„Ki szeretné derékig álló vízbe rakni a marhákat?” – nem tudta elkerülni a tüntetőket az agrárminiszter Bábolnán

A polgármesteri hivatal körül élőláncot alkottak szerda reggel nyolc órakor a bábolnaiak, így várták a kisvárosba érkező Nagy István agrárminisztert. A helyiek az ellen tiltakoztak, hogy immár második alkalommal a településük közelében temetik el a ragadós száj- és körömfájás miatt leölt szarvasmarhák tetemét.

A tárca vezetője eredetileg szerda délután látogatott volna a településre, és a helyiek is ekkorra hirdettek demonstrációt. A miniszter programja aztán váratlanul megváltozott reggel nyolcra, de a műsorváltozás nem befolyásolta a tiltakozókat: a szerda reggeli demonstrációra is megmozdult a kisváros, és ahogy helyben lehetett hallani, a környező településekről is jöttek. „Hallott már valaki olyan miniszterről, aki nyolckor jelenik meg valahol?” – jegyezte meg egy bábolnai demonstráló arra célozva, hogy ilyenkor a többség éppen munkába szokott indulni.

A helyi polgármester csendet és méltóságot kért a tiltakozóktól, akik ezt szinte végig tartani is tudták. Annál a pontnál szakadt el a cérna, amikor a polgármesteri hivatal elé érkező Nagy István megköszönte „a hozzáállásukat, a türelmüket és a fegyelmezettségüket” – erre kinevették a minisztert.

– El kell temetni valahol az állatokat? – tette fel a tömegnek a költői kérdést Nagy István.
– De nem itt! – jött azonnal a válasz.

Nagy azzal érvelt, hogy a leölt állatokat valahol el kell földelni, és ezt ott tudják megtenni, ahol évtizedek óta kijelölt, állami területen működő dögkert van, ami a legbiztonságosabb hely erre. Ezért döntöttek Bábolna mellett.

A minisztert letámadták az újságírók, többek között arról kérdezte a Telex is, hogy mire számíthat Bábolna a folytatásban. Nagy István annyit mondott, hogy kritikus két hétnek nézünk elébe, járványügyi nyomozásnak kell kiderítenie, hogyan került a vírus hatvan kilométerrel arrébb, Rábapordányba, és egyáltalán: ötven év után Magyarországra.

A miniszter többször elmondta, hogy megérti a bábolnaiakat és a peresztegieket is, de a magas talajvízszint miatt a Szigetközben nem áshatják el a tetemeket. „Valahol viszont muszáj, az állam a legbiztonságosabb helyet keresi, senki egészségét nem kockáztatja” – jelentette ki, azzal magyarázva még a döntést:

„Ki szeretné derékig érő vízbe rakni a marhákat?”

Nagy olyan konteókba nem bocsátkozott, hogy a vírus mesterségesen került volna a tejelő marhákat tartó telepekre. Annál a kérdésnél, hogy a fertőtlenítő szőnyegek miért nincsenek szakszerűen kihelyezve Magyarországon – korábban nyilatkozott a szakszerűségről –, arra a kft.-re hivatkozott, amelyet a feladattal megbíztak. „Őket kell folyamatosan ellenőrizni, biztatni, számonkérni és felelősségre vonni. Nem tudunk mindenhol ott lenni.” Ezért vetették be a katonaságot – tette hozzá.

Olyan ez, mint a felcsúti kisvasút

Egy bábolnai férfi a felcsúti kisvonathoz hasonlította a helyzetüket, olyan összefüggésben, hogy „ott is megmondták, menjen a vonat Bicskéig. Itt meg hoztak 5500 marhát, hozzunk még többet!”.

A tüntetők kivárták, amíg Nagy István a bábolnai városvezetéssel bent tárgyalt. Véleményük volt, azt addig egymás között beszélték meg, a Telexnek pedig azt mondták, csak remélni merik, hogy a felmutatott erő elég lesz arra, hogy egy esetleges újabb kitörésnél ne ők jussanak az államvezetés eszébe. Négy hektáron azonban a fákat már kivágták a második dögkút területén. „Áh – legyintett egyikük. – A politikusok már más dimenzióban élnek, fogalmuk sincs, milyen itt nekünk. A híres városból a hírhedt város lettünk.”

„Olyanok, mint a kaméleon. Úgy változtatják a színüket, ahogy a túlélésükhöz szükséges” – tette hozzá egy másik helyi. Többen sorolták a kárukat: az ingatlanaik biztosan nem érnek annyit, mint eddig. A termálfürdő kútjai két kilométerre vannak a dögkuttól, ki tudja, lesz-e bajuk. A bábolnai ménesbirtok rendezvényeit sorra le kell fújni. Vagyis minden, ami az életük része volt, az elmúlt hetekben „180 fokos fordulatot vett”.

Nagy István csaknem két óráig maradt a bábolnai hivatalban. A távozása már nem volt olyan csendes, mint az érkezése, ugyanis a tömegen átvágva az autójához sietett az emberek tiltakozása közepette. Ugyanígy tett a térség fideszes országgyűlési képviselője, Czunyiné Bertalan Judit is.

„Ők a bátor emberek, olyan bátrak, hogy kérdést sem tehetünk fel nekik” – mondták cinikusan a bábolnai tüntetők. A város polgármesterére, Horváth Klárára hárult ezért az a feladat, hogy a helyieket és a sajtót is tájékoztassa. Mindkét helyen elmondta, hogy azt az ígéretet kapták: a „közeljövőben”, amíg a biológiai folyamatok zajlanak, azaz az állatok lebomlanak, nem hoznak hozzájuk további leölt állatokat. Konkrét időpont ugyanakkor nem hangzott el. Ez az ígéret mégis elég arra, hogy a délután négyre tervezett félpályás útzárat nem tartják meg.

A katódgyár szava döntött?

A miniszter azt is bejelentette a bábolnai és környékbeli polgármestereknek a zárt ajtók mögötti megbeszélésen, hogy mostantól nemcsak a sertés- és baromfitelepeknek kell járványtervet készíteniük arról, hogy a különböző megbetegedések esetén hova viszik a leölt állatokat, hanem a marhatelepeknek is – mondta el a megbeszélés után Bábolna polgármestere. Vagyis minden telepnek kell, hogy legyen befogadóhelye egy ilyen esetre.

A helyiek sokadszor is megkérdezték, hogy az egészséges állatokat miért kellett leölni. A miniszter bent azt válaszolta, hogy ez az előírás, mert a fertőzőképesség nagyon magas, mást nem tehetnek a vírus terjedésének megakadályozására. Minderről egyébként a Facebook-oldalán közzétett videókban korábban is beszélt már a miniszter, aki ezekben is türelmet és bizalmat kért az érintett települések lakosaitól a járványkezeléshez.

A vízmintavizsgálat is visszatérő aggály, az önkormányzat vehet saját vizsgálatra a mintából, de arra nem adtak nekik pontos választ, hogy mi lesz, ha a vírus kimutathatóvá vagy szennyezetté válik. Czunyiné – a polgármester elmondása alapján – annyit mondott, hogy „dolgoznak ennek a protokollnak a kidolgozásán”. A válaszra felhördültek a még mindig kitartó helyiek.

A sajtótájékoztatón a Telex rákérdezett arra a híresztelésre, miszerint nem a helyiek tiltakozása és a Bábolnán lévő hazai cégek tiltakozása kellett ahhoz, hogy Rábapordányból már ne Bábolnára, hanem Peresztegre szállítsák az állatokat, hanem a közeli Ácson épülő katódgyár kínai lobbija. Horváth Klára megerősítette, hogy látta a levelet, amelyet a kínai cég a Nemzeti Befektetési Ügynökségnek (HIPA), illetve a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak írt. A HIPA aztán az országos járványveszélyre hivatkozott a válaszában, szerinte ez akadályozhatta meg, hogy további fertőzött tetemeket szállítsanak Bábolnára.

A sajtótájékoztatón számos kérdés elhangzott, de azokra konkrétumokat a szakértők, illetve azok a politikusok tudtak volna adni, akik már nem voltak a teremben. Ott az ígéret például, hogy a közeljövőben nem hoznak újabb állatokat Bábolnára, de hogy meddig, vagy esetleg soha többé, az még kérdés. Az biztos, hogy négy hektáron már gödröket ástak – az erdő kivágásával –, oda kerültek a második körben levágott marhák. „De az erdő 110 hektár…” – nem folytatta aztán a mondatot a polgármester.

Arra a kérdésünkre, hogy ha kétszer a fejük fölött döntöttek, elhiszik-e még a miniszternek, hogy harmadszor nem fogják ezt velük megtenni, Horváth Klára annyit mondott: „Erre nem akarok válaszolni.” De később hozzátette, hogy

„a bizalom illékony”.

A városvezető az egységben hisz, amiről „Bábolna tanúbizonyságot tett”. És még inkább abban, hogy több kitörés nem lesz. Az eddigi eljárások szakszerűségét, amely több újságírói kérdésben is elhangzott, vizsgálják a későbbi, lehetséges kártérítéssel kapcsolatban.

Bábolnán ez a második nagyobb akció

Bábolna nem először tiltakozik: április 9-én egyszer már lezárták a fél pályát a dögkút közelében. Ekkor sokalltak be ugyanis a helyiek, hogy az 1700 kisbajcsi leölt marha után újabb 3500 tetemet temetnek el a közelükben. Ezeket az állatokat Dunakilitiről és Darnózseliről szállították hozzájuk, a két Győr-Moson-Sopron vámegyei telepen ugyanis szintén felütötte fejét a ragadós száj- és körömfájás betegség.

Bábolnával másodszor történt meg az is, hogy beleszólásuk sem volt abba, hogy a szarvasmarhák hozzájuk kerülnek. Az április 16-án tartott lakossági fórumon ezért azt is kijelentették, hogy ha kell, a testükkel állják el a kamionok útját, de hozzájuk több leölt állat nem érkezik. Ekkor már belengte a környéket a penetráns bűz a dögkút felől.

A ragadós száj- és körömfájás rendkívül fertőző, vírusos betegség, amely főként a hasított körmű állatokat, például szarvasmarhákat, sertéseket, kecskéket és juhokat érinti. Fő tünetei a láz, az étvágytalanság, a nyálzás és a hólyagok megjelenése a szájban és a lábvégeken. A betegség emberekre nagyon ritkán terjed át. A járvány március elején Kisbajcson tört ki, majd Levélen, aztán Dunakilitin és Darnózselin mutatták ki a vírust, egy hete pedig Rábapordányban. Ezeket az állatokat már nem Bábolnára, hanem Peresztegre vitték, de ott is tiltakoztak a helyiek, és lakossági fórumon várták az operatív törzs magyarázatát, hiába.