé tette volna az alkatrész cseréjét, ezen kívül kijelentette azt is, hogy a Kuga egyéb hibáit, tehát a műanyag alkatrészek sérüléseit és hiányát, illetve a csavarozott karosszériaelemek korábbi megbontására utaló nyomokat olvasónk is észrevehette volna a vásárlás előtt, mert ehhez nincs szükség szakértelemre. A sérült klímakompresszor pótlásának költségmegtérítését csak felerészben tartotta indokoltnak a bírósági szakértő, arra hivatkozva, hogy az új alkatrész többet ér, mint az, ami a konzollal együtt eltört menet közben.

Végül hat évvel a balsikerű autóvásárlás után olvasónk megnyerte a pert a kereskedővel szemben, így a perköltség megtérült, de a kártérítés összege mindössze 200-300 ezer forint volt, vagyis a Ford Kuga korábbi sérülésének megfelelő minőségű helyreállításához szükséges összeg töredéke. Ezen felül olvasónk szerint erősen kifogásolható az is, hogy évente legfeljebb egy-két tárgyalást tartottak a székesfehérvári bíróságon zajló eljárásban, és bár ő a fővárosban él, az útiköltségét nem térítették meg.

A Telex Autónyomozók-sorozatának korábbi epizódjaiban egy visszatekert kilométer-számlálóval árusított Infiniti Q50-ről; egy baleset után szakszerűtlenül helyreállított Toyota Yarisról; egy rozsdásodó és olajszivárgásoktól hemzsegő Ford Focusról; egy motorhibás Kia Cee’dről; egy roncsból helyreállított Audi A4 TDI-ről; egy gázüzeműre átalakított, majd szakszerűtlenül visszaalakított Toyota Corolla hibridről; egy konstrukciós hibás Peugeot 307-ről olvashattak, részletesen írtunk a használt Nissan Leafek előnyeiről és kockázatairól, illetve egy konstrukciós hibás Mercedes E320CDI ügyéről is.