Adat

Földrészeket összekötő híd árával mérhető össze a mohácsi Duna-híd elszállt költsége
Drágasága és várható kihasználatlansága miatt a mohácsi híd olyan szimbólumává válhat a Fidesz közlekedéspolitikájának, mint amilyen az MSZP esetében az M6-os autópálya volt.
A rezsiemeléssel rásegített a kormány a magyar klímacélok elérésére
Míg a 2010-es évek második felében a rezsicsökkentés nehezítette a megújuló energia arányára vonatkozó előírás teljesítését Magyarországon, a 2022-es rezsiemelés most épp segíti.
A németek fele nem középosztálybeli a magyarok kritériumai szerint
A magyarok jelentős része látja úgy, hogy a saját lakás a középosztálybeliség feltétele, viszont a németek és az osztrákok nagyjából fele bérelt lakásban lakik.
Az orosz leválás esélyeiről is érdekes hátteret ad a százhalombattai tűzeset
A magyar üzemanyag-fogyasztás több mint felét az import biztosítja, ráadásul ennek egy részéhez még csővezetékre sincs szükség, ami az esetleges orosz leválás szempontjából is érdekes adalék.
Magyarországon kell a harmadik legtöbb munkaórát lehúznia a dolgozóknak az EU-n belül
Csak Észtország és Szlovákia dolgozóira jut a hazainál is több munkaóra, a legkevesebbet pedig a franciáknak kell dolgozniuk.
Sokkal kevesebb időt töltenek a magyarok társaságban, mint 40 éve
A kilencperces csökkenés első ránézésre nem tűnik soknak, de arányaiban ez közel ötödével kevesebb. Így már csak 44 perc jut másokra szabadidős céllal egy átlagos napon.
Egyre több időt szánnak gyerekük nevelésére a magyar szülők
Míg a 80-as évek végén a 20–29 éves korosztály töltötte a legtöbb időt gyermekével, most már a 40–49 évesek megelőzik őket.
Miért nőnek stabilan a bérek, ha a gazdaság folyamatosan szenved?
A fizetések a kedvezőtlen gazdasági körülmények ellenére is növekednek, amiben a demográfia mellett vélhetően az egyre hatékonyabb munkavégzés is szerepet játszik.
Magyarországot sokkal jobban sújtja a német járműgyártás zuhanása, mint másokat
A csehek és a lengyelek, de még a románok sem mozognak annyira együtt a németekkel, mint mi.
Hiába a két irodalmi Nobel-díjas, szinte már senki nem olvas könyveket Magyarországon
A '80-as évek végén még a magyarok közel 13 százaléka olvasott, idén viszont már csak minden 35. magyar vett a kezébe könyvet rendszeresen.
Kövess minket Facebookon is!